Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

3Z3. országos ifié* márczrus 31. 1871. 333 Elnök : A többség kívánja kitüzetni a tárgyalást: 68 nemmel, 71 igennel szavazott. A napirend már meg levén állapitva, a húsvéti ünnepek után fogjuk azt elővenni. Következik Halász Boldizsár indítványa, melynek föl, vagy föl nem vétele iránt fog a ház határozni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Halász Boldizsár indítványát.) Halász Boldizsár: T. ház ! (FöMáltások jobb felől: Möviden! Elfogadjuk!) Miután a napirendnek megállapításáról van szó, ez nem oly fontos tárgy, hogy 3—4 napra elhalaszszuk, s igy bátor vagyok igen röviden a tárgyhoz szólani. (Jobb felől zajos felkiáltások: Elfogadjuk!) Én benyújtott határozati javaslatomra nézve azt ké rem, hogy az úrbéri viszonyokra vonatkozó 4-ik pont első helyre tétessék: mert a 768-ik szám alatti törvényjavaslat már napirendre ki is van tűzve, még pedig a mai napra. Én tehát csak arra kérem a t. képviselőházat, hogy midőn ez letárgyaltatik, tűzessék ki az ünnepek utáni napokra. Az ünnepek utáni napokra méltóztatnak ennek napirendre kitűzését elfogadni ? (Jobb felöl: Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk.) E szerint a legközelebbi tárgy lenne az Irányi képviselő ur indítványa, azután pedig Halász Boldiszár ezen javaslata. Következik az úrbéri törvények tárgyalása. Huszár Imre előadó s T. képviselőház! Azon törvényjavaslat, a melyet a központi bizottság meghagyásából a t. háznak bemutatni szerencsém van, a legelső azok sorában, a melyek hivatva lesznek, az 1848: IX-ik törvényczikk által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fönmaradt jog- és birtokviszonyoknak azon kérdéseit véglegesen megoldani, a melyeket az 1848. évi X, XII. és XIII-ik törvény czikkek, valamint az 1861-iki országgyűlés által az országbírói értekezlet munkálatainak alapján adoptált ideiglenes rendszabályok megoldatlanul hagytak. A központi bizottság hosszas és beható tanácskozások tárgyává tette az igazságügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatot és azt alapjában indokolásával együtt elfogadta. Föladatának mind a jogosság, mind a méltányosság szempontjából ugy vélt leginkább megfelelhetni, hogy az 1848 : IX-ik törvényczikkben kimondott elvnek gyakorlati megvalósítása mellett folyton szem előtt tartotta az 1836-ki törvényhozás munkálatát is, mely hazánkban az úrbéri birtokviszonyok rendezési kérdéseinek kiindulási pontját képezte, valamint azon teljességgel nem ignorálható jogviszonyokat is, melyeket a, habár nem törvényes, de tettleg végrehajtott nyilt parancs 18 évi gyakorlat által teremtett. Mindazáltal az eredeti [ törvényjavaslatnak eoconomiájára, külalakjára és I beosztására nézve a központi bizottság több változtatást látott szükségesnek, melyekhez az igazságügyminiszter ur is hozzájárult, és ennélfogva ezen törvényjavaslat némileg megváltozott alakban kerül a t. ház elé. Midőn főntartanám magamnak azon jogot, hogy előadói tisztemnél fogva a netalán teendő észrevételekre az egyes §-oknál válaszolhassak, vagy a mennyiben szükségesnek tartatnék, az átalános tárgyalás befejezésével a központi bizottság álláspontját Dővebben kifejthessem: bátor vagyok a t. házat. kérni, hogy a központi bizottság által beterjesztett szöveget a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök : Átalánosságban nincs senkinek észrevétele ? (Nincs.'.) Akkor átmegyünk a részletekre. Ivacskovics György jegyző (olvassa a czimet.) Elnök: Minden pont után meg fog állani a jegyző ur. A kinek észrevétele van, méltóztassék hozzászólni. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 1-ső %-t.) Vidliczkay József: Az első §-ra csupán stiláris tekintetben van némi ^megjegyzésem, t. i. az van: „úrbéri birtokok". Én ugy hiszem, hogy ezen többes szám a stilus és a tudomány tekintetében helytelen. ííézetem szerint tehát igy kellene tenni: „úrbéri birtok". (Helyeslés.) Huszár Imre előadó: A központi bizottság részéről nincs észrevételem ezen modositvány ellen. Kiss János: Az első §-ban foglalt definitióhoz leszek bátor egy pár szót szólni. Egy esetet fogok a t. ház figyelmébe ajánlani, mely eset gyakorlatilag fönáll és a definitióhoz tartozik. Voltak ugyanis esetek, midőn a földesurak valamely telket mint úrbéri állományt megjelöltek, és annak fejében a kárpótlást föl is vették. Később megindulván az úrbéri per, ezen per folytán azon telkek a majorsághoz tartozóknak bizonyultak be, és ítélet által nem engedtetett meg azokat az úrbéri állományba fölvenni. Ennélfogva, hogy az illetők tájékozva legyenek, bátor vagyok az 1-ső §. végéhez a következő hozzáadást indítványozni: „vagy a földesúr által kárpótlás végett fölterjesztettek és kárpótoltattak". T. i. az állományoknak, melyekért kárpótlást kaptak, tehát ezek kiegészítő részét képezik az úrbéri állománynak. Majláth István jegyző (újra olvassa Kiss János módositvanyát.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. ház! A módosiványt nem fogadhatom el. Az eddig fönállott szabályok szerint,