Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

324. országos üiés ípril |. 137!. 349 Megmondom okaimat, — miért. Mert világosan ki van mondva hogy a maradványíöldnek csak ott van helye, a hol a jobbágyok a telki illetményen fölül birnak ; mert a hol az úrbér behozatalakor a jobbágytelkek száma nem határoztatott meg, és igy úrbéri házhelyek ott nem léteznek: ott maradványföldek nincsenek. Ugyanazon ok áll a b) pont alattira, a hol az mondatik, hogy ,,a hol az úrbér behozva nem volt." Ez is magától értetik, hogy itt a fölszámitásnak helye niucs. Az is bizonyos, hogy ott, a hol „regulativum instrumentum"-mal volt a község ellátva, ott a fölszámitásnak helye nincs. Ennem hiszem, hogy a miniszter ur is igy értené : mert az emiitett esetben a földesuraság az úrbéri tartozásokat se le nem szállíthatta, sem föl nem emelhette és az úrbéri rendezést kizárta. A mi pedig a d) alatti pontot illeti, az 1836-iki XL. t. ez. világosan mondja, hogy az adás-vevés az úrbéri rendezést nem zárja ki, sőt világosan kimondja, hogy az 1836-iki IV. t. ez. értelmében kötött adás-vevés mellett az illető vevők nem követelhetnek többet, mint a mennyi telki illetmény a törvény értelmében jár, a többit megtarthatják. A mi pedig továbbá a d) pont alatt emiitett esetet illeti, t. i.hogy a volt úrbéresek bel- és külbirtokaikat eldarabolva is szabadon adták el és vették meg : erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy hiszen ezáltal jutalmat adnánk azoknak, kik a törvényt nem tartották meg. Mert az 1836-iki törvényezikk, hajói emlékszem, 9 és 11-ik szakaszai világosan azt mondják, hogy az eladások és átalában elidegenítések, melyek földarabolással vannak összekötve; semmiseknek tekintendők; sőt még azt is utána teszi, hogy az illető vevők rajta levő pénzöket elvesztik. Akkor tehát, midőn a törvény ily szerződéseket semmiseknek nyilvánít, sőt még a vevőnek rajta levő pénzét is elveszettnek mondja, én nem tartom igazságosnak, hogy ilyen, a törvény ellen elkövetett visszaélés még jutalmat nyerjen; már pedig jutalmat nyerne az által, ha azok a maradvány föld megváltásától fölmentetnének; holott azon úrbéresek, kik a törvénynek engedelmeskedtek és kik kül és a belső birtokaikat nem darabolták és nem adták el : azzal sújtatnak, hogy a megváltástól nem mentetnének föl. En azt hiszem, elég, ha azon úrbéreseknél, kik a törvény tilalma ellenében vétettek : a szerződések érvénjben tartatnak, nem pedig, hogy a törvény megsértéseért nekik még jutalom adassék. En tehát e tekintetből a d) pontot is kihagyandónak indítványozom. E szerint a 22-ik szakaszból nem maradna egyéb, mint az e) pont: Azonban erre nézve is bátor vagyok egy módositványt benyújtani, mely abból áll, hogy e szavak, „a maradványokra vonatkozó" kihagyatnának, és igy a szakasz következőleg lenne szerkesztendő: „A hol úrbéri rendbeszedési kereset 1857. évi június hó végéig meg nem indíttatott". Mert az 1857-ik évi praeclusi terminust szabó rendelet nem azt mondotta ki, hogy a maradvány földek nem követelhetők, ha a kereset a maga idejében meg nem indíttatott; hanem egyátalában azt mondotta, hogy ha az úrbéri rendbeszedés a kijelölt határidőig meg nem állapíttatott : a rendbeszedési kereset többé nem érvényesithető ; és mihelyt az úrbéri rendbeszedési kereset meg nem indíttatott és nem érvényesithető : igenis természetes dolog, hogy a maradvány földek fölszámitásának sem lehet helye, épen azért: mert a maradvány földek fölszámitása is csak a kereset keresztülvitele mellett eszközölhető. En tehát az e) pontban foglalt maradványokra vonatkozó szavakat kihagyatni kérem, mint a melyek a fölhozott kormányrendeletben nem foglaltatnak. Egyszerismind indítványozni vagyok bátor: utasítsa az igazságügyminiszter urat a tisztelt ház, hogy az itt elősorolt esetekre vonatkozólag javaslatot készítsen és terjeszszen a ház elé, melynek következtében mutattassák ki az, hogy ily esetekben nem maguk az úrbéresek tartoznak magukat megváltani, hanem az állam köteles e megváltásra; mert az urbériségek megváltásáról intézkedő nyilt parancs folytán az ide vonatkozó esetekben az állam eddig még nem szolgáltatta ki a kármentesítést. Minthogy pedig ezek épen olyan úrbéresek voltak, mint a kik házhelyekkel voltak ellátva, — csak azon különbséggel, hogy vagy szerződésileg, vagy az úrbér be nem hozatalánál fogva kedvezőbb állapotban részesültek, közterheket viseltek, mint más : — én nem látom igazságosnak, hogy az eddigi kormányrendelet értelmében, mely a íőldtehermentesitést szabályozza, ezen úrbéresek maguk magukat tartozzanak kárpótolni, a többieket pedig az állam kárpótolja. En tehát — a mint mondám — bátorkodom az e) pontra egy módositványt adni be, a többit pedig kihagyatni kérem. Justh József: Igen sajnálom, hogy az előttem szólóval nem lehetek egy véleményben: megmondom az okát, miért. Mihelyt egy törvényjavaslat részletek elősorolásába bocsátkozik, kell, hogy minden eset föl legyen jegyezve, melyben a volt földesúrnak nincs joga maradványok főlszámitását igényelni. A szakasz azt mondja mindjárt az aj pont alatt: „oly községekben, hol az úrbér behozatalakora jobb ágytelkek száma nem határoztatott meg." Természetes, hogy nem lehetvén tudni, hány jobágy-