Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

324. országos ülés ápril 1. 1871. 353 ez. helyett „7-ik" teendő, mert a 6-ik másról szól. (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a 28-ik $4.) Berényi Ferencz gróf: A 27. és 28. §. tökéletesen megszabja az erdőmennyiséget minden egyes telek után; igy tehát a 28-ik íj­ban a hivatkozást a 22. §-ra nem tartom helyes­nek azért, mert azon esetekben, melyek a 22. §­ban előhozatnak, azon esetekben az erdőilletősé­get megszabni nem lehet; mert az csak úrbéri vagy erdőrendezés alkalmával történhetik; tehát a jelen törvény 22. §-ban érintett községekben az erdőilletmény a képzeleti telkek után hatá­roztatik meg és én ezek létezését nem értem: azért azt gondolom, hogy ezen §-t módosítani kell a szerint, hogy nem képzeleti, hanem való­ságos telkek után szabandó meg az erdőilletmény. Huszár Imre előadó: A t. képviselő urnák felvilágosításul bátor vagyok felemlíteni, hogy a 22. §. szól azon esetekről, melyekben maradványíöldek felszámításának helye nines, pl. a) oly községekben, a hol az úrbér behoza­talakor a jobbágytelkek száma nem határozta­tott meg; b) a hol az úrbér behozva nem volt; ott tehát valóságos telkek nincsenek, s épen azért, hogy az erdőilletmény meghatároztathas­sék: okvetlenül képzeleti telkeket kell alakítani. Annálfogva azt hiszem, tökéletesen eorrect a 22. §-ra való hivatkozás. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadn? {Elfogad­juk.) Elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 29. §-«£.) Várady Gábor : Tisztelt ház! Nekem ezen 29. §-ra több észrevételem van. (Halljuk!) Az egyik módositvány az, t. ház, melynél fogva a 2. alineát egészen kihagyandónak vélném ; ezen 2. alinea különben sem foglal helyet a mi­nisztérium javaslatában. Nem tartom jónak ezen 2. alineát azért, mert azt mondja: „a törvényes viszonszolgáltatásokon kivül egryátalán semmi haszonvételt nem gyakorolt." Ez alkalmazható több vidékére hazánknak, de vannak oly vidékei hazánknak, hol ez semmi értelemmel nem bir: pl. a Kárpát vidéki megyékben, Máramarosban, Ugocsában, Beregben. Ezen megyék éjszaki ré­szeiben oly községek is vannak, a melyekben nemcsak, hogy a földesúr nem lakott, hanem azon megyétől távol lakván : nem részesült sem­minemű viszonszolgálatban; nem azért, mert éhez nem lett volna joga: hanem azért, mert nem volt alkalom arra, hogy ezt bármikor igénybe vegye. Ezekre tehát ezen törvényjavaslat szövegezése egyátalában nem alkalmazható. Azonban nem fo­gadhatnám el ezen alineát azért sem: mert azon feltételhez köti • ezen szabványt, hogy „ha a [ volt földesúr semminemű más birtokkal azon j községben nem bírt." Kérdem t. ház, mi köze a | törvényhozásnak ahoz, valamely birtokviszony | vagy erdőilletmény szabályozásánál, hogy birt-e í még a földesúr azon községben más birtokkal vagy nem % és midőn azt akarjuk meghatározni, hogy a volt úrbéreseket mi illeti a törvényes maximumon fölül, a mi itt 22 holdra van megál­lapítva : mi köze van a törvényhozásnak ahoz, hogy a volt földesúr birt-e a községben az er­dőn kivül más birtokkal vagy nem ? Azt hiszem semmi köze nincs. Harmadik észrevételem ezen alineára az, hogy maga azon alap, mely itt föl van véve: nem bir erkölcsi értékkel; mert nem azt kérdi, mi a jog 1 hanem azt kérdi, mi volt a gyakorlat? ha szintén ezen gyakorlat jogtalan volt is. En tehát ezt nem tartom erkölcsi alappal biró érvnek: ugyanazért én ezen alineát minden bővebb indokolás nélkül kihagyandónak vélem. (Helyeslés.) Azonban az első alineára is van észrevéte­lem, és ezen szövegezésnél jobbnak tartom a mi­niszter ur eredeti javaslatának szerkezetét: ha az egy pár tételre nézve módosíttatnék. Felol­vasom a miniszter ur eredeti javaslatát; a 30-ik §. igy hangzik; „a hol a volt jobbágyok az 1836-ki t. ez. 4. §-nak végpontjában érintett er­dőkben a rendes faizási haszonvételeken kivül fa­kereskedést stb." Itt méltóztatnak látni a kü­lönbséget, mert a központi bizottság javaslatá­ban ez áll ,,úrbéri czimen." Az igaz, hogy az úrbéri czim benne van azon törvényben, mely itt kifejezést talál a törvényre való hivatkozással; de jobbnak tartom, ha ki­mondatik, hogy „az 1836: VI. t. ez. 4. §-áöan érintett erdőkben," mert ez minden más magya­rázatot kizár, holott különben kételyekre is fog­na alkalmat szolgáltatni. Aztán folytatja a ja­vaslat : „Szénégetést vagy más kivételes haszon­vételeket is gyakoroltak." Azt hiszem, hogy rendén van, miszerint itt kitegyük azon sokkal határo­zottabb kifejezést, hogy az „idézett törvény ér­telmében gyakoroltak," mert az igazságügy mi­niszter ur sem akart mást. Továbbá mondja a 29. §. „az erdei illetmény kiszabása nem a 29­ik §-ban érintett mérték szerint történik, hanem becsű utján határozandó, mily azon erdő térmeny­nyisége, a mely jövőre az 1848-ig élvezett ha­szonvételeknek megfelel." És itt kérném, hogy még egy tételt méltóztassék éhez hozzávenni, „ezen tér azonban 22 holdat nem haladhat meg." Elfogadom azon maximumot, a • melyet azon köz­ponti bizottság a második alineánál indítványba hozott és ide illesztem azt; mert mikor azt mond­ja a törvényjavaslat, hogy „az erdőtér mennyi­sége az 1848-ki élvezményeknek feleljen meg" és eszerint kell az erdőtér mennyiségét megha­45*

Next

/
Thumbnails
Contents