Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-324
324. országos nlés ápr:I I. 1871. 365 igaz,_ hogy most az osztályoknál a maximum 1300 négyszeg-öl; de ha a t. képviselő ur módositványa elfogadtatnék : akkor némely földet nagyobb áron kellene a volt úrbéresnek megváltatna, mint a hogy most a törvény értelmében megváltani tartozik. Mert tekintetbe kell venni, hogy a falu alatt kell az úrbéresek részére a tőidet kiszakítani. Itt pedig a legjobb földek vannak. (Ugy van! Ugy van!) Es igy, ahelyett, hogy a volt úrbéresek előnyére szolgálna a javaslatba hozott változás: gyakran épen azok kárára lenne az. Továbbá ily nagyfontosságú ügyben, mint az osztályozás: ily rövid utón nem lehet intézkedni. Én ezt nem fogadtatom el. (Helyeslés. Ghyczy Kálmán: T. ház! E módositvány sokkal nagyobb horderejű, mint első tekintetre látszik, fölzavarnók általa az országban eddigelé végrehajtott birtokszabályozásokat, és nem igazságos az egyrészről a volt jobbágyokra, másrészről a volt földesurakra nézve. Megzavarja a nyugalmat azon községekben, melyekben a birtok szabályozása megtörtént: — pedig ez az ország hogy ne mondjam, legnagyobb, de igen nagy részében már végbe ment: — mert ezen birtokszabályozásnál azurbéri telkek 1100,1200 és 1300 négyszegöllel vétettek föl holdankint. Igaza volt Móricz Pál t. képviselőtársamnak abban, hogy az osztályozásnak ilynemű megváltoztatása hátrányára lehetne a volt jobbágyoknak is, mert ha jövőre az úrbéri perekben egészen ugy clasificálnánk: mint az arányositási per alkalmával a közbirtokosság közt történik : akkor nem szükséges, hogy egy hold — az első osztályban 1100 négyszeg-öl, a másodikban 1200 négyszeg-öl, és a harmadikban 1300 négyszeg-öí számittassék; hanem az első osztályban 6—7—800 négyszegölet is lehet számítani egy holdra, s ez esetben az úrbéres hátrányban volna a mostani osztályozáshoz képest. (Helyeslés.) Igaz ugyan, hogy némely esetekben egy-egy holdra 1300 nógyszegölnél több is számíttatnék; de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ha mi megváltoztatjuk a elasiíikatiót, nemcsak a clasificatio változik, hanem megváltoztatjuk az úrbéri állománynak térfogatát, és egész területét is. Mert eddig állott az állomány 1100, 1200, 1300 négyszegöles holdakból, s ha most azt határozzuk el, hogy egy hold 2 — 3 ezer öllel is állapitható meg: akkor az úrbéri állomány tér fogata és azon viszony, mely a volt úrbéres és a földesúr közt létezett, a telki állomány térfogatára nézve egészen megváltozik. Azt állítom, hogy azon esetre, ha már kiadatott az úrbéreseknek az illetményök az egész határban : hogy akkor, a mennyiben azután a dűlőkben ők maguk közt más classiíieatiót akarnak behozni, ez megtörténhetik a nélkül, hogy sérelmére lenne a már addig tett tagosításoknak, vagy azon viszonynak, mely az úrbéresek és a földesurak között az úrbéri telek állományának mennyiségére nézve létezett: de bogy most már mindjárt előre oly javaslatot fogadjunk el, mely, — hogy ugy mondjam — az egész rendszert megváltoztatja, melyen eddig az úrbéri szabályozás alapul: ezt én részemről el hamarkodásnak tartanám és azért a módositványt nem fogadom el. {Helyeslés.) Vidliczkay József: Bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy e kérdés már el van döntve a 4. §. által ugy, hogy a képviselő urnák e módositványt a 4. §-nál kellett volna megtenni, a 4. §. igy szól: ,,Áz úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkek törvényes mértéke az eddigi úrbéri törvények által meg levén állapítva, ezen határozat minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmértékül szolgáland." (Helyeslés.) Elnök: A kik e módosítást elfogadják, méltóztassanak fölálani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el, tehát marad a szerkezet. : Nagy Károly: Az elfogadott szakaszhoz ón még egy toldalékot hozok javaslatba, melyre még lehet szavazni: mert nem ellenkezik az elfogadott szöveggel. E szakaszban ugyanis az mondatik, hogy határbeli tagosítások alkalmával az illetőknek más határbeli birtokokat adni nem szabad. T. ház! E szabály már előbb is életben volt; mert a törvényeknek lelke, a dolog természete azt hozta magával mindig, hogy csak határbeli birtokból lehet az illetőséget kiadni; és hogy itt is e szabály megjelenik, ez minden esetre azt tanúsítja, hogy ezt az élet tanácsolja. Én, t. ház, tisztelem a birói függetlenséget, és magam is vallom a tant, hogy e helyen egyes eoncret esetek alkalmazásáért a birót megróni, fölötte bíráskodni nem lehet. Mindamellett midőn látjuk, hogy egyenesen a törvónynyel ellenkezőleg cselekesznek : azt érintetlenül hagynom nem lehet. Ugyanis, t. ház, vannak esetek, tudok, ós nem igen régi időkből, ilyeneket, hogy több helység összevéve commassáitatott, és nemcsak a birtokok elszórva adattak ki : hanem még a legelő-illetőség is, noha azon határban elég legelő volt, a szomszédból adatott ki. Ez mindenkor törvény elleni cselekmény volt. Most ugyan a törvény határozottan eltiltja; de ez intézkedés nem terjesztetik ki e tagosításon kívül a legelő elkülönítésre is. Miután pedig, amint mondám, a legelő-elkülönítések sérelmesen történtek : egy módositványt kívánnék beadni, mely szerint e törvény a tagosításon kívül a legelő elkülönítést is magában foglalná. Van szerencsém e módositványt felolvasni:
