Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

366 324. országos Élés ápril I. 1871 „Módositvány az úrbéri birtok szabályozási eljárásról szóló törvényjavaslat 49. §-ban. Az első bekezdésnél ezen szó után: „tagosítás" tétessék: „és legelő elkülönítés*, továbbá ugyanezen bekezdésnél, a harmadik sorban ezen szó után: „birtokért'' tétessék : ,yagj legelő illetményért" s a negyedik sorban ezen javaslati megmaradó tétel után „más község határában fogadjon el" tétessék hozzá „mint a hol előbb bírt", avagy „legeltetési gyakorlata volt". Huszár Imre előadó: Azt hiszem, hogy ezen módositvány nem fejez ki egy betűvel sem többet, mint a mennyi a központi bizottság szövegezésében ki van mondva: „Határbeli birtokáért" — hisz a legelő is birtoka a községnek ; „más község határában" ez természetesen magában foglalja azt, hogy azon határban, a hol birtoka volt. Ez a szövegen nem változtat cseppet sem, ennélfogva a módositványt szükségtelennek tartom. Elnök: Elfogadja-e a t. ház a központi bizottság szövegezését. (Elfogadjuk! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölállani (Megtörténik.) A többség elfogadta. (Nem a többség!) Méltóztassanak azok fölállani, kik a központi bizottság véleményét nem fogadják el. (Megtörténik.) Miután a többség határozottan ki nem vehető, kérem újból azokat fölállani, kik a központi bizottság véleményét elfogadják. (Megtörténik. A jegyzők összeszámlálják a szavazókat. Kérem méltóztassanak most azok feláílani. kik a központi bizottság véleményét nem fogadják el. (Megtörténik. A jegyzők összeszámlálok a szavazókat.) A központi bizottságét nem fogadja el 47, elfogadja pedig az egyik jegyző számítása szerint 57, a másik szerint 63: tehát mindenesetre a többség elfogadta. Majláth István jegyző (olvassa az 50. és 51. szakaszokat, melyek változtatás nélkül elfogadtatnák. Olvassa az 52, 53., 54. szakaszokat; olvassa a IX. fejezet czimét; olvassa az 55.,56., 57., 58. szskaszokat, mindezek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 59. szakaszt.) Papp Zsigmond: T. ház! Bátor leszek ezen szakaszhoz egy módositványt beadni. Én üdvözlöm a törvényjavaslat azon intézkedését, miszerint volt úrbéri földeket szabad kisebb részletekben is eladni. Tudok nagyon sok esetet, midőn egy szegény ember, ha egy hold földét eladhatta volna: adóját képes lett volna kifizetni; de miután azt nem volt szabad eladnia, rá ment egész vagyona. Igen örülök tehát, hogy elérkezett már az idő, hogy a törvényhozás kimondja azt, hogy mindenki ura a maga földjének és mindenki szabadon intézkedik fölötte. Azonban az utolsó kikezdés előttem nagyon furcsa színben tűnik föl, t. i.: mi itt a törvénynek visszaható erőt akarunk adni. Emlékezzünk, hogy midőn az ősiség eltöröltetett, és az ősiségi pátens behozatott később, a már elvileg kimondott ősiség eltörlése után, kimondatott az: hogy mindenki, aki pereit 1854 május l-ig folyamatba nem teszi, annak keresete el fog évülni. Igen, de azon perekre nézve, melyek folyamatban voltak, nem mondatott ki, hogy azokat Ítélettel nem kell ellátni. Itt pedig az utolsó kikezdésben az mondatik: „Az ily tárgyú keresetek, a mennyiben jogérvényes ítélettel el nem döntettek, megszüntetendők". En e tekintetből egy módositványt vagyok bátor ajánlani a t. ház figyelmébe; mert azt nagyon jól tudom, hogy azon törvények, melyeket ma hozunk azon kérdésekre, a melyek folyamatban vannak és a hol jogigények vannak : azokra visszaható erővel nem bírnak. Módositvány om tehát igy hangzik: „Az egész megmarad; a szakasz végéhez teendő: „azonban a már folyamatban levő, ily tárgyú keresetek, az eddigi törvények szerint látandók el." (Fölkiáltások: Maradjon a szerkezet!) Majláth István jegyző (olvassa Papp Zsigmond módositvány át. Fölkiáltások : Nem kell ! Maradjon a szerkezet!) Huszár Imre előadó (Fölkiáltások: Nem szükséges indokolni, nem fogadjuk el!) T. ház! Azt hiszem, nem szükséges indokolnom, hogy én nem fogadom el a módositványt. (Folkiáltások : Mi sem!) Hodossiu József: T. ház! A jelen szakasznak két része van : az első részében az mondatik, hogy többé a feldarabolás nem támadható meg ; a másik részében pedig az mondatik, hogy a netalán már folyamatban levő ily perek, a mennyiben jogérvényes ilélettel el nem döntettek, megszüntetendők. Én ezt sem méltányosnak, sem jogosnak nem tartom; mert mi lesz azon perekből, a melyek már folyamat ban vannak ? Nagyon jól mondta Papp Zsigond t. képviselő ur, hogy a törvénynek visszaható ereje nincs. Az eddig folyamatba tett pereknek materialiter az eddigi törvények szerint kell véghez menni; a formára azonban lehet a törvényhozásnak intézkednie, de a lényegben nem. E tekintetben én magam is azt mondom, hogy a törvénynek visszaható ereje nincs, s e szempontból pártolom Papp Zsigmond képviselő ur módositványát. Az én külön módositványom pedig az, hogy ezen szakasz első bekezdésében e kifejezést: „ezen törvény kihirdetésének napja után", | én nem tartom a legcorrectebbnek. Az igaz,