Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

3G4 324. országos ülés ápril I. 18; t. tolás nyomán kitűnt. Most be tudná bizonyítani, hogy több illeti őt meg : igy tehát méltányos, hogy arra neki jog adassék. Ez jelzi azt, a mit Tisza Kálmán képviselőtársam mondott. Vannak ugyanis függőben levő keresetek, melyek ezen uj törvény szerint fognak elitéltetni (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor: Nemcsak azért, mert vannak függőben levő keresetek, amint Móricz Pál t. képviselőtársam megjegyzi; hanem azért is, mert tagositási pereket ezentúl is lehet megindítani: pártolom Tisza Kármán képviselőtársán indítványát, és Paczolay t. képviselőtársam ellenében azon állításomat, hogy tagositási pert ezentúl is lehet indítani; van szerencsém a t. ház előtt indokolni, az 1853. márczius 2-iki nyílt parancs 26. §-ban foglalt utolsó alineával, melyben kimondatik ellenkezőleg az előbbi intézkedésekkel, melyek szerint a község határa rendeztetik és tagosittatik, ha egyik fél egy év alatt kéri; kimondatik, tehát hogy ezen év lefolyása után a tagositási pert a bíróság csak akkor veheti elő, ha mindkét fél kéri: Ezen alinea igy hangzik: Ott hol az összesítés ezen határidő alatt az órdeklettek közül egyik által sem kéretett, azt jövendőben csak mindkét félnek egyetértőleges szorgalmazására, az ezen törvényben foglalt határozatok alkalmazása mellett eszközölhetik. Ha tehát mindkét fél beleegyezik: akkor ezentúl is lehet tagositási pert indítani, és ezért pártolom Tisza Kálmán t. képviselőtársam módositványát. (Atalános helyeslés.) Elnök: ügy látszik, hogy a módositványt a t. ház el akarja fogadni. (Elfogadjuk!) Akik tehát a szerkezetet Tisza Kálmán képviselő ur módositvanyával elfogadják; méltóztassanak fölállani. {Megtörténik.) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 46-ik §4.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző íolvassa a 47. 8-í.J Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyxőfolvassa a 48. szakaszt.) (Helyeslés.) Elnök: Nem levén észrevétel, elfogadtató k. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 49. szakaszt.) Nehrebeczky Sándor: T. ház! A 49. szakaszhoz nekem egy módositványom van, melyet igen röviden akarok ez úttal indokolni. Mindnyájan tudjuk azt, hogy minden határrendezésnél kétféle osztályozás van. Az illető község, mint ilyen az úrbéri tabellában osztályoztatik; azonkívül pedig a dűlőknek osztályozása is azért szükséges, hogy a birtok fekvésének változtatása alkalmával, a föld mennyisége ezen osztályozás által kiegyenlittessék. Méltóztatik tudni, t. ház, hogy az országnak legnagyobb részében az egyes dűlök termékenységére s jóságára nézve oly lényeges különbség van, hogy azon differentia az 1836: V. törvényezikkben kijelölt három osztály által egyátalában ki nem egyenlíthető; és igy nagyon természetes, hogy akkor, midőn a dűlőkre nézve a birtoknak áthelyeztetése történik : egyik vagy másik birtokos kárt szenved, a mint ez az eddigi eljárás szerint meg is történt. En ezt sem igazságosnak, sem czélszerünek nem tartom. Kérem a t. házat, hogy jö vőben e részben uj intézkedést tenni méltóztassék, és pedig olyant, aminőt a közbirtokosak már most is szoktak egymás közt használni akkor, midőn közös beleegyezéssel tagositanak. Ok ugyanis akkor nem azon, a tőrvényben megjelölt három osztályt veszik alapul, amely szerint 1100, 1200 és 1300 négyszeg-öllel számitandók a holdak, hanem a föld jóságához képest osztják meg egymás közt a birtokot, még pedig ugy, hogy néha az első osztályban 1000, a másodikban 3 — 4000 négyszeg-öl is számíttatik egy holdra Ezen ounál fogva bátor vagyok egy módositványt beterjeszteni, amely mint toldalék jönne a 49. szakasz után, és amelyet a t. ház engedelmével bátor vagyok fölolvasni. (Halljuk! Olvassa). A 49. §-hoz a következő alinea lenne csatolandó: „Oly helyeken, ahol az úrbéri rendezés még meg nem történt, mindenekelőtt az 1832/6: V. törvényezikk fejezetében körülirt úrbéri osztályozás előrebocsátása mellett, az úrbéri telkek szabályszerű illetménye s ebből kifolyólag a netaláni maradványföldek mennyisége állapítandó meg. Az ily módon megállapított úrbéri telkek után járó birtokoknak a szabályozás további folyamában eszközlendő elkülönítésénél, vagy az egyes részleteknek a volt földesúr földjeivel leendő kicserélésénél azonban, mindig a viszonylag őszszehasonlitó dülőosztályzat lészen alkalmazandó." T. ház! Be kell ismernem, hogy szemben az eddigi törvényes intézkedésekkel e módositványt annyira fontosnak tartom, mikép nem kívánom ennek rögtöni tárgyalás alá vételét, hanem fölkérem a t. elnök urat : méltóztassék azt kinyomatni és kiosztatni, és e szakasz tárgyalását addig függőben hagyni; és ha e törvényjavaslat tárgyalásán átmegyünk, a végén vennők fői e módositvány tárgyalását. Ajánlom ezt a t. ház pártfogásába. Móricz Pál: T. ház! Azt hiszem, a t. előttem szóló képviselő ur azon szándékát, amelylyel némileg előnyt akar juttatni a volt úrbéreseknek, az ő modositványában eltévesztette. Mert