Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-324
324. országos ülés ápril 1. 1871. 353 ez. helyett „7-ik" teendő, mert a 6-ik másról szól. (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a 28-ik $4.) Berényi Ferencz gróf: A 27. és 28. §. tökéletesen megszabja az erdőmennyiséget minden egyes telek után; igy tehát a 28-ik íjban a hivatkozást a 22. §-ra nem tartom helyesnek azért, mert azon esetekben, melyek a 22. §ban előhozatnak, azon esetekben az erdőilletőséget megszabni nem lehet; mert az csak úrbéri vagy erdőrendezés alkalmával történhetik; tehát a jelen törvény 22. §-ban érintett községekben az erdőilletmény a képzeleti telkek után határoztatik meg és én ezek létezését nem értem: azért azt gondolom, hogy ezen §-t módosítani kell a szerint, hogy nem képzeleti, hanem valóságos telkek után szabandó meg az erdőilletmény. Huszár Imre előadó: A t. képviselő urnák felvilágosításul bátor vagyok felemlíteni, hogy a 22. §. szól azon esetekről, melyekben maradványíöldek felszámításának helye nines, pl. a) oly községekben, a hol az úrbér behozatalakor a jobbágytelkek száma nem határoztatott meg; b) a hol az úrbér behozva nem volt; ott tehát valóságos telkek nincsenek, s épen azért, hogy az erdőilletmény meghatároztathassék: okvetlenül képzeleti telkeket kell alakítani. Annálfogva azt hiszem, tökéletesen eorrect a 22. §-ra való hivatkozás. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadn? {Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat 29. §-«£.) Várady Gábor : Tisztelt ház! Nekem ezen 29. §-ra több észrevételem van. (Halljuk!) Az egyik módositvány az, t. ház, melynél fogva a 2. alineát egészen kihagyandónak vélném ; ezen 2. alinea különben sem foglal helyet a minisztérium javaslatában. Nem tartom jónak ezen 2. alineát azért, mert azt mondja: „a törvényes viszonszolgáltatásokon kivül egryátalán semmi haszonvételt nem gyakorolt." Ez alkalmazható több vidékére hazánknak, de vannak oly vidékei hazánknak, hol ez semmi értelemmel nem bir: pl. a Kárpát vidéki megyékben, Máramarosban, Ugocsában, Beregben. Ezen megyék éjszaki részeiben oly községek is vannak, a melyekben nemcsak, hogy a földesúr nem lakott, hanem azon megyétől távol lakván : nem részesült semminemű viszonszolgálatban; nem azért, mert éhez nem lett volna joga: hanem azért, mert nem volt alkalom arra, hogy ezt bármikor igénybe vegye. Ezekre tehát ezen törvényjavaslat szövegezése egyátalában nem alkalmazható. Azonban nem fogadhatnám el ezen alineát azért sem: mert azon feltételhez köti • ezen szabványt, hogy „ha a [ volt földesúr semminemű más birtokkal azon j községben nem bírt." Kérdem t. ház, mi köze a | törvényhozásnak ahoz, valamely birtokviszony | vagy erdőilletmény szabályozásánál, hogy birt-e í még a földesúr azon községben más birtokkal vagy nem % és midőn azt akarjuk meghatározni, hogy a volt úrbéreseket mi illeti a törvényes maximumon fölül, a mi itt 22 holdra van megállapítva : mi köze van a törvényhozásnak ahoz, hogy a volt földesúr birt-e a községben az erdőn kivül más birtokkal vagy nem ? Azt hiszem semmi köze nincs. Harmadik észrevételem ezen alineára az, hogy maga azon alap, mely itt föl van véve: nem bir erkölcsi értékkel; mert nem azt kérdi, mi a jog 1 hanem azt kérdi, mi volt a gyakorlat? ha szintén ezen gyakorlat jogtalan volt is. En tehát ezt nem tartom erkölcsi alappal biró érvnek: ugyanazért én ezen alineát minden bővebb indokolás nélkül kihagyandónak vélem. (Helyeslés.) Azonban az első alineára is van észrevételem, és ezen szövegezésnél jobbnak tartom a miniszter ur eredeti javaslatának szerkezetét: ha az egy pár tételre nézve módosíttatnék. Felolvasom a miniszter ur eredeti javaslatát; a 30-ik §. igy hangzik; „a hol a volt jobbágyok az 1836-ki t. ez. 4. §-nak végpontjában érintett erdőkben a rendes faizási haszonvételeken kivül fakereskedést stb." Itt méltóztatnak látni a különbséget, mert a központi bizottság javaslatában ez áll ,,úrbéri czimen." Az igaz, hogy az úrbéri czim benne van azon törvényben, mely itt kifejezést talál a törvényre való hivatkozással; de jobbnak tartom, ha kimondatik, hogy „az 1836: VI. t. ez. 4. §-áöan érintett erdőkben," mert ez minden más magyarázatot kizár, holott különben kételyekre is fogna alkalmat szolgáltatni. Aztán folytatja a javaslat : „Szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is gyakoroltak." Azt hiszem, hogy rendén van, miszerint itt kitegyük azon sokkal határozottabb kifejezést, hogy az „idézett törvény értelmében gyakoroltak," mert az igazságügy miniszter ur sem akart mást. Továbbá mondja a 29. §. „az erdei illetmény kiszabása nem a 29ik §-ban érintett mérték szerint történik, hanem becsű utján határozandó, mily azon erdő térmenynyisége, a mely jövőre az 1848-ig élvezett haszonvételeknek megfelel." És itt kérném, hogy még egy tételt méltóztassék éhez hozzávenni, „ezen tér azonban 22 holdat nem haladhat meg." Elfogadom azon maximumot, a • melyet azon központi bizottság a második alineánál indítványba hozott és ide illesztem azt; mert mikor azt mondja a törvényjavaslat, hogy „az erdőtér mennyisége az 1848-ki élvezményeknek feleljen meg" és eszerint kell az erdőtér mennyiségét megha45*
