Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-325

370 325. országos Blés flnril 3. 1871. sokan nagy részvéttel, élénk figyelemmel kísérik. (Ealljuli!) Indokolásaimat lehetőleg rövidre kívánom szorítani, nem lehet azonban az oly rövid, mint magam is óhajtanám ; mert habár tudom, hogy sokan figyelemmel kisérték az egyházi congressus tanácskozásait, bizonyosan többen vannak, kik annak határozatait közelebbről nem ismerik s igy okvetlenül szükséges, hogy legfőbb vonásaiban jelezzem, legalább némileg, azon határozatokat, melyeket törvénybe ütközőknek tartok. (Halljuk ! Halljuk!) Indokaimat nem egjmázi, nem vallási, nem felekezeti szempontból, hanem az e helyen egyedül illetékes közjogi szempontból merítem, vezéreltetve azon • kötelességérzet által, melylyel mint képviselő a felekezeti külön érdekeket a közérdeknek alárendelni, s minden irányban megvédeni tartozom az államnak jogait, melyek ha az állam létezését átalában akarjuk, sértetlenül föntartandók. (Helyeslés.) Indokolásomat magában az interpellatióban foglaltam, mert a kérdésnek, melyet a minisztériumhoz intézendő leszek, tárgya, egész hordereje és fontossága a támogatására fölhozott érvekből érthető csak meg, s igy helyesen cselekedni véltem, ha alkalmat nyújtok az igen t. vallás- és közoktatási miniszter urnák arra, hogy midőn kérdésemre, a mint remélem, választ adand: kérdésem tárgyát s alapját ne csupán e teremben utóvégre is .csak elhangzó szónoklatból, hanem magából a vele közlendő iratból egybefoglalva érthesse meg és ekként érthessék meg ezeket mindazok is, kik e tárgygyal különben is foglalkozni hajlandók, hogy igy akkor, midőn előbb vagy utóbb egy vagy más utón ezen nagy fontosságú tárgyban a t. ház határozni fog : az ne csak egyéni, meglehet egyoldalú nézeteim előterjesztéséből, hanem az annak folytán netalán más felöl is nyilvánulandó véleményekből minden oldalról kellőleg fölvilágosítva legyen. (Helyeslés.) Interpellatiómat a t. ház engedelmével föl fogom olvasni. (Halljuk! olvassa. : „Interpellatio a vallás- és közoktatásügyi t. miniszter úrhoz. A legközelebb itt Pesten tartott katholikus egyházi congressus megállapította a magyarországi katholikus egyház önkormányzatának szervezetét, melynek hatásköre a személyi kinevezési ügyekben, a köznevelés terén, a kath. egyházi és iskolai javak és alapítványok tekintetében, s átalában a magyar kath. egyház világi vonatkozású ügyeiben széles körben kiterjed mindazokra, mik a hittani, egyház-kormányzási, liturgiái és egyház-fegyelmi dolgok körén kivül, az egyházi és világi híveket közösen érdeklik. Ezen szervezet több oly elvre van alapítva, melyek törvényeinkkel, alkotmányunkkal meg nem egyeztethetők és a kormány, az országgyűlés, a király, a korona jogaiba ütköznek. Igy például ezen szervezetnek : 3. §-a szerint azon esetekben, melyekben az ap. király a magyarországi kath. egyház érdekeit a római széknél államkormányzati közegek által képviselteti, ennek jövőre az illető önkormányzati hatóságokkal egyetértőleg kell történni : ez pedig nemcsak megcsonkítása az állam külképviseletében a magyar királyt illető és gyakorlatára nézve csak a törvényben megszabott módozatok által korlátozható jognak, hanem lealacsonyitása egyszersmind az állami külképviseletnek az egyik hazai hitfelekezet közvetítő közegévé; és miután az egyház érdekei az állam érdekeivel nem mindig egyezők : ezeknek egyenes alárendelését amazok alá, az államnak az egyház alárendelését mondja ki. A é-ik §. az érsekeknek, püspököknek, apátoknak, prépostoknak, káptalanoknak, szerzetesrendeknek, plébánosoknak, egyházaknak, templomoknak birtokában levő összes javakat, s az államkormány kezelése alatt álló vallási, tanulmány és egyéb alapokat a magyarországi kath. egyház tulajdonának jelenti ki; az egyházi javadalmasokat javaik hitbizományszerü haszonélvezetében és birtokában a szervezetileg megállapított korlátozások mellett meghagyja ugyan ; de az említett alapokat az államkormánytól az Önkormányzat további rendelkezése alá átvétetni rendeli, s a magyarországi kath. egyház ezen tulajdonának, s az egyes javadalmak és alapítványok csak hitbizományszerü haszonélvezetének és birtokának illetékmentes telekkönyvi bekebeleztetesét, a törvényhozás ez iránti rendelkezésének kinyerése után az országos kath. gyűlés által megállapítandó módozatok szerint eszközöltetni határozza. A szervezetnek ezen §-a czélzatos ignorálása a képviselőház azon határozatának, mely a vallásos közoktatásügyi minisztérium kezelése alatt levő alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgáltatását rendeli. A hazai történelem, és jogtudomány vezérfonalán indulva tovább, mind ez ideig csak azt tudtuk : hogy egyes érsekségeknek, püspökségeknek, más főpapoknak, káptalanoknak, szerzetes rendeknek, plébániáknak, egyházaknak, templomoknak a magyar korona területén, leginkább királyi adományok, de magán alapítványok utján is nagy értékű, és kiterjedésű javak adományoztattak; a szervezetnek emiitett §-a azonban mindezen javaknak tulajdoni jogát egy tollvonással egy más. egészen uj tulajdonosra ruházza át: t. i. a magyarországi kath. egyházra, mely