Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-336
116 3a *. országos ttléi május i 1871, széknek is elegendő teendője volna. Erre nézve én részemről kifogást tennék, ámbár azon kifogást sem tartom lényegesnek. Ez volna t. ház nézetem, a törvényszékek fölállítására nézve. A mi a járásbíróságok fölállítását illeti, erre nézve t. ház én megfelelnék annak a névnek, a mely már most is létezik és azt mondanám, a vidéken minden főbírói járásban legyen egy járásbíróság. Miután azonban a fölosztás igen különböző és az igények nem mindenütt egyformák : erre nézve én a miniszternek és az illető vármegyéknek az 1-ső bevezetésnél bizonyos tágabb hatáskört engednék és azt mondanám : hol oly körülmények mutatkoznak, hogy a lakosság száma az 50 ezerét és a járás a 20 • mértföldet meghaladja : ott egy járásbíróság kevés, tehát ott alakíttassák kettő, vagy a szükségekhez képest több járásbíróság is; mert az ily körülményeket a törvényben egyenesen kijelölni nem lehet. Ez volna tehát nézetem a járásbíróságokra nézve. A mi már most a járásbiróságok székhelyeinek meghatározását illeti: erre nézve t. ház én törvényhozás utján nem intézkedném. (Elénk helyeslés.) Lehetetlen kielégíteni mindazon igényeket, melyek itt felmerülnek, hanem bízzuk ezeket azokra, kik legjobban vannak érdekelve t. i. a megyék, kerületek és székhelyekre. (Helyeslés.) De miután én nem akarom a megyékre bizni azt, hogy e részben minden ujabb közgyűlésen újra változtatásokat tegyenek, újra uj határozatokat hozzanak : azért én bátor volnék indítványozni azt, hogy a megyék kötelesek legyenek a járásbiróságok helyeit kijelölni, melyek véglegesen azután a miniszter által állapíttatnának meg. A járásbiróságok helyei ekkép kijelöltetvén és megállapittatván : a törvénynek meghozatala és kihirdetése után 3 hónap alatt minden ki lenne jelölve és megállapítva ; aztán egy külön törvénybe beczikkelyeztetnének, ugy a törvényszékek, mint a járásbiróságok nevei, és változást ezen csakis külön törvény által lehetne tenni. (Helyeslés.) Ez azon javaslat, melyet én bátor vagyok a II. fejezetre nézve, illetőleg annak helyébe a t. ház figyelmébe ajánlani. Azonban átlátom, hogy e javaslat sokkal fontosabb, mint egy egyszerű módositvány, azért nem is arra kérem a házat, hogy ezt már most egyszeri előadásra elfogadja, hanem arra kérem : méltóztassék a ház szabályok 134. §, értelmében az osztályokhoz utasittani, és addig is, míg az osztályok véleményt adnának, a törvényjavaslatnak többi részeit folytatólagos tárgyalás alá venni. Az emiitett § azt mondja : „A ház a tárgyat a bizottsághoz, vagy osztályokhoz, vagy külön bizottsághoz utasíthatja s végleges elhatározását felfüggesztheti? Ez nem akasztaná meg a tárgyalást, ez nem volna idővesztegetés; és ugy hiszem : alkalma volna a törvényhozásnak meggyőződni arról, hogy van-e valami elfogadható e tervben vagy nincs ? ez nem compromittálja, sem nem kötelezi a házat, mert a javaslat az osztályokba épen ugy visszavethető, mint a házban. Én tehát bátor vagyok ajánlani módositványomat, és midőn írásban benyújtom, nem rögtöni elfogadását, hanem az osztályokhoz utasítását kérem. (Élénk helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak parancsolni, hogy felolvastassák 1 (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát: Módositvány a Il-ik fejezethez. A 15-ik §. egészen kimaradván, a helyett tétessenek a következő §$-ok: 15 §. Megyék, kerületek, vidékek és székekben első folyamodásu törvényszékek lesznek ott, hol eddig voltak a megyei , kerületi, vidéki vagy széki törvényszékek. Az első folyamodásu törvényszéki birák száma az ügyek halmazához képest szaporítható vagy kevesbíthető az igazságügyi miniszter által. Szaporításnak azonban csak akkor van heiyej ha ez iránt az illető törvényszék a miniszterhez indokolt felterjesztést tesz. 16. §. Első folyamodásu törvényszékek felállíthatok mindazon szabad királyi s rendezett tanácscsal ellátott városokban is , melyeknek képviselő bizottmánya biztosítékot nyújt a kormánynak az iránt, hogy ha a törvényszék összes költsége, a törvényszék által beszedett jogi illetmények által teljesen nem fedeztetnék : a fenmaradt hiányt maga a város fedezendi. Azon városok , melyek ezen kötelezettséget el nem vállalják, azon megyei kerület, szék vagy vidék törvényszékéhez fognak tartozni, melynek területén léteznek. Szabad kir. vagy, rendezett tanácscsal ellá • tott városok, ha különben is megyék, kerületek, székek vagy vidékek székhelyei voltak, csak egy törvényszékkel bírhatnak, melynek hatósága ugy a városra, mint a megyére kiterjed. Buda-Pest városa külön első folyamodásu törvényszékkel birand, melynek hatásköre a város határán kivül nem terjed. 17. §•' Első folyamodásu járásbiróságok, a megyékben, kerületekben, székekben és vidékekben min-
