Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-324
354 324. országos Btóí épril 1. 1871. tározni: kell a birö részére bizonyos demarcationalis határt megszabni, ugy a mint az a második alinea által is javaslatba hozatott. Eszerint a szerkezet, ha módositvanyomat elfogadni méltóztatnak, igy hangzanék (olvassa.) Az eredeti törvényjavaslat 30-ik §-a 4-ik sorában e szavak után: „haszonvételeket is" ez tétessék: ,,az idézett törvény értelmében." Az 5-ik sorban 29. §. helyett 28. §. Az alinea végén ez tétessék: ,,ezen tér azonban 22 holdat nem haladhat meg." Ezen módosításokkal a 29. §. helyett az eredeti törvényjavaslat 30-ik §. teendő, s hol a volt jobbágyok az 1836 : VI. t. ez. 4. §-nak végpontjában érintett erdőkben rendes faizási haszonvételeken fölül fakereskedést, szénégetést vagy más kivételes haszonvételeket is az idézett törvény értelmében gyakoroltak,— az erdei illetmény kiszabása nem a 28. §-ban érintett mérték szerint történik, hanem becsű utján határozandó meg azon erdőtér mennyisége, a mely jövőre az 1848. évig élvezett haszonvételeknek megfelel, ezen tér azonban 22 holdat nem haladhat meg. Majláth István jegyző (újra olvassa Várady Gábor módositványát.) Zsedényi Ede: Ugy fogtam fel Várady Gábor képv. társam módosítását, melyet ő a 29. §. második alineájára tesz, hogy azt, a mit a központi bizottság a volt úrbéri jobbágyok javára beigtatott : indítványa folytán a volt földesurak javára ki akarja hagyatni. {Várady Gábor kőzhessél: Nem !) De igen! mert ha ezt kihagyjuk: akkor azon esetekben, melyek itt meg vannak jelölve, az úrbéresek csak 8 hold erdőiészt kapnának, nem pedig 2 2-őt. Azt kérdezi Várady képv. ur: micsoda joggal van ide beillesztve az, hogy hol a volt földesúrnak semminemű más birtoka nincsen, s az erdőben a törvényes viszontszolgáltatásokon kívül egyátalán semmi haszonvételt nem gyakorol ? Azért van az oda beillesztve ; mert a mikor a kulcs kidolgoztatik a rendezés arányosítására : annak meghatározására befolyással van, természetesen a volt földesúrnak ugyanazon helység határán birt valamely más belsősége vagy földje is, ezután igényt tartván több vagy kevesebb legelőre, faizásra stb. hol semmit nem bir, hol még az erdőbenfaizást sem gyakorolt : ott ki kell terjeszteni természetesen a törvényt, a jogokat a volt úrbéres jobbágyok részére. Azt mondjaVárady Gábor, hogy a hol a földesúr semmit nem birt; mégis kell valaminek lenni, a mely szerint ezen arányositási kulcsot meghatározni lehet. Igenis, a volt úrbéri birtok képezi a kulcs alapját, ha curiális birtoka nincsen; de a hol a telkesgazdák nagyobb erdei haszonvételek gyakorlatában tettleg voltak, ott mindenesetre nagyobb erdőrészt igényelhetnek, és legnagyobb igazságtalanság lenne, ha az ezen szakasz által rendelt 22 holdnak kihasitását megtagadnék, mi által maga a volt földesúr egyátalában semmi kárt sem szenved, mert mindenesetre a 22 holdnak kihasitása után az erdőnek hátralevő részét mint oly tulajdont tart meg, mely kizárólagos használatára szolgál, és a melyet el is adhat, s igy oly hasznot fog élvezni, a melynek birtokában eddig nem volt. Ha pedig Várady Gábor t. képviselőtársam indítványát fogadjuk el, akkor nyilt igazságtalanságot követünk el a volt úrbéreseken. Szaplonczay József: Ugy látom t. ház, hogy az előttem szólott képv. ur nem értette meg azt, a mit Várady Gábor t. képviselő ur mondott; ő nem akart semminemű kizárást tenni, csupán csak azon eseteket' hozta föl, melyek az országban előfordulnak. Hiszen tudva van, hogy vannak a felvidéken oly helységek, hol a földesuraságnak semmi majorsági földei nem voltak; volt egyedül sperativuma az erdőre és voltak úrbéres birtokai. Most az urbériség megszüntettetvón: belsősége nincs. Meg van tehát a kulcs, mely szerint azon erdőséghez juthat; mert habár nincs is curiája ott: de meg van azon régi kulcs — az urbarialis sessio — mely szerint neki az erdőséghez joga van és az úrbéri elkülönítés alkalmával az erdőségből megkapná a maga részét. Hogy nem élvezte az erdőt, annak az ottani helyzet, az ottani viszonyok az oka; ha a szabolcsmegyei földesúr nem használhatta a Máramaros megyében 30—40 mértföldnyi távolban fekvő erdejét : ennek oka az ottani körülményekben van. De kérem alásan, — fizeti 1848. vagy 1852. óta az adót a földesúr a maga erdőségéért és mégis kizárjuk most őt az erdő birtokából 1 (Zsedényi közbeszól: Dehogy zárjuk ki.) Ha igy méltóztatnak venni, a mint itt szerkesztve van: az által kizárjuk; de sokkal világosabban van meghatározva a módositványban az, hogy nem zárjuk ki, mig a jobbágynak több engedtetik: mert nem a 12 hold maximumot, hanem tekintve az 1848. előtti szokást, és ezt véve föl, 22 hold, nem pedig 12 esik, mint az előbbi eljárásnál volt. Tehát mindenesetre nagyobb tekintet van ily esetekben az úrbéresekre, mint van más esetekben. Én tehát ajánlom a módositványt. Madarász József: Én nem fogadhatom el Várady Gábor képv. ur módositványát, és kénytelen vagyok Zsedényi Ede képv. társam véleménye szerint a központi bizottság javaslatát pártolni. A volt úrbéresekre nézve, a közp. bizottság véleményének elfogadását sokkal hasznosabbnak és sokkal inkább megnyugtatónak tartom, mint Várady Gábor képv. ur módositványát. Bizonyos
