Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

336. országos ülé napokban kész is lett a munkálat, de azt is tudjuk mindnyájan, hogy a 25-ös bizottságnak munkálata, a mint most áll: nem kielégítő, nem nyugtat meg bennünket; és oly sok zavarral van telve, hogy a mint halljuk, már most, hogy ezen nehézségen egyszerre keresztül lehessen esni : vágjuk el: gordiusi csomóként, s fogadjuk el a munkálatot ugy, a mint van. Már méltóztassanak megengedni, de én átalában megengedhetetlennek, elfogadhatatlannak tartom azon elvet, hogy egy törvényjavaslat en bloc fogadtassák el, oly törvényjavaslat, mely ilyen nagy fontosságú, mint ez, és oly motívumból, melyből annak ilyetén elfogadása ajánltatott. Ha azt mondhatnók : tudjuk, hogy a 25-ös bizottság munkálata mindnyájunkat kielégít, s hogy átalában megelégedést terjeszt az országban, ne vitatkozzunk fölötte, hanem fogadjuk el az egészet en bloc : ezt érteném. De mikor ellenkezőleg áll az egész dolog, és mikor azt mondják, hogy nem képesek a fölmerült nehézségeken segíteni és mikor attól tartanak, hogy ha a ház elé kerül, hónapokig fog tartani a vita, és ekkor mondják azt, fogadjuk el vita nélkül en bloc: ezt én átalában nem értem és éhez hozzájárulni nem tudnék. En, t. ház, sajnálom, de ki kell mondanom, hogy e tekintetben a kormány az ország érdekeit nem ugy vette tekintetbe, a mint kellett volna; midőn ezen törvényjavaslatot benyújtotta — kezdettől fogva — és ennek már hosszú ideje van, mert majdnem két év előtt nyújtotta be a miniszter, könnyelműen és meggondolatlanul járt el. Méltóztassanak megengedni, hiszen nem régiben két miniszter által is vádoltattunk azért, hogy mi meggondolatlanul teszünk valamit. Legyen szabad nekünk is azt mondani, hogy a kormány ez esetben meggondolatlanul, könnyelműen járt el. Egy törvényjavaslatot terjesztett elő a háznak a nélkül, hogy maga tájékozva lett volna, mi lesz belőle, mennyibe kerül, lesz-e valami belőle, vagy nem. Nem tudta a kormány, hol van szükség törvényszékre, hol van járásbíróságra, nem voltak adatai, mikor a 25-ös bizottság által felszólittatott, hogy ha azt kívánja, hogy a 25-ös bizottság okadatolt véleményt adjon, adjon neki adatokat; nem volt képes semmi adatot előállítani és a házban fölszólittatván, be is vallotta az igazságügyminiszter, hogy neki adatai nincsenek. Tehát adatok, fölvilágositás, tájékozás nélkül szólittatott föl a törvényhozás ily nagy fontosságú törvény meghozatalára. De a törvényjavaslatot elfogadta a minisztertanács is, vagy legalább a minisztertanács beleegyezésével került az a ház elé a nélkül, hogy valaki a minisztertanácsban megKÉPV. H. NAPLÓ 18f| XVI május i. 1871. 1 1 g fontolta volna, vajon pénzügyi tekintetben kivihető-e e javaslat ? A mi az adatok megszerzését illeti: én elhiszem, hogy az némi nehézséggel jár, és hogy azokat rögtön megszerezni nem lehet; és ha arról volna szó, hogy ezen ülésszakban keresztül kellvén menni a törvényjavaslatnak, az adatok most szereztessenek meg: az nevetséges volna. De a törvényjavaslat két év óta van a ház asztalán, s mielőtt benyujtatott, kellett volna megszerezni az adatokat; de még ha akkor fogtak volna is hozzá, midőn az benyujtatott : ennyi idő alatt meg lehetett volna szerezni az adatokat. Föl kellett volna szólítani a megyéket. Miért nem szólították föl ? Ha önök nem bíznak a megyékben, jól van; de vannak önöknek só-hivatalaik, posta- és adóhivatalaik országszerte, lehetetlen, hogy ezek közt ne lennének értelmesb hivatalnokok, kiket fölszólíthatnának arra, adjanak a helyi körülményekről fölvilágosítást: hol vannak a megyékben épületek, melyek fölhasználhatók, megszerezhetők-e ezen épületek, és mennyiért? Ekkor lehetett volna biztos számítást tenni a költségek iránt, mennyibe kerül a járásbíróságok, törvényszékek fölállítása. Mindez most ignota quantitas. Azt mondják: hogy hiszen ez nem baj, ez beruházás, ez megmarad. Úgyde beruházást csak az tehet sikerrel, kinek van miből. Ez beruházás, az igaz ; de olyan, mely nem kamatoz, hanem olyan, melyért, miután adósságra vagyunk kénytelenek ezen beruházást tenni, kamatokat kell fizetni; tehát olyan, mely rendes évi költséggel terhelendi az ország budgetjét. Tehát, t. ház, ha ilyen minden előkészület nélkül adta be a kormány e törvényjavaslatot, és vitte át majdnem két évig a képviselőházban stádiumról stádiumra : én azt hiszem, jogosítva voltam azt mondani, hogy kellő meggondolás nélkül, könnyelmüleg adta be javaslatát. Nem attól függ, t. ház, e fontos kérdés megoldása, hogy minél több törvényszéket és járásbíróságot alakítsunk. Ez a kérdést nem fogja megoldani. A legnagyobb panasz a mi elsőfolyamodásu bíróságainkra nem az volt, hogy kevesen vannak, hogy messze vannak, hanem: hogy nem ugy szolgáltatják az igazságot, mint kellene. Ezen pedig nem a nagy szám fog segíteni, hanem segíteni fognak a jó birák, s ezeket csak akkor várhatjuk, ha a bírákat ugy fizetjük, hogy képzett, arravaló emberek vállalkozhassanak e i tisztségre. Az azonban a 25-ös bizottság munkáj latából s a miniszteri előterjesztésekből nem tűnik ki, hogy ezen a bajon orvoslás történt volna. 15