Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-336
110 3SC. országos Ülés május 4. 1871. tartásról, hanem egy institutió megváltoztatásáról is van szó. Eddig váltóügyekben csak a váltótörrényszékek Ítéltek : most pedig ezen intézmény át fog változni, és minden királyi törvényszék fog váltóügyekben ítélni. Eddig Magyaroszágon 6 váltó törvényszékhez könnyű volt a kellő számú tökéletesen képzett ülnököket találni. Vegyük fel már most, hogy 100 törvényszék leend, ha megtekintjük a vidéki városokat, hol alig tudnak helyesen fogalmazni egynémely kereskedők: kérdem, hogyan lehet majd oly nagy számú ülnököket találni, kik kellő képzettséggel birnak ? Ennélfogva én a törvényjavaslatnak ezen intézkedését : melynek kivitele oly sok nehézséggel jár, s melyet alkalmazni nem lehet, kihagyatni kérem. {Helyeslés hal felől.) Halász Boldizsár : T. képviselőház! Igen csodálkozom azon, hogy a t. előadó ur maga eDen épen a perrendtartásra hivatkozik, mert hiszen épen legfőbb érveit a perrendtartásból merítette Vecsey képviselő ur is, t. i., hogy a bírói qualificatióba ütközik egy nem qualificált kereskedő bírónak a működése. (Jobh felől ellenmondások. I Ha a szakértők meghallgatásán kívül még birói szerepet is kellene minden polgári osztályból valóknak adni: akkor képviselve kellene lenni a földmiveseknek, csizmadiáknak, asztalosoknak, es nem tudom még kiknek. A birói funtio olyan, hogy azt csak biró érti ; és ha van olyan börzekérdés, — mint erre szintén helyesen hivatkozott képviselőtársam, — az egészen más; de itt adósságról van szó, akár váltón, akár kereskedelmi könyvön alapuljon. „Liquidum est debitum solve", ezt a biró itéli meg, nem a kereskedő. Méltóztassanak elhinni, hogy a régi törvényekre' való hivatkozást valóban nem tartom valami nyomatékos argumentumnak. Hiszen ha végig nézünk a Corpus Juris-on: sok dolog van abban, a mely most már nincs érvényben, s ha akadály az 1840-ki váltótörvény, el kell azt is törülni. Mi többé — mint Irányi képviselőtársam igen helyesen megjegyezte — nem vagyunk azon helyzetben, hogy a váltótörvényekhez nem értenénk. Vagy na az állana, hogy csak a kereskedő váltóképes: akkor igenis érteném ezen intézkedés czélját, de most nincs arra többé szükség. Annálfogva pártolom Vécsey Tamás t. barátom módosítását Hoffmann Pál: T. ház! (Halljuk!) Ezen §-nak kihagyása két okból kérhető: vagy azért, mert czélszerütlennek tartatik, hogy a bíróságoknál oly egyéniségek alkalmaztassanak; vagy azért, a mint az indítványozó ur mondotta, hogy ez ellenkezik az 1869. évi IV. t. ez. 2-ik és 3-ik §§-ban kifejezett elvvel. Az elsőre vonatkozólag ugy hiszem kimeritőleg felelt Halmosy Endre képviselő társunk, azt mondván t. L, hogy azon kérdés: ezélszerü-e vagy nem a törvényszékeknél alkalmazni ily egyéniségeket? nem ide tartozik, hanem tartozik az alaki jog azon részére, melyet eljárásnak neveznek. A t. képviselő ur különösen kiemelte, hogy oly egyéneknek a bíróságoknál leendő alkalmaztatása ellenkezik a birói hatalom gyakorlásáról és felelősségéről szóló törvénynyel; ő tehát abban a nézetben van, hogy az 1869. évi IV. t. ez. 2 ik és 3-ik §§. eltörölték volna az 1840. és 1S44. évi törvények azon rendelkezéseit, melyek értelmében jelenleg ily egyének alkalmaztatnak. Hogy ez mennyire nem áll: csak ennek kimutatása végett szólaltam fel s azt egy más esettel fogom bebizonyítani. Ha állana az, hogy az 1869. évi IV t. cz.-nek ezen két §-ával, melyek közül az első csak azt mondja, hogy ezen tul ő felsége nevében fog igazság szolgáltatni, a második pedig, hogy ő felsége nevezi ki a bírákat, ellenkezik az ülnökök intézménye: akkor quo jure állhatna fel az esküdtszéki intézmény ? Ha a t. képviselő ur érvelése alapos : a t. képviselőnek azt is kellene állítani, hogy el van törölve az esküdtszéki intézmény. Ugy hiszem, ezt nem fogja állítani és semmi jogi interpretationalis szabályt nem fog felhozhatni senki arra nézve, hogy a törvény értelmében az 1840. és 1844-iki törvények értelmében fönnáló ezen intézmény az 1869. IV. t ez. által eltörölve nincs. Ebből azt következtetem, hogy ha még elfogadnék is a t. képviselő ur indítványát, hogy t. i. töröljük ki cren szt: a ezélt még sem érnők el, mert ezen intézmény önmagánál fogva áll fenn, ha nem is szól róla ezen §. Ha tehát ő meg akarja szüntetni ; nem ezen §. kihagyását kellene kérnie, hanem egy uj §-t kellene indítványoznia, mely azt mégszüntetné ; mert ezen §-ban semmi sincs, a mi önmagából is nem állana. Én azért azt hiszem, hogy ha ezen § ki is hagyatnék, ez nem változtatna a dolgon semmit; mert az 1869 évi IV. t. ez. 2-ik és 3-ik §§ ezen hatást gyakorqjlák. Miután azonban szeretem, hogy a törvény világosan szóljon : ezelszerünek tartom, hogy ezen § meghagyassák; mert kimondja azt a rni fenáll, még pedig jogosan fennáll, és azért én a §. fenntartása mellett szavazok. {Helyeslés jobb felől. Szavazzunk!) Elnök: Miután nincs senki fölhiva : a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A kik elfogadják a 7. §-t: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok felállani, a kik nem fogadják el. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 8. §-í.)
