Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

336. országos ülés május 4. 1871. 119 keni sem igazságosnak, sem ezélszerünek nem tetszik. Tudva van, hogy a földbirtok a városok­nál, de több vidéken is ugy el van darabolva, hogy egy föld arabot rendesen és közönségesen 100—300 forintig lehet vásárolni; — de van­nak kisebb földdarabok is, melyeket még 10 forinton is lehet venni. — Már kérdem, hogy volna ezélszerü és igazságos olyan kicsiny és majd nem értéktelen földbirtoki ügyeket rendes és hosszú perutra a törvényszékekhez utasítani? — És miért nem lehetne ingatlan vagyonért is, csak sommás és olcsóbb eljárás mellett a járás­bíróságokhoz folyamodni? Mnesen különbség uraim ingó és ingatlan vagyon között ; ha ez egyértékü, egyforma : le­gyen az eljárás is minden egyértékü, peres ós perenkivüli ügyekben. A mostani perrendtartás 93-ik szakasza min­den kisebb, értékében 300 forintot meg nem ha­ladó pereket az egyesbiróságra és a sommás eljá­rásra utasítja, — hasonló olcsó és gyorsabb eljárást ezélszerünek tartok kisebb földbirtokra nézve, ha annak értéke 300 forintot meg nem ha­lad ; ezt kívánja az igazság és a dolog természete, mert nem volna igazságos éppen a szegényebb népet kisebb földbirtoki ügyeikkel hosszú és költséges eljárásra kényszeríteni. — ez annyi volna, mint azokat büntetni vagy azoktól az igazságszolgál­tatást megtagadni. Hallottam azt az észrevételt és ellenvetést: igaz ugyan, hogy ez hiány a perrendtartásban, de ezen hiányon majd segíteni lehet, ha uj perrendtartás fog kidolgoztatni, akkor a járás­bíróságoknak hatáskörét is tágítani lehet és tágítani kell. De vajon mikor fog-e az lenni ? oly sok idő óta várunk; és méfiis hogy az első folyamo­dásu bíróságok rendezése már tárgyaltassék egyszer a házban : alig juthatunk hozzá, és még most is kérdés, hogy életbe is fog-e lép­tetni 1872-ig? Én nyíltan megvallom, nem hi­szem, hogy a mostani perrendtartás oly hamar meg fog változtatni. De azonkívül még azt is tekintetbe kell venni, hogy az első bíróságoknak hatásköre és illetősége ezen rendezés és szervezésnek alapja, — ha ezután az alapot változtatni akarnók, akkor ezen rendezést is változtatni kell; a mos­tani rendezés tehát ismét csak provisorium? nem tudom a hányadik. Olyan sok változá­sokat, kivált az igazságszolgáltatásban én nem szeretek, és nem tartok jónak; — a mit ma szükségesnek és jónak tartunk, azt ne halasz­szuk jövendőre. A mi a telekkönyv-vezetést illeti : óhajtot­tam volna, hogy legalább minden törvényható­ságban legalább egy járásbíróság telekkönyvvel is elláttatott volna, — de ha financiális szem­pontból ez is • lehetetlen volna, és ha a t. ház a telekkönyveket csak a törvényszékeknek akarja megadni: — még ezen intézkedésben sem látok akadályt, hogy legalább egy részét a birtokbi­róságnak a járásbíróságoknak is meg ne adjuk; — mert a telekkönyvezést el lehet választani a más birtokbiráskodástól. A fölhozott okokból bátor vagyok a t. háznak egy módositványt a 16 ik §-hoz benyúj­tani, mely úgyis nem a nagy földesurakat, hanem csak a kisebb földbirtokosokat illeti. (Halljuk!) Ivacskovics György jegyző (olvassa a módositványt.) Módositvány a 16. §-hoz, beadja Eitel Frigyes. „Azonkívül a járásbíróságok hatásköréhez és azoknak illetőségéhez utasíttatnak még azon kisebb földbirtok iránti peres és peren kivüli törvénykezési teendők, mely földbirtok értéke, az állami adónak 100-szoros mennyisége szerint, — 300 frtot meg nem halad." Horváth Döme miniszteri meg­hízott: Nagyon sajnálom t. ház, de nem já­rulhatok t. képviselőtársam módositványához. Egyik indok, mely ezt gátolja, az, mi más alka­lommal itt már fölhozatott Halmossy Endre t. képviselőtársam által, nevezetesen az, hogy ha ezen módositvány elfogadtatnék : eo ipso köteles­ségévé válnék a törvényhozásnak az, hogy az eddigi peres eljárást teljes en átalakítsa, ez pedig a lehetetlenséggel határos. A másik indok pedig az, hogy a t. képviselő ur egy nagy elvet kivan mellőztetni, melyet az 1868. évi LIV. törvényezikk megalapít, és mely azóta gyakorlat­ban van, a mennyiben tudniillik a birtokbirósá­got az egyes bíróságokra kívánja átruházni ; mi pedig addig, mig a telekkönyvek ugy állanak, mint Erdélyben; lehetetlen. Én több indokot fölhozni nem kívánok, hanem kérem a t. házat az eredeti szerkezetet elfogadni. (Elfogadjuk!) Hotlossy Imre előadó: E módosit­vány ugyanazon tekintet alá esik, mely alá Vécsey Tamás képviselő ur módositványa tarto­zik. Tudniillik egyik ugy, mint a másik változ­tatni akar a fönnálló alaki törvényeken. De miutáa a jelen törvényjavaslat ezzel nem fog­lalkozhatik; hanem czélja egyedül az, hogy a fölállítandó bíróságok a jelenlegi alapon folytat­hassák működésüket: a módositványt nem tartom elfogadhatónak, hanem fölkérem a t. házat, mél­tóztassék az eredeti szerkezetet megtartani. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház az eredeti szöveget 1 (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott.

Next

/
Thumbnails
Contents