Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

323. országos ülés mározius 31. 1871. 331 Elfogadom a * miniszter ur azon állitását­'hogy hosszú időbe fog kerülni: mig elkészül; de hát rövidebb időbe kerül-e, ha későbbre halaszt­juk a megkezdést ? Hiszen ha soha sem kezdünk hozzá, azon hosszú idő még hosszabbá válik; ha ma lenne tervünk, ma kezdhetnők : ha tervünk nem lesz, sohasem kezdhetjük. Vagy föl kell hagynunk a szabályozással, vagy meg kell kez­denünk a hosszú munkát, s minél előbb meg­kezdjük, annál hamarább véget érünk : ez tehát komoly ellenvetés nem lehet. Azt mondja a t. miniszter ur, hogy a kép­viselőház már e részben mintegy útját vágta az enquéte bizottságnak, mert a hármas Körös és a Vágh szabályozását elhatározta. Ugyan helyén van-e, mikor itten egy nemzet közlekedési eszkö­zeiről — talán száz meg száz millióra menő mun­kálatokról — van szó : azt hozni föl, hogy 150,000 forint ilyen meg ilyen dologra, egy vakand­turásra szavaztatott meg és útjában áll azon óriási nagy hegy létrehozásának, melyről szó van ? Itt nagy műről van szó ; nem arról, hogy ki dobatott-e jobbra vagy balra 150,000 forint; hanem szó van arról, hogy egy nagy mű hozas­sák létre, mely száz meg száz millióba fog kerülni, | és ennek útjában azon nyomorult 50,000 forint, mely a Vágh szabályozására szavaztatott meg : bi­zonyosan nem állhat. A vasutakra nézve előre megmondhatja a miniszter ur, hogy a bizottság jó tervet készí­teni nem fog, és hogy nem sikerülend neki j megoldani föladatát, mert nézete szerint a vas- j utak még elég ujak Európában, s azok kérdése még nem olyan kérdés, mely akár hol is véglegesen meg lenne oldva. Ez igaz; de áll ez minden emberi műre: mert nincs a világon semmi, a mi végleges megoldást ért volna; mivel az emberi elmének, észnek hatalma határtalan s akármeny­nyire csodáljuk is a saját magunk által terem­tett müveket : a jövő nemzedék ki fog bennünket nevetni, mint olyanokat, kik csekélységekkel bajlódtak. A föladat csak az: kiválasztani a mostani vasúti rendszerek közül a legjobbat; — és nem az, hogy azt válaszszuk, mely száz év múlva lesz a legjobb. Ezt tegyék majd unokáink, mi gondoskodjunk arról, hogy a fönálló vasúti rend­szerek közül a lehető legjobbat válaszszuk. Azt mondja a miniszter ur, hogy én érzem javaslatom hiányát, és nem kivánom azt tör­vényerőre emelni, hanem mintegy, hogy irá­nyul szolgáljon a törvényhozásnak és a kormány­nak. Megvallom azon gyengeségemet, hogy ez nem eredeti gondolat. Ugy van az egész világon, hogy az enquéte bizottság elkészíti munkálatát, s aztán az ott hever, a ki akarja fölhasználja, a ki nem, nem. A kormánynak és a szakférfiaknak köteles­ségök abban búvárkodni, és fölhasználni a mit jónak talál. így van ez más civilisált országokban is, és én bátor voltam ezeket utánozni és saj­nálom, hogy a miniszter ur jóváhagyásával nem találkoztam. Más, nálunknál előhaladottabbak ezen utón jártak előttem; én pedig csak botor­kálva jártam utánok. Atalában véve, ezek voltak azon ellenveté­sek, melyeknél fogva a t. miniszter ur nem kí­vánja ezen határozati javaslatot elfogadni. Én előbb már kifejtettem indokaimat, hogy miért kivánom ezen határozati javaslat elfogadtatását. Amit azonban eddig még nem mondtam: az, hogy kivánom még azért is, hogy egyszer már vége legyen azon visszaéléseknek és azon akár alapos, akár alaptalan gyanúsitásoknak, melyek Magyar­országban mindenütt léteznek, midőn közlekedési eszközök létrejöttéről van szó ; kívánnám, hogy le­gyen egyszer a törvényhozás által véglegesen meg­állapított terv, hogy ezen tervet ismerje a nemzet, és hogy tudja azt, hogy, midőn valami ezen terv szerint történik : az nem ennek vagy annak ja­vára, ennek vagy annak kedvezménye tekintetéből történik, hanem történik egy országos bizottság vizsgálata, megfontolása és előmunkálata után, történik megállapodás következtében. Ez egyik főczélja levén határozati javaslatomnak, kérem, hogy az elfogadtassák. Mert akár alaposak, akár alaptalanok azon gyanúsítások, azok ugy a kormány, mint a törvényhozás tekintélyének véghetlenül ártanak. Méltóztassanak elhinni, oda jutottunk, hogy ha egy ily országosan ismert, országosan elfogadott terv szerint nem fogunk közlekedési eszközeink létrehozásában eljárni: a gyanúsításokat elhárítani soha sem leszünk ké­pesek. En t. ház, annyira meg vagyok győződve hogy csak ezen egyetlen egy ut az, melyen véget fogunk vetni azon nehézségeknek, melyekkel je­lenleg küzdünk, — hogy, ha a t. ház az idén nem fogja elfogadni ezen határozati javaslatot: én szorgalmasan adatokat fogok gyűjteni a jövőben és a jövő idényben újra és uj adatokkal támo­gatva fogom a t. ház figyelmébe ajánlani e ja­vaslatomat s ajánlani fogom mindaddig, mig megérkezik annak ideje, hogy a képviselőház egyszer el fogja fogadni. Ajánlom határozati javas­latomat a t. háznak elfogadás végett. Elnök: Elfogadja a t. ház a Simonyi Ernő ur által beadott határozati javaslatot ? (Elfogad­juk ! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, föl­állani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a. napirend második tárgya : az Irányi képviselő ur által beadott határozati ja­vaslat fölvétele vagy föl nem vétele.

Next

/
Thumbnails
Contents