Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-323
gg^ 323 országos Bl*« ha a földesúr bejelentett valamely telket kárpótlásul: megtörtént a vizsgálat és ennek alapján a földesúr részére a kárpótlás utalványoztatott; ha azonban később az úrbéri per folyamában kiderült, hogy ezen kárpótlás alá bejelentett telkek nem úrbéri természetűek: akkor az illető féltől az állam visszakövetelte a kárpótlást. Ez igen számos esetben megtörtént, s jövőre sem követhetnénk más eljárást: mert a feleknek egyoldalú bemondása vagy egyezkedése egy harmadik fél, tudniillik az állam irányában mérvadó soha sem lehet. Ennélfogva kérem ezen módositványt elejtetni. (Helyeslés.) Huszár Imre előadó : T. ház! Ha jól fogtam föl, a módositványt benyújtó képviselő ur azt mondta, hogy megtörtónt azon eset hogy az efféle telkek, melyeket ő úrbérieknek vél, ítélet által nem úrbéri telkekül, hanem talán külön szerződés tárgyát képező telkekül mondattak ki. Azt hiszem, hogy ha ilyesmi Ítélet által kimondatott, mái" azokra nem térhetünk vissza, azokat nemcsak hogy meg nem másíthatjuk, de részben a birói Ítéleteknek jövőre nézve sem kívánhatnak irányt szabni. Elnök: Elfogadja a ház a szerkezetet ugy a mint van? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a 2., 3., 4. §§-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa folytatólag az 5. §-t.) Madarász József: T. ház! Meglehet, csak igen kivételes eset lesz az, a mire a t. igazságügyminiszternek és a t. háznak figyelmét fölhívom. (Kálijuk!) Magamnak nincs szándékomban az úgynevezett királyi kisebb haszonvételekről szólani, és igy, noha a malomjog nem tartozik a királyi kisebb haszonvételek közé, hanem földesúri jog, azon tekintetekben, a hol nem úrbéri telkeken állíttattak malmok : lehetetlen mégis arra nézve föl nem hivom a t. ház figyelmét, mikóp tudtomra, elég helytelenüll azonban, léteznek úrbéri telkeken fölállított malmok,melyekre nézve megszüntettettek a bórszerződések szedései. Jelesen igy törtónt 1848-ban, nem szedettek 49-ben; később sem szedettek 1860 — 1861 végéig, nem szedettek 65. óta, az úrbéri telkekeu ismét nem szabad fölállítani száraz-, szél-, vizi-, vagy műmalmot anélkül, hogy a földesúr ne szedhessen. Azért tehát az 5-ik §. 3-ik pontjában e szavak után „úrbéri telken nyitott boltoktól", kérem hozzá tétetni a következő szavakat „ugy az úrbéri telkeken épített száraz szél- vagy műmalmoktól" a bérszedési jog megszűnik. Kérem a t. házat annálfogva, mivel ez tisztán úrbéri, az 1848-ki törvények szellemében igazságos is, azért méltóztassék a módositványt elfogadni. márczitss 31. 1871. Ivacskovics György jegyző (újra fölolvassa Madarász József módositványát.) Nehreheczky Sándor: A malomjog megszüntetését illetőleg az igazságügy miniszter ur a törvényjavaslatot elkészítette, ezen jog tehát ott külön elintézést nyerend. Ez alkalommal bátor vagyok megjegyezni, hogy az 1836-iki törvények értelmében a malomjog földesúri regálé földesúri jogok közé számíttatott, és igy nem azok közé, melyek mint az úrbéri birtok után járók megszűntek. Nem tesz ebben külömbséget azon körülmény, melyet Madarász t. képviselő ur fölhozott, hogy t. i. : ha a malom úrbéri földön építtetett. Mert nem arról van szó, hogy hol építtetett; hanem arról, hogy miután a jog a földesúré: azt gyakorolni a földesúr engedelme nélkül addig, míg e jog megszüntetéséről az országgyűlés nem intézkedik: — nem lehet. (Fölkiáltások bal felől: Hát a holtok f) A módosítás tehát nézetem, szerint el nem fogadható. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Engedelmet kérek a malom nem jus regale, (Felkiáltások jobb felől: de az!) már méltóztassék megengedni, az nem volt jus regale; hanem — épen ugy mint a boltok nyitása: jus dominale, mert az egész birtokviszony azon elven alapul, hogy „domini est proprietas." Én nem hiszem, hogy a törvényből kimutathatná a a t. képviselő ur, hogy a malomjog regale. Az 1848 iki törvények által ezen tulajdon megszűnt, megszűntek a kiváltságok, melyek tisztán királyi kiváltságos levelén nem alapulnak, Hogy azon jus regálék, melyek ily leveleken alapulnak: külön törvény által megszünttetnek, azt nem ellenzem; de a malomjog soha sem volt regale, hanem jus dominale, ennélfogva nem sorozható azok közé, nem oda hová a boltok tartoznak, mert a boltnyitási épen olyan, mint a malomjog. (Helyeslés) Paczolay János: Én nem osztozhatom az előttem szóló véleményében azért, mert az 1836-diki törvény Vl-ik czikke világosan kimondja, hogy az őrlési jog földesúri jog, melyet földesúri engedelem nélkül senki sem gyakorolhat, és bizonyos megyékben még a taksákat is meghatározza, melyeket az őrlési jogért fizetni kell; de nem fogadom el az előttem szóló véleményét azért sem, mert az 1848-diki törvény világosan kimondja, hogy a földesúri haszonvételek kártalanittassanak ; e szerint mindazon jogokat, melyek az 1853-ki márczius 2-án kelt nyilt parancs értelmében a földes urnák nem kárpotóltattak: megszüntetni nem lehet. Már pedig, ha Simonyi t. képviselő ur figyelmesen olvasta az 1836-diki törvényt és az 53-dik évi márczius 2. nyilt parancsot: abból kétségkívül meglátandja, hogy a földes ur elvesztette az úrbéri,
