Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-325

325. országos i és ápril 3. 1871. :i71 hazánkban nagy tiszteletben és tekintélyben ál- j lőtt mindig; de a melynek, mint ilyennek, részére sem királyi törvényes adományok, sem magán alapítványok, ingatlan javakban legalább, soha nem tétettek ; s a mely, mint ilyen törvényeink szerint ingatlan javaknak tulajdoni joggal birtoklására képességgel nem bir. Sőt a szervezetnek emiitett 4. §-a a fidei eommissumoknak hitbizománya magyar elnevezését szójátékul használván föl, az egyházi javadalmasok birtokát hitbizományszerü haszon élvezetnek és birtoknak jelenti ki, és igy vagy helytelenül alkalmazza a fidei eommissumokról szóló hazai törvényeket az egyházi javadalmakra, midőn azokra, nézve a magyarországi kath. egyháznak részére követeli azon fő tulajdoni jogot; mely ez ideig a nagyobb egyházi javadalmakra nézve mindig az állam által gyakoroltatott, a plébániákra és templomokra nézve pedig azokat, illetőleg a patronusokat és és egyházi községeket illeti; —• vagy uj hitbizományszerü haszonélvezeti és birtoklási jogczimet talált föl, melynek nyoma törvényeinkben nem található; és bizonytalanságban hagy benünket még az iránt is : vajon az országgyűlés rendelkezésének ezen §-ban kilátásba helyezett kikötése mindezen igények és jogczimek törvényessége elimerésének, vagy talán csak a telekkönyvi bekeblezés illetékmentes égének megnyerésére lett-e irányozva ? A szervezet 5-ik és számos más §§-ai megállapítják az önkormányzat különböző fokozatain tanácskozó, és határozati joggal felruházott, illetőleg a végrehajtás eszközlésére rendelt testületeket, és községeket, melyek föladataikat az állam főfelügyeletí jogának épségbentartása mellett az állam-igazgatási hatóságoktól függetlenül teljesitendik, s az állami hatóságakkal, s más felekezetekkel szemközt a katholikusok egyházi, nevelési, és vagyoni érdekeit képviselendik. Szerveznek jelesül egyházi és világi tagoknak közös, s ez utóbbiaknak az előbbieknél számra, de nem befolyásra nézve nagyobb részvétével, magyarországi egyetemes, országos kath. gyűlést, a melléje rendelt igazgató tanácsosai és három igazgató osztályfőnökkel, továbbá egyházmegyei gyűléseket, és tanácsokat, esperes kerületi tanácsokat, és egyházközségi gyűléseket és tanácsokat. Az országos kath. gyűlés, a herczeg-primás elnöklete alatt, a magyarországi kath. egyházat átalában érdeklő ügyekre nézve a legfőbb önkormányzati hatóság, a magyarországi kath. egyházat ennek a római székkel elintézést kivánó világi vonatkozású ügyeiben az apostoli király előtt, külviszonyaira nézve pedig az állam és vallásfelekezetek irányában képviseli. Gyakorolja körülbelől azon jogokat, melyek mintegy az önkormányzati törvényhozás köréhez tartoznak, és e felett a kath. köznevelés és egyházi szolgálat szükségletének fedezéséül a hívekre országos adót vethet ki s ezen adó, valamint az egyházmegyei, és egyházközségi gyűlések által is saját körükben kivetendő hasonló adók kivetésének kulcsát megállapítja. A kormányzat felügyeletére tovább kebeléből a herczeg-primás elnöklete alatt, három főpapi és papi és hat világi állású igazgató tanácsost választ, kik a kormányzat minden ágának kezelésére, az egymástól elkülönzött három, az az, személyi, tanügyi, és vagyonkezelési hivatal-osztályok szerint, saját felelősségük alatt működendő három igazgató osztályfőnököt állandóan neveznek ki, kik egyszersmind az igazgatótanácsnak szintén rendes tagjai lesznek. Az igazgatótanács mindazon kinevezéseknél és magasabb egyházi javadalmak adományozásánál, melyekre nézve a kinevezés jogát az apostoli király ekkorig az államkormányzat utján gyakorolta : ezentúl az előterjesztést akkép eszközli, hogy minden megürült helyre három egyént, ezek közül leendő kinevezés végett az apostoli királyhoz fölterjeszt. Az igazgatótanács fölügyelete, s az osztályfőnököknek az országos kath. gyűlés által megállapítandó költségvetés szerinti kezelése alatt áll az országos kath. gyűlés pénztára, a melybe a vallási és tanulmányi alapok jövedelmei, az üresedésbe jött, az országos kath. igazgatótanács kezelése alá eső magasabb egyházi javadalmaknak az ujabb kinevezésig folyó jövedelmei, — a magasabb egyházi javadalmasok által, a mostani javadalmasokra nézve velők egyetértőleg, utódaikra nézve pedig az országos kath. gyűlés által megállapítandó évi járulékok a tanitörendek jövedelmeinek fölöslege és esetleg a kath. hívekre országosan kivetendő adó folyandanak be. A tervezett kath. egyházi önkormányzat legfőbb közegei hatáskörének ezen vázlatából első pillanatra a következők tűnnek föl: 1-ör. Eddigelé a kath. vallás- és egyház hitfelekezet érdekeit a fejedelem, állam, és állam kormánya előtt, — jól történt-e ez? más kérdés — de tényleg, és törvényesen az egyházi hyerarchia képviselte; a midőn tehát ezen képviseletnek gyakorlatára más, eddig nem létezett, törvényeink előtt ismeretlen, egészen uj közegek szerveztetnek ; ezeknek hatósága mint törvényeinkbe, s a százados gyakorlatba ütköző, sem a fejedelem, sem az állam, sem az állam kormánya, s a közigazgatási és bírói hatóságok által törvényesnek nem ismertethetik el mindaddig, mig az a fönálló törvények és törvényes gyakorlatnak törvenyho-