Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

836. országos filés május 4. 1871. 109 kedői ülnök mint biró, és Pesten négy alkal­maztassák, de egyúttal a kellő garantiáról is gondoskodnak; nevezetesen kimondják, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyekben is az ítélet­hozatalra minden esetre szükséges, hogy a rendes birák. a jogvégzett birok túlnyomó számban legyenek; tehát a garantia itt van. A központi bizottság szövegezése a szentesitett és évek óta gyakorlatilag jónak és üdvösnek bizonyult, most is érvényben levő tőrvényen alapul. Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam, kit nekem is ugy van szerencsém ismerni, mint a ki elméleti­leg igen szép és kiváló jogtudománynyal bir: nem fogja tagadni, hogy a váltó-és kereskedel­mi ügyek megbirálásánál, különösen pedig azon ügyek megbirálásánál, melyek az úgynevezett áru-szerződésekből az úgynevezett kereskedelmi könyvi kivonatokból keletkeztek, tisztán elméle­ti ismeretek nem elégségesek, és itt mulhatla­nul szükséges a specificus szakismeret, és ezen specificus szakismeretet épen az ily keres­kedelmi ülnökök adják készletként az illetékes törvényszéknek. Azt mondhatja erre tisztelt kép­viselő társam is, hogy ily esetekben szakférfiak hallgattassanak ki; de ez késedelmezést és költ­séget fogna okozni, a feleknek pedig a váltó­eljárásnál, méltóztatnak tudni, hogy conditio sine qua non, sőt életfeltétel a gyorsaság. Igen helyesen emelte ki tisztelt barátom Halmosy, hogy a gyakorlat europaszerte üdvös­nek tanúsítja ezen eljárást. íme a külföldön máig is igy van az alkamazásban. Méltóztassanak felmutatni csak egy jól szervezett, igazságszolgáltatás tekintetében ren­dezett államot Európában, hol ez ma nem igy volna gyakorlatban ; és nálunk Magyarországban a tapasztalás minden korszakban a legüdvösebb eredményűnek bizonyította ezen gyakorlatot. E szempontból én megtartandónak találom a szö­veget % És most szabadjon Irányi Dániel tisztelt képviselő ur egyik észrevételére válaszolnom. 0 felhozta, hogy ha a váltótörvényszékek megkér­deztetnének : aligha elismernék azt, hogy gyakor­latilag üdvös és nagy fontosságú volt a kereske­delmi ülnököknek eddigi működése. En az ellen­kezőről vagyok meggyőződve és épen a gyakor­lati életben arról vagyok értesülve, hogy igenis volt az illető törvényszékeknek panaszuk, de ezen panasz az volt, hogy az illető ülnökök mint kereskedők mással is el levén foglalva, nem mindig voltak használhatók; de erről a törvény és a felelős kormány a szükséges kötelességé­nek érzetében maga idején, ott hol kell, tör­vényhozási utón gondoskodni fog; egyébkint erről már egyelőre is gondoskodva van az által, hogy midőn eddig a váltó- és kereskedelmi ügye­ket leginkább csak a pesti váltótőrvény szék és egyes vidékeken a csekély számú váltótörvény­székek végezték: most már minden első folya­modásu királyi törvényszék fel levén ezen ha­táskörrel ruházva, mindenütt lesznek ily ülnö­kök alkalmazva. Én abban elég garantiát látok arra nézve, hogy jövőre az ily panaszok a váltótörvényszé­keknél meg fognak szűnni, és ha az eddigi gya­korlat jónak tanúsította az ülnöki intézményt a kevés számú váltótörvényszékeknél : bizonyára még üdvösebbnek fogja bizonyítani, ha a tör­vényszékek száma, melyeknél kereskedelmi ül­nökök alkalmazva lesznek, oly nagy mérvben szaporittatni fog. Én ezen kivételes eljárást kérem meg­tartani. Hodossy Imre előadó: T. ház! Csak sajnálni lehet, hogy azon mindkét oldalról nagy szakképzettséggel, szakavatottsággal foly­natott vita a fölött: vajon czélszerü-e a keres­kedői ülnökök alkalmazása vagy nem? ez úttal egészen kárba veszett. (Ellenmondás Lal felől.) Igenis kárba veszett azért, mert itt nem az a fel­adat, hogy mi a váltó és kereskedelmi ügyekre nézve megállapított és jelenleg fennálló per­rendtartást megváltoztassuk; hanem itt csak az a feladat, hogy bíróságokat létesítsünk, melyek a törvénykezést tovább folytathassák. A törvényjavaslat 20-ik §-ának b. pontjá­ban az van mondva, hogy a királyi törvényszékek hatásköréhez tartoznak a váltó és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti királyi itélő- tábla te­rületén a királyi váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és budai királyi törvényszékeket. Tehát ezen királyi törvényszékek ezentúl a váltó- és kereskedelmi ügyekben is el fognak járni; ezekre nézve van perrendtartásunk, mely­nek alapja az, hogy kereskedelmi ülnökök vá­lasztatnak és részt vesznek az ülésben, és ez vé­gig vonul az egész perrendtartáson. Ha csak nem méltóztatnak ezen perrendtartást itt most mindjárt tárgyalás alá venni, megváltoztatni, és abból kihagyni mind azt, mi a kereskedői ül­nökökre vonatkozik: akkor ezen §-t ugy, a mint most van, meg kell tartani. E vita tehát: vajon a kereskedelmi ülnökök megtartassanak­e vagy nem? akkor lesz helyén és idején, mi­kor arról fogunk vitakozni: ha azon perrendtar­tást megtartsuk- e vagy megváltoztassuk ? En te­hát kérem, hogy ezen indokoknál fogva, nem érintve a dolog érdemét és nem praejudi­cálva a kérdésnek — méltóztassék e §-t egy­szerűen elfogadni ugy, a mint azt a központi bizott­ság ajánlotta. (Helyeslés Jobb felől. S/zavazztmk l) Móricz Pál: Én csak azt vagyok bá­tor megjegyezni, hogy itt nemcsak a perrend-

Next

/
Thumbnails
Contents