Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

836. országos filés május 4. 1871. 109 kedői ülnök mint biró, és Pesten négy alkalmaztassák, de egyúttal a kellő garantiáról is gondoskodnak; nevezetesen kimondják, hogy a váltó- és kereskedelmi ügyekben is az ítélethozatalra minden esetre szükséges, hogy a rendes birák. a jogvégzett birok túlnyomó számban legyenek; tehát a garantia itt van. A központi bizottság szövegezése a szentesitett és évek óta gyakorlatilag jónak és üdvösnek bizonyult, most is érvényben levő tőrvényen alapul. Azt hiszem, hogy t. képviselőtársam, kit nekem is ugy van szerencsém ismerni, mint a ki elméletileg igen szép és kiváló jogtudománynyal bir: nem fogja tagadni, hogy a váltó-és kereskedelmi ügyek megbirálásánál, különösen pedig azon ügyek megbirálásánál, melyek az úgynevezett áru-szerződésekből az úgynevezett kereskedelmi könyvi kivonatokból keletkeztek, tisztán elméleti ismeretek nem elégségesek, és itt mulhatlanul szükséges a specificus szakismeret, és ezen specificus szakismeretet épen az ily kereskedelmi ülnökök adják készletként az illetékes törvényszéknek. Azt mondhatja erre tisztelt képviselő társam is, hogy ily esetekben szakférfiak hallgattassanak ki; de ez késedelmezést és költséget fogna okozni, a feleknek pedig a váltóeljárásnál, méltóztatnak tudni, hogy conditio sine qua non, sőt életfeltétel a gyorsaság. Igen helyesen emelte ki tisztelt barátom Halmosy, hogy a gyakorlat europaszerte üdvösnek tanúsítja ezen eljárást. íme a külföldön máig is igy van az alkamazásban. Méltóztassanak felmutatni csak egy jól szervezett, igazságszolgáltatás tekintetében rendezett államot Európában, hol ez ma nem igy volna gyakorlatban ; és nálunk Magyarországban a tapasztalás minden korszakban a legüdvösebb eredményűnek bizonyította ezen gyakorlatot. E szempontból én megtartandónak találom a szöveget

% És most szabadjon Irányi Dániel tisztelt képviselő ur egyik észrevételére válaszolnom. 0 felhozta, hogy ha a váltótörvényszékek megkérdeztetnének : aligha elismernék azt, hogy gyakorlatilag üdvös és nagy fontosságú volt a kereskedelmi ülnököknek eddigi működése. En az ellenkezőről vagyok meggyőződve és épen a gyakorlati életben arról vagyok értesülve, hogy igenis volt az illető törvényszékeknek panaszuk, de ezen panasz az volt, hogy az illető ülnökök mint kereskedők mással is el levén foglalva, nem mindig voltak használhatók; de erről a törvény és a felelős kormány a szükséges kötelességének érzetében maga idején, ott hol kell, törvényhozási utón gondoskodni fog; egyébkint erről már egyelőre is gondoskodva van az által, hogy midőn eddig a váltó- és kereskedelmi ügyeket leginkább csak a pesti váltótőrvény szék és egyes vidékeken a csekély számú váltótörvényszékek végezték: most már minden első folyamodásu királyi törvényszék fel levén ezen hatáskörrel ruházva, mindenütt lesznek ily ülnökök alkalmazva. Én abban elég garantiát látok arra nézve, hogy jövőre az ily panaszok a váltótörvényszékeknél meg fognak szűnni, és ha az eddigi gyakorlat jónak tanúsította az ülnöki intézményt a kevés számú váltótörvényszékeknél : bizonyára még üdvösebbnek fogja bizonyítani, ha a törvényszékek száma, melyeknél kereskedelmi ülnökök alkalmazva lesznek, oly nagy mérvben szaporittatni fog. Én ezen kivételes eljárást kérem megtartani. Hodossy Imre előadó: T. ház! Csak sajnálni lehet, hogy azon mindkét oldalról nagy szakképzettséggel, szakavatottsággal folynatott vita a fölött: vajon czélszerü-e a kereskedői ülnökök alkalmazása vagy nem? ez úttal egészen kárba veszett. (Ellenmondás Lal felől.) Igenis kárba veszett azért, mert itt nem az a feladat, hogy mi a váltó és kereskedelmi ügyekre nézve megállapított és jelenleg fennálló perrendtartást megváltoztassuk; hanem itt csak az a feladat, hogy bíróságokat létesítsünk, melyek a törvénykezést tovább folytathassák. A törvényjavaslat 20-ik §-ának b. pontjában az van mondva, hogy a királyi törvényszékek hatásköréhez tartoznak a váltó és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti királyi itélő- tábla területén a királyi váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és budai királyi törvényszékeket. Tehát ezen királyi törvényszékek ezentúl a váltó- és kereskedelmi ügyekben is el fognak járni; ezekre nézve van perrendtartásunk, melynek alapja az, hogy kereskedelmi ülnökök választatnak és részt vesznek az ülésben, és ez végig vonul az egész perrendtartáson. Ha csak nem méltóztatnak ezen perrendtartást itt most mindjárt tárgyalás alá venni, megváltoztatni, és abból kihagyni mind azt, mi a kereskedői ülnökökre vonatkozik: akkor ezen §-t ugy, a mint most van, meg kell tartani. E vita tehát: vajon a kereskedelmi ülnökök megtartassanake vagy nem? akkor lesz helyén és idején, mikor arról fogunk vitakozni: ha azon perrendtartást megtartsuk- e vagy megváltoztassuk ? En tehát kérem, hogy ezen indokoknál fogva, nem érintve a dolog érdemét és nem praejudicálva a kérdésnek — méltóztassék e §-t egyszerűen elfogadni ugy, a mint azt a központi bizottság ajánlotta. (Helyeslés Jobb felől. S/zavazztmk l) Móricz Pál: Én csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy itt nemcsak a perrend-