Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

lés május 4. 1871. \1 g 336. országos ü Ernő képviselő ur indítványát, mint külön indítványt a 25-ös bizottság munkálatával együtt tárgyalni. (Nem kell! Nem kell!) Elnök: T. ház! Az előadottakból az látszik, hogy ezen törvényezikknek rendelete körül a t. ház határozatát némileg függőben kívánja tartani; (Helyeslés.) történhetik ez kétfélekép: hogy e §-ra nézve épen semmikép nem intézkedünk, vagy pedig intézkedünk és e függőben tartásnak megfelelend a másik törvény. Az első kérdés a szabályok szerint az : elfogadja-e a t. ház e §-t a mint van ? (Nem fogadjuk el!) Ghyczy Kálmán: Azt hiszem, hogy a tisztelt elnök ur nem szándékozott azt tenni, a mit valóban tett. Ö t. i. uj indítványt terjesztett a ház elé és azt gondolom, hogy ő ezt nem szándékozott tenni, a mire a házszabályok szerint joga sincsen. Itt praeeis indítvány tétetett Deák Ferencz képviselő ur által, hogy t. i. ezen fejezet iránti tárgyalás függesztessék föl; ez szabatos fogalom, és azt hiszem, hogy ha ezt elfogadjuk: akkor ezen fejezetre, illetőleg • ezen szakaszra ez alkalommal nem szükséges szavaznunk. (Átalános helyeslés.) Elnök: Engedje meg a t. képviselő ur, én igen helyesen tettem fel a kérdést. Elfogadja a t. ház a 15. §-t, vagy nem? (Zaj!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Fölkiáltások : Nem fogadjuk el!) A ház tehát nem fogadja el. Tisza Kálmán: Engedelmet kérek, a szerkezet feletti szavazásnak nincs helye. Elnök: De a házszabályok szerint van. Tisza Kálmán: Én könyv nélkül is tudom a házszabályokat, melyeket a t. elnök ur keresni méltóztatik. Ha valamely módositvány felett véglegesen dönteni akar a t. ház szemben a fennálló módositváuyokkal: akkor igenis először a szerkezetre kell történni a szavazásnak, de most nem ez az eset. mert épp azon indítvány tétetett Deák Ferencz képviselő ur által, hogy most ne határozzunk. Már most. ha a szerkezetet ki méltóztatik tűzni: akkor határozunk felette; itt tehát először azon kérdést kell föltenni: akar-e a ház most határozni vagy nem ? Ha a ház ugy talál intézkedni, hogy most akar határozni: csak akkor vau helye a kérdés kitűzésének. (Helyeslés.) Elnök: Bo esásson meg a t. képviselő ur, a szabályok ezt rendelik. Ha a t. ház ezektől eltér, nem tehetek róla. A 146-ik §., melyet nem azért kerestem, mintha nem tudtam volna, hanem mert egyszerre meg nem találtam, azt mondja: „Legelőször a központi, majd a különbizottsági javaslat, s ennek nem létében vagy el nem fogadtatása esetében az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá." Nekem tehát kötelességem a kérdést, föltenni. Ha a t. ház a szabályok ezen rendeletétől eltér, ám tegye. (FblMáltosok: Nem tér el!) Felteszem most a kérdést és pedig fölteszem Deák Ferencz képviselő urnák szóbeli nyilatkozata alapján, mert nem adta be írásban, fölteszem pedig, mert ugy látszik a t. ház akarja. Tehát az ezen fejezet feletti határozatot függőben tartja-e a ház vagy nem? (Függőben tartjuk!) E szerint a 2-ik fejezet függőben tárta tik. Már most Simonyi képviselő ur indítványával mi történjék? az osztályokhoz utasíttass ék-e vagy nem ? (Fölkiáltások : Nem !') Tehát Simonyi képviselő ur indítványa nem utasittatik az osztályokhoz, hanem csak kinyomatik és a képviselő urak közt kiosztatik. Ivacskovics György jegyző (olvasna a 16-ik %-t.) Hodossy Imre előadó : T. ház ! Tekintettel az első §-ra tett módosításra, a mely szerint a békebiróságot a ház kihagyni méltóztatott a bíróságok felsorolásánál, ezen 16-ik szakasznál is a három utolsó sor kihagyandó és pedig innen: „a mennyiben e teendők a békebírákról szóló törvény által a békebiróságok hatásköréhez nem soroztainak." (Helyeslés.) Eitel Frigyes: T. ház! Nagy befolyással lesz ezen törvényjavaslat és különösen annak 16. §-a az igazságszolgáltatásra, mert ezen szakasz határozza meg az első folyamodásu bíróságok hatáskörét és illetőségét. Ezzel a tárgygyal több nehézségek vaunak összekötve, a mint eddig is tapasztaltuk, de ezen nehézségek csekély vélekedésem szerint nemcsak a törvényszékek és járásbíróságok száma és székhelyei meghatározásában, de még nagyobb részben az első folyamodásu bíróságok hatásköre és illetősége meghatározásában is rejlenek. — Minél kisebbre fogjuk meghatározni a járásbíróságok hatáskörét, — annál nagyobbnak kell hogy legyen a törvényszékeknek hatásköre és illetősége; — deebből következik az is, hogy peres ügyeink annál hosszabbak és költségesebbek fognak lenni, mert törvényszékeknél csak rendes, de hosszú és költséges utón, ügyvédekkel lehet perelni. Minden igazságügyi törvényjavaslatnak nem lehet más czélja, mint jó, gyors és olcsó törvénykezést és igazságszolgáltatást eszközölni: ezfc pedig bajoson fogjuk elérni, ha a 16. §. ugy fog maradni, mint szerkesztve van. Jó igazságszolgáltatáshoz tartozik az is, hogy a peres felek kisebb ügyeikkel ne kényszeríttessenek hosszú és költséges eljárásra ; — de ezen szakasz még a legkisebb földbirtok iránti ügyeket a törvényszékekhez^ tehát hosszú és költséges útra utasítja, — mely eljárás ne-