Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-314

80 S14. országos ülés márczíus 20. 1871. hogyha találtak volna oly közös alapot, melyet mindkét fél az alkudozás és békekötés alapjául elfogadott volna. Ezen a terén már elfogadom a vitát. Ha elismeri a kormány azt, hogy*ha ily alapot talált volna, akkor kötelessége lett volna beavatkozni : akkor megengedem, hogy helyes alapra állott immár; csakhogy ha joga volt és kötelessége ezen alapot előbb keresni : nem látom át, miért nem tette azt később a háború további folyama alatt, követve Anglia példáját, mely elejétől végig azon igyekezett, hogy találjon oly alapot, melyen a béke érdekében közreműködhessek. Ha az én nézetem hibás, mindenesetre jó társaságban követek el hibát, mert ugy hiszem, hogy Anglia államférfiai nem ismeretesek könnyelmüségökről. És most egyes részletes ellenvetések czáfolatára megyek át, de csakis a lényegesekre. Jókai Mór t. barátom — hogy rajta kezdjem, amint ő nyomban utánam következett — Kossuthra hivatkozott a teljes semlegesség föntartása mellett. Simonyi Ernő t. barátom és utána Berzenczey is már elegendően megczáfolták azon nézet helyességét, melyet ő fölállított ; megmutatván, hogy Kossuth mik ép értette a semlegességet, és hogy Jókai Mór t. barátom azt hibásan értelmezte. Egyébiránt igen nagyon örvendtem, hogy t. barátom egyszer azon férfiura hivatkozott, akire nem mindig szokott hivatkozni, és akit nem mindig követ; de akire hivatkozni alkalmilag nagyon czélszerünek látja, különösen a mi pártunk ellenében. T. barátom következetlenséget lát a mi magunkviseletében akkor : midőn megtagadjuk a katonát, megtagadjuk a közös hadseregre szükséges költséget, ós mégis azt kívánjuk a kormánytól, hogy erélyesen lépjen föl. Először is megmagyaráztam elegendően, hogy mit nevezek erélyes föllépésnek : ez, amint mondám, egyátalában nem harczias politika; másodszor pedig bocsásson meg a t. képviselő ur, de én ugy fogom föl a mi állásunkat, ugy fogom föl a képviselőházat, hogy ez itt nem közlakoma, nem mulatság, melyben csak annak van szava, aki befizetett: hanem oly terem, melyben az ország érdekében mindenki a maga meggyőződését kötelességszerűen kifejezheti, akkor is, midőn valamit megtagad; akkor is, midőn a kormánytól számon kéri, hogy azt, amit az ö- akarata ellenére a többség megszavazott, mikép használta föl? Ez nemcsak jog, ez kötelesség is, és ezt uraim önök is ekkép értelmezik. Vagy azért, hogy megtagadták például, a legközelebb is két hóra az indemnityt, megfosztva gondolják magukat azon jogtól, hogy számon kérjék a kormánytól, hogy az ezen két hóra megszavazott költséget mire használta fel ? Megengednék-e önök a kormánynak, ha azt mondaná, én sem a közigazgatás, sem az igazságszolgáltatásról nem gondoskodtam : de ahoz az uraknak nincs szavuk; mert megtagadták tőlem a két hóra való költségvetést. (Helyeslés a szélső bál felől.) Egy másik következetlenséget is igyekezett a tisztelt képviselőtárs szemünkre lobbantani. (Halljuk!) Azt, hogy mi a semlegességet követeltük, és most mégis kárhoztatjuk a kormányt azért, hogy a semlegességet föntartotta. Bocsánatot kérek, de ilyen szemrehányás a semlegességnek nem értéséből eredhet csak. Igen sok nemzetközi jogról szóló könyvet olvastam; meghatározva láttam, hogy mit szabad, mit nem szabad a semleges hatalomnak tenni; de oly könyvet, mely a semleges hatalomnak megtiltaná a békés közbenjárást: nem olvastam. Ha a tisztelt képviselő tud ilyet, nagyon le fog kötelezni, ha megmutatja. Én ellenkezőleg épen a semleges hatalmak kötelességének tartom a békés közvetítést: mert csakis azok tehetik ezt, a háborusfelek különben nem igen békülhetvén ki egymással. {Helyeslés a szélső bal felől.) A semlegességet uraim, nem szabad összetéveszteni a semmittevéssel. A mit önök akarnak uraim, az semmittevés, és nem semlegesség. Tovább menve barátságos szemrehányásaiban a tisztelt képviselő ur, arra is figyelmeztet minket, hogy maga a pesti nép, s azon népkör, melynek tisztelt tagtársunk az elnöke, a semlegességet kívánta, és hogy azt mi is elfogadtuk, sőt ennek értelmében kérvényekkel járultunk a házhoz. Tökéletesen áll. De ne feledkezzék meg a tisztelt képviselő ur arról sem, hogy ugyanazon népkör, azóta már Franeziaország feldarabolása ellen intézett kérvényt ezen házhoz, miután azt egyhangúlag elfogadta Igen sajnálom, hogy a tisztelt elnök ur nem volt jelen ; különben egyhangú ellenzésre talált volna. Mi nem csinálunk oppositiót, mondja végre a tisztelt képviselő ur, sem a kardcsörgető katonai parttal, sem az ultramontán reactionális elemmel.(Helyeslés a szélső bal felől.) Misem oppositiót csinálunk önökkel uraim: de csinálunk nemcsak a kormány, hanem azon alap ellen is, melyen a kormány áll. Mi nemcsak a kormány megbuktatására törekszünk, hanem azon alapnak megdöntésére is, melyen a kormány áll. (Helyeslés a szélső bal felől.) Vajha ekképpen gondolkozott volna a képviselő ur is mindig, vajha ne csinált volna soha oppositiót, nem egy közösügyes kormány ; hanem oly kormány ellen, mely valóban nemzeti volt, melyet a nemzet összes akarata fölkarolt ; vajha ne csinált volna oppositiót, nem teljes béke, hanem oly borzasztó háborús viszonyok köze-