Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

356 '324 országos ülés ápril I. 1871. ennyi telke van : kap ennyit, s ott a hol a földesúrnak nincsen semmije: ne is követeljen semmit. Nem látom a mostani idő szellemével megegyeztethetőnek azt, hogy azt, ha valakinek nincs semmije,azért, mert földesúr volt: ne tegyük ki, Mondom, ha tekintetbe veszszük Zarándmegyét: ott az erdő közepén laknak az emberek, és annyira meg vannak szorulva, miszerint 2 — 3 jobbágy-telekből áll az egész. Ha tehát ezek nem kereskednek szónégetéssel és mással, hanem mint meg volt említve, marha tenyésztésből élnek : azon esetben, ha kihagyjuk ezt a 2-ik bekezdést, nem kaphatnak 22 holdat. Ez pedig szomorú dolog lenne azokra nézve, kik szakadatlanul 3 napot szolgáltak földesuruknak hetenkint. És mindezt csak azért, mert fakereskedéssel és szénégetéssel nem foglalkoznak. Én sokkal demokratábbnak és szabadelvűbbnek tartom Várady képviselőtársamat, semhogy ki akarná ezeket zárni e jótéteményből; részemről tehát a központi bizottság szövegezését elfogadom. Móricz Pál: Az előttem szólott t. képviselő ur tévedésben van, midőn azt képzeli, hogy ott, hol a telkek száma egy községben csak 2, 3-at tett: az ilyen községet egészen kifogják zárni az erdőből. Hiszen a 22-ik §-ban benne van: „8 úrbéres zsellér számára az erdőből egy egész telki illetőség ki fog szakittatni. Megengedi Várady módositványa is, hogy ez 22 hold legyen, tehát igen természetesen az ellenvetés egészen el esett. Csak egy körülményre vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni. Mi történt az olyan helyen, hol a földesúrnak valóságos allodiaturája volt, melyet nem tudott használni ugy , hogy 1848. előtt úrbéri sessiókat alakított belőle s a valódi allodiaturát kiosztotta a jobbágyok közt, minő különbséget teszünk már most a birtok fölosztására nézve? Végre méltóztassék azt fölvenni, hogy az, miszerint valamely földesúr valamely vidéken nem használt semmit az erdőből, a jogra nézve semmi különbséget nem tesz. Talán 20—30—40 mértföldre lakott az erdőtől s nem használhatta, mert hiszen ha csak lóháton nem vitette a fát, nem használhatta, és a szolgálatokat sem fogadhatta eb Ennélfogva Várady képviselő ur módositványát elfogadom. Tisza Kálmán: T. ház ! Én ugy látom, hogy több oldalról félremagyaráztatik az, mit Várady t. barátom indítványozott. Én legalább az ő indítványát egyátalában nem érthetem ugy, mintha ő a 22 hold maximumnak kimondását megtagadni akarná, mintha ő azon eshetőséget akarná megtagadni, hogy bizonyos körülmények közt 22 holdig emelhető az erdőilletmény. Mondom meggyőződésem szerint az ő indítványa félreértetik. Azonban én azt hiszem, hogy itt kerülni kell a félreértésnek minden lehetőségét és ugy kell igyekeznünk, a mennyibea rajtunk áll szerkeszteni a törvényt, hogy az iránt félreértések elő ne fordulhassanak a házon kívül sem. Már pedig, ha itt is előfordulnak : a házon kivül még könnyebben elő lehet fordulniok. Ennélfogva én nem ellentétesen, legalább azt hiszem, hogy Várady képviselő ur módosításának igaz jelentőségével nem ellentétesen ; másként óhajtanám ezen szakaszt módosítani, mert nekem legalább egy fő kifogásom van ezen szakasz ellen és ennek elenyésztetése volt azon módositvány czélja. Ha a módositvány többi része félreértetett : azt hiszem , leghelyesebb lenne ezen ellenvetés elenyésztetéseül meghagyni az első pontra a központi bizottság szerkezetét ugy a mint van ; de ezen szerkezetnek második bekezdésében nem tartom helyesnek és helyes alapon nyugvónak azon kitételt, mely a második sorban áll : hogy az erdőben a törvényes viszontszolgáltatáson kivül egyátalán semmi haszonvételt nem gyakorolt. Ez azon kitétel, melyet én nem tartok helyesnek; mert ez azon értelmezésnek adhat helyt. — hiszem, hogy nem ez volt a szándék: — de azon félreértésnek, adhat helyet, hogy ott, hol az erdei haszonvételt a volt földesúr gyakorolta : ott fölemelhető az úrbéresek illetménye 22 holdra ; a hol pedig az erdei viszontszolgáltatásokat élvezni csak jogosítva volt, de azt a helyzetnél fogva nem gyakorolhatta: ott pedig egész erdejét elveszíti; és ez az, mit ón legalább az igazsággal megegyezőnek nem tartok. (Helyeslés.) Hiszem is, hogy a szándék nem ez volt: de ezt lehetne belőle kimagyarázni. En tehát, hogy e félremagyarázás lehetősége mellőztessék, és hogy azon nyomon haladjunk, melyen a 29 ik §. első bekezdése van : a második bekezdést igy kívánnám módosítani, „Oly községekben pedig, hol a volt földesúr semminemű más birtokkal nem birt, és erdejében a haszonvételt úrbéri czimen a volt jobbágyok kizárólagosan használták, habár azok az erdő kizárólagos használatára nézve a szakadatlan gyakorlaton kivül egyéb jogalapot nem is képesek fölmutatni: az erdei illetmény, a 27-ik §-ban kijelölt helyi körülmények tekintetbe vételével 22 — holdig emelhető föl. Ez kizárja azon magyarázatot, hogy a jog nem volna elégséges. [Helyeslés.) Várady Gábor : T. ház! Én kijelentem, hogy Tisza Kálmán t. barátom ezen módositványát elfogadom, és módositványomnak a második bekezdésre vonatkozó részétől elállók; hanem még mindig íönxnarad az ezen §. első bekezdésére vonatkozó módositványom; ezt ajánlom a t