Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

350 324. országot ülés ápril 1. t871. telek volt, nem is lehet maradvány. De ide kel­lett igtatni a dolog tisztázása végett. Á „b ft pont azt mondja : „hol az úrbér behozva nem volt/ Az is természetes, hogy, a hol az úrbér nem volt behozva : ott nem is lehet maradvány. A c) pont azt mondja : „hol a község az úr­bér helyett regulativum instrumentummal volt ellátva". Ez is helyes, mert itt egészen máskép voltak szabályozva a viszonyok, nem ugy, mint a tiszta úrbéres helységben és így ott sem lehet absolute maradvány. A d)-pont azt mondja, „a hol a volt úrbéresek bel- és külbirtokaikat eldarabolva is szabadon adták és vették". Itt a t. képviselő ur nem azt méltóztatott beszéde alapjául elfogadni, mit a törvényjavas­lat készítői elfogadtak. Igaz, hogy az 1836 : IV. t. ez. azt mondja, hogy a már egyszer alkotott úrbéri telkeket a földesúr beleegyezése nélkül föloszlatni, vagy belőlük a legcsekélyebb par­ezellát is eladni nem szabad, és ha valami el­adatnék is: az egész eladás semmisnek tekin­tendő. Ezt tudom : de méltóztassék tovább ol­vasni, mit mond a törvény ? Azt mondja : „hol azonban ilyen eladások léteztek, ezentúl is lé­tezhetnek." Ezen eseteket érti a jelen tőrvény, s nem azokat, a hol a parcellák talán jogtala­nul eladattak. A hol tehát a szabad kereske­dés elve a telkekre nézve divott: ott többé semmiféle muradvány nem létezik; mert ha lé­teznék : az egész viszony és birtoklás zavarba ho­zatnék, s lehetetlen volna valamit megálla­pítani. Mi az e) pontot illeti, hogy ha az ugy szerkesztetnék, mint Paczolay képviselő ur kí­vánja, akkor az egész ötödik pontnak nem volna semmi eredménye, s akkor egészen felesleges volna ; mert ezen pont alatt ez mondatik: „ a hol a maradványokra vonatkozó úrbéri rendbesze­dési kereset 1857-ik évi június végéig meg nem indíttatott", t. i., hogy ha az úrbéri keresetben tisztán ki nem volt mondva, hogy az még a maradványokra is kiterjed, akkor azt mondja a törvényjavaslat: ott megszűnt minden további kereset. Gondolom mindenkinek, ki valami jogot igényel, bővebben, tágabbra vagy szűkebbre kiter­jesztve lehet keresetét beadni a bíróhoz, a mint neki tetszik. Ha pedig valaki elmulasztotta, vagy nem akart igényt támasztani a maradványföldek iránt, nem tudom micsoda jognál fogva kötelező. Én tehát a szerkezetet elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bi­zottság szövegezését? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. A módositvány föl fog olvastatni. Majláth István jegyző (olvassa Pa­czolay János által beadott módositványt.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a köz- j ponti bizottság véleményét elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Következik az V. czim. Ivacskovics György jegyző (olvassa az V. fejezet eszmét.) Várady Gábor: T. ház! Módositványom, melyet a czimre beterjesztek egyszerű: méltóz­tassék a t. ház e szót „rendezése" kihagyni. Ez nem tartozik ide, nem is mindent rendez ezen fejezet föltétlenül, mert pl. a fejezet végén az erdei haszonvételek rendezésére nézve a sta­tus quot, ugy ezekre, mint a viszont-szolgáltatá­sokra nézve bizonyos tekintetben föntartja, de az Erdélyre vonatkozó részében is e törvényja­vaslatnak ki van hagyva e szó „rendezés", a meg­előző fejezetekben hasonlag nem használjuk e szót „rendezés". Méltóztassék tehát egyszerűen e következő czimet fölvenni. „Erdei haszonvételek." (He­lyeslés.) Horvát Boldizsár igazságügy­miniszter: Részemről hozzá járulok ezen in­dítványhoz. Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Marad tehát a czim: „erdei haszonvételek." Ivacskovics György jegyző (olvassa a 23-ik §.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk.) Tehát elfogadtatott. Várady Gábor: T. ház! Én a minisz­teri javaslatot ezen szerkezetnél jobbnak tartom és kérem azt visszaállíttatni ; jobbnak tartom különösen azon tételnél, mely itt az előttünk fekvő javaslatban a második sorban áll: „a volt úrbéreseknek csak egy részét illette kizárólag." A miniszteri javaslatban pedig ez áll: „a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizáróla­gos használatában." A különbség első pillanatra föltűnik: az egyik facti, a másik jogi kérdés. A központi bi­zottság szövegezésében jogi kérdés foglaltatik, pedig ez bonyodalmas perre szolgáltathatna alkalmat, ha igy hagyatnék : „illette kizárólag." Sokkal ezélszerübb, ha egyszerűen a tényleges használat marad és visszaállittatik az eredeti miniszteri javaslat szövegezése: „csak egy részé­nek volt kizárólagos használatában." Azonban ha a t. ház a miniszter ur ere­deti javaslatát méltóztatik visszaállítani a köz­ponti bizottság szövegezése helyett: akkor is volna észrevételem, azon helyre is t. i., a mely­ben az mondatik, hogy „más erdőben gyako­rolták", de nem mondatik meg az, hogy ugyan­azon földesúr más erdejében gyakorolták. És mi történik, ha nem ezen földesúr más erdejé­| ben gyakorolták a faizást? Világosan ki kell

Next

/
Thumbnails
Contents