Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-323
323. országos iilís márczius 3!. 187!. 337 szerint minden tartalékföldért, a melyet ő birt, i meg kellene a megváltást fizetni, és akkor az ó | sorsa roszabb volna, mint a mennyit az osztó igazság hoz magával. A 15-dik szakasz -annál inkább kihagyandó, \ mert először arról szól, hogy a zsellér-telkek belsőségénél a maradvány fölszámitásának helye nincsen. A belaéségnél sehogy sem lehetett a maradványföldeket fölszámítani, mert bármenynyivel birt belsőségben az úrbéres volt jobbágy : az nem képezhette tárgyát a maradvány földek fölszámitásának, mivel maradványföldet csupán az képezhetett, a mivel ő többet birt rétekben és földekben : ha kevesebbel birt belsőségekben, mint az úrbéri lajstromban ki volt jelölve, kapott bonificatiót; ha többet birt, beszámíttatott neki az illetmény rétekben és földekben. És igy a belsőség többlet vagy kevesebblet kiterjedése nem szolgál zsinórmértékül, vagy alapul a maradványföldek kiszámításánál ; hanem mind a három factor: a belsőség, a föld és a rét, és ha mind a három factor nag3 7 obb quotiens volt, mint az úrbéri lajstromban kiszámított állomány : a többletet értették úrbéri maradványnak. Szintén igy van ez a zsellérekre nézve is. Nem kell ezekre nézve külön provisio, sem a belsőségre, sem a külsőségre, hanem, ha az úrbéri fölmérés alkalmával kisül, hogy 8 úrbéri zsellér többel bir mint egy úrbéres egész telkes gazda, akkor van helye a maradvány fölszámitásának ; ha 8 úrbéres zsellér nem bir többel, mint egy egész úrbéri telkes gazda: akkor maradványföldeket keresni nem lehet, mert minden idevonatkozó törvény, de a mostani törvényjavaslat is, 8 úrbéres zsellért egyenlősített egy egész telkes gazdával. Igy van a legelővel, igy van az erdei competentia kihasitásával. Positiv tudomásomra van, hogy, legalább a felvidéken, találkoznak úrbéri zsellérek, kiknek competentiális földjük rétekben az úrbéri lajstromba be van irva. Ha ezen 15-dik szakasz megmaradna, az ilyennek minden darab földért, melylyel bir, megváltást kellene fizetni, ez pedig az igazsággal össze nem egyeztethető. Kérem a 15-dik szakasz kihagyását. Nehrebeczky Sándor.: Én az előttem szólott képviselő úrral a 15-dik szakaszra nézve egészen eltérő nézetben vagyok, mert egyátalábao nem tudom a magyar törvényekben föltalálni, melyek az úrbéri viszonyokra vonatkoznak, hogy azokban ki lett volna mondva, hogy 8 zsellér birtoka összesen megüti egy egész telkes jobbágy birtokát: ellenkezőleg, az erre vonatkozó törvények csak arról intézkednek, hogy 7 mikor a legelő- és erdőilletmény kiadásáról van szó, 8 zsellér együttvéve kell, hogy kapjon anynyit, amennyi egy egész telek után az illető bíróság által megítéltetik. Továbbá, átmenve arra, hogy szükséges-e, vagy nem, hogy a 15-ik szakasz kimondja a megkülönböztetést a belsőség és külsőség közt, e tekintetben bátor vagyok előttem szólót figyelmeztetni az 1836 : V. törvényezikk 8-ik §-ra, mely igy szól: Végre a fönálló úrbéri zsellértelkeknek állományai mostani állapotukban, mely az úrbéri rendbeszedés alkalmával zsinórmértékül szolgáland, meghagyatván, jövendőre azon legkisebb tér, mely zsellér-telkeknek kijegyeztetve 150 négyszög ölre határoztatik. Ha pedig valamely zsellér ezen házhelyen kivül más belső- vagy külső-telki tartozrnányokat is kapna, szabad lesz a földesúrnak ezen tartozmányoktól járandó kötelezések iránt az olyatén zsellérrel törvényes, bizonyság közbejöttével alkura lépni, vagy őtet arra nézve, ugyanazon bizonyság befolytával aránylag értendő jobbágyi állapotba tenni. Mi e törvényes intézkedés eredménye ? Egyik eredménye az, hogy mikor birtokrendezés történik, ha egy zsellérnél 150 négyszeg öl belsőség találtatik, az maradványföldet nem képez és minden megváltás nélkül birtokában hagyatik. Ha azon zsellérnél találtattak külsőségi birtokrészek, úgymint föld, rét, a melyek után ő azon 18 napon kivül, melylyel tartozott az úrbéri belsőség után szolgálni, még más szolgálatot is teljesített, akár robotban, akár készpénzben, akár terményben, ez azon föld, melyet a 15-ik szakasz 2-dik bekezdése mint maradványt tekint megváltaudónak, és ezt ő csakugyan maga megváltani köteles. En tehát a 15-dik szakasz meghagyása mellett vagyok. Ghyczy Kálmán: T. ház! Nem osztozhatom részemről azon vélekedésben, melyet az előttem szóló t. képviselő ur kifejtett. Én a maradványdoldek eszméjét ugy tartom tisztán definiálhatónak, hogy maradvány föld az, mi a volt úrbéresnek azon térfogaton fölül birtokában van, mely az úrbéri táblákban mint aző urbériségállománya kitéve volt. Már most a kérdés az, hogy vajon az úrbéri zsellérek között nem találtatnak-e olyanok, a kik az úrbéri táblában mint úrbéri zsellérek vannak ugyan megemlítve, de egy pár parcella földjök szintén az urbériség táblában is kitéve van. En részemről tudok eseteket, hogy vannak oly úrbéri táblák, melyekben az úrbéri zselléreknek nem ugyan nagy mennyiségű appertinentiájok, de néhány hold földjök, mint birtokukban levő, kitéve van. Azt tehát, t. ház, mit az ily zsellérek ugy bírnak, hogy az az úrbéri táblában is ki van téve: maradványföldnek tekinteni egyátalában nem lehet; maradványföldnek legfölebb csak azt lehet tekinteni, a mivel többet bir az illető zsellér mint az úrbéri táb43*
