Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

336. országos ülés májns 4. 1871. 115 millióval magasabbra vette fel, mint mennyire a multévi bevételek szerint jogosítva volt : — ugy, ha vannak olyanok, kik nem vizsgálván eléggé szorgalmasan a budgetet, magukat azon jó reményben ringatták, hogy hiszen — miután 68 óta mindig volt a papíron deficit, de a valóságban nem, mert az ország jövedelmei mindig magasabbra rúgtak, mint a minisztérium által előirányozva voltak, — tehát most sem lesz deficit : azok nagyon fognak csalódni, mert ezen évben a budgetet deficit nélkül semmiféle miniszter sem lesz képes keresztülvinni. {Fölkiáltások a szélső bal felől: Igás, ugy van!) T. ház! Az igazságszolgáltatás Magyarországon 1868-ban mindössze i\ millió forintba került. Én nem mondom, hogy akkor az igazságszolgáltatás Magyarországon kielégítő volt; biz az nem volt kielégítő, és így 4V2 millió forintért is drága volt. Állítólag akartunk javítani, vagy javítottunk rajta a következő évben, azaz 1869-ben, és körülbelül 600,000 forinttal többet adtunk ki rá, ugy hogy a kiadás 5.160.000 frtra rúgott; de megvallom, hogy a javítás nem volt nagyon észrevehető. {Igaz, ugy van! hal felől.) Most a pénzügyi bizottság véleménye szerint azon körülbelül 5 millió frt, a mennyibe eddig került az igazságszolgáltatás : meg fogna kettőztetni, sőt még a kettőzött összeg, azaz a 10 millió sem fogna elég lenni. Uraim, ha így a kiadásokat megkettőzzük: több, mintha megkettőztük volna magát az ország rendes bevételeinek deficitjét is. Midőn tehát ily kérdés előtt állunk, mely az ország pénzügyeire ily nagy, nevezetes befolyással van, mely azokon — mondhatnám — gyógyithatlan sebet fogna ütni : én azt hiszem, hogy az által, ha azon törvényjavaslatot, mely ezen zavart okozza, en bloc elfogadjuk, magunkon segíteni nem fogunk. Én t. ház csak egyetlen egy utat látok. (Halljuk!) En egy utat látok arra nézve, mely bennünket ezen bajon keresztül visz, mely meg nem akadályozza azt, hogy ezen változás beálljon, melyen törvényszékeinknek keresztül kell menniök, hogy a bíróságok és törvényszékek rendezésére vonatkozó törvényjavaslat még ezen ülésszak alatt keresatülmenjen és törvénynyé váljék, és ezen ut — nézetem szerint — az, ('Halljuk, halljuk!) hogy ha mi itt a részletekbe nem bocsátkozunk, hanem átalános elveket állítunk föl. Én t. ház azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb baj abból eredt, hogy nem tudtunk megállapodni abban, hogy hová adjunk törvényszéket, hová ne adjunk törvényszéket, mert minden város kivan törvényszéket. Es ezen baj az által keltetett föl, hogy egyátalában azt mondtuk, hogy uj törvényszékeket fogunk fölállítani, mert az iránt sehol panasz nem emeltetett, hogy az országban elegendő törvényszók nincs; és mihebyt kimondjuk azon elvet, hogy az eddigi törvényszékek ezentúl is föntartatnak, meg fog szűnni ezen nehézség, (Helyeslés.) nem fog senki kérni uj törvényszéket és nem lesz senki megsértve, mert megmarad az a törvényszék, a mi századok óta volt. {Helyes, helyes!) T. ház! vannak azután némely más kérdések. Midőn ugyanis azt mondjuk, meghagyjuk a törvényszéket, mindenütt a hol eddig voltak: akkor egy kis nehézséget találunk a városokban. A szab. kir. és rendezett tanácscsal ellátott városokban igenis eddig voltak térvényszékek, ha ezeket ezentúl is meghagyjuk. akkor nem fogunk nyerni semmit, (Halljuk, halljuk!) mert eddig a városok magok viselték a törvényszék költségét; de ha ezen költséget már most az országra rá rőjuk, akkor a financiális állapoton nem fogunk semmit segíteni. Az én nézetem t. ház az, {Halljuk!) hogy a törvényszék, ha oly helyen állíttatik fel, hol arra szükség van: ott lesz anynyí ügymenete, hogy a nálunk behozott jogügyi dijakból a költségeket a városok önmaguk kifizethetik. Nem szükség, hogy az ország az igazságszolgáltatásból jövedelmet akarjon húzni, hogy nyerészkedjék, nagyon sokat ér el már akkor : hogy ha neki nem kerül az igazságszolgáltatás pénzébe, nem hogy abból jövedelmet húzzon. Tehát t. ház! ha azt mondanók ki, hogy adunk mindazon városoknak törvényszéket, a melyek elvállalják a biztosítékot, a melyek biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy ha a rendes jogi dijakból a törvényszék költsége fedezve nem lenne, hogy azon fedezetet ők készek pótolni : {Helyeslés.) különben pedig az oly városnak, a mely arra magát kötelezni nem akarja, azt mondjuk, ezen város bele fog kebeleztetni azon megye törvényszékébe, a melynek kebelében van. (Helyeslés.) Vannak azonban szabad királyi és rendezett tanácscsal ellátott városok, melyek most is a megyék székhelyeit képezik, ezekben mindig két törvényszék volt, a városi és megyei törvényszék. Ez nagy anomália és fölösleges. Ha az ügy több, szaporítani kell a birák számát, de két külön törvényszék egy városban, nézetem szerint képtelenség. (Helyeslés.) Azért azon városokban, melyek a megye székhelyei és melyekben ugy is van a megyének törvényszéke, ezekben természetesen ezentúl csak egy törvényszék lenne és ezen törvényszék hatásköre kiterjesztetnék ugy a városra, mint a megyére. Kivételt ez alól csak Buda-Pestre kellene fölállítani. Buda-Pest már magában oly nagy és itt annyi törvénykezési ügy fordul elő, hogy két törvény15*