Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-314
3!4. országos ülés márczius 20 1871. g j tegnapelőtt mondott, mert ő csak azt mutatta, hogy a pénzügyi bizottság helyesen cselekedett akkor, midőn a hitelműveteleket külön kimutatta s midőn beirta a budgetbe mindazon tételeket. Hiszen ez ellen nekem semmi kifogásom nem ?olt, sőt czélszerünek találtam ezt ón is. A pénzügyér ur azt mondotta, hogy nem átfutó tételek ezek, hanem nagyon is komoly tételek. Én szintén elismerem, hogy ezen tételek nagyon komolyak: de mivel komolyak, nem kellett volna kétszer bevenni s kétszer beszámítani. Igaz, hogy ez más budgetben is ugy van, hogy egyik tétel valamely rovatban bevétetik s azután a másik rovatban, hol szó van róla, újra beiratik. De azon esetben, s mindenesetre tudni fogja az előadó ur, hogy ha valamely tétel másodszor fölhozatik akár valamely budgetben, akár magán-könyvtartásban : akkor hozzá teszik „pro memória" és nem számítják be ; hanem csak ugy, emlékeztetésül teszik oda. Itt pedig mindezen tételek kétszer beszámíttattak; ez hibás, ez az összeadást meghamisítja. — A kiadásokból mindenesetre le kell húzni a vasut-épitésekre szánt 22 milliót, mely kétszer fordul elő; te kell húzni a két milliót, mely a Duna-szabályozásra adatik. Ez oly annyira igaz, hogy Wahrmann t. képviselő ur, ki a könyvvezetést ismeri, el fogja ismerni azt, hogy nem szabad kétszer beszámítani ugyanazon összeget; hanem oda kell tenni „pro memória." S ez annyira igaz, hogy a tegnapelőtti ülés után, midőn szerencséin volt a t. pénzügyminiszter úrral szintén e tárgyról beszélni, az ő végfelelete az volt: igaz, nem kellett volna kétszer összeadni. De épen az összeadás ellen szólaltam föl; mert ha azon tételeket kétszer adják össze: meghamisítják az egész összeadást. Ezt szükségesnek tartottam a tegnapelőtti ülésben tett állitásom igazolására fölhozni. Széll Kálmán előadó : Én a t. háznak kegyességével visszaélni nem kívánok ; csak azt akarom constatálni, hogy a t. képviselő ur ma is ugyanazon okokat hozza föl, mely okokból a szombati ülésben a budget összeállításának ily módját, átalánosságban támadta meg. Én tudom, hogy a t. ház az ismétléseket nem szereti, és épen azért én mindazokat, miket szombaton mondtam és mikből ma is azon helyzetben vagyok, hogy semmit vissza nem vonok, ismételni a t ház előtt nem kívánván : a t. ház türelmét ujabb válaszszal azokra, miket a képviselő ur mondott , igénybevenni nem fogom. (Helyeslés.) Bujanovics Sándor jegyző (olvas) Rendkívüli kiadások. I. Az 1871-ik évre megállapított közösügyi kiadásokból a magyar korona országait illető összeg 7.646,202 frt. II. Miniszterelnökség: Codifieationalis munkálatokra 50,000 frt. III. Belügyminisztérium 83 3,204 frt. IV. Pénzügyminisztérium 10.746,037 frt. (Olvassa az V. — VI. — VII. fejezeteket. Olvassa a ,,Hitel- és pénstármüveleti levétel I.— II.— III— IV.— V. — VI. jejeseieit), melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; (olvassa a 4. %-t.) Széll Kálmán a központi bizottság előadója: A pénzügyi bizottság megjegyzi, hogy három osztály előadója a 4-ík §. első bekezdésének utolsó előtti sorában e szó elé: „hitelművelettel" a szövegbe igtatandónak tartották e szót „ ideiglenes". Az osztályok többsége azonban azon nézetből indult ki, miszerint a 4-ik §. utolsó bekezdése, mely elrendeli, „hogy az ezen hitelműveletek folytán származandó függő adósság azon arányban lesz visszafizetendő, a melyben az érintett államkövetelések befolynak" : eléggé világosan és határozottan jelenti azt, hogy ezeu törvényben adott fölhatalmazás alapján bármily módon eszközlendő hitelművelet csak függő adósság lehet. Ez okból az osztályok többsége azon szónak közbetételét el nem fogadta; a pénzügyminiszter egyébiránt kijelentette, hogy ezen törvényjavaslatban neki adandó fölhatalmazás által nem érzi és tekintettel a 2-dik bekezdés világos kikötésére sem ő, sem bárki más nem is érezheti magát hivatva és fölhatalmazva egyébre, mint függő adósságot képező hitelműveletnek létesítésére. Ghyczy Kálmán: A most fölolvasott §§-ban, t. ház, a pénzügyminiszter ur fölhatalmaztatik arra, hogy a 18.542,362 frtra számított hiányt kamatozó kincstári utalványokkal, vagy más megfelelő hitelmüvelettel fedezhesse. Ezen fölhatalmazás oly átalános, oly tág értelmű, hogy abban benfoglaltatik a fölhatalmazás arra is, hogy a miniszter ezen hiányt állósitott adósság, rendes államkölcsön fölvételével is fedezhesse. Ily meghatalmazás, ily jog megilleti az országgyűlést a nemzet irányában; de ily fölhatalmazást az országgyűlés, nézetem szerint, másra nem ruházhat át, ha eleget akar tenni a felelősség azon igényeinek, melylyel az ország irányában tartozik. (Helyeslés.) A pénzügyi bizottság ezen okból azon véleményben állapodott meg, hogy ezen §. első bekezdésének utolsó sorában ezen szó : „megfelelő" ezzel cseréltessék föl: „ideiglenes." Azaz, 12*
