Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

2g 312, országos Uléi sithetö; hogy azonban mégis oly nagy számmal érkeznek az ország minden részéből, ez jelzi a magyar népnek azon ösztönszerű aggodalmát, melylyel a legközelebb lefolyt európai eseménye­ket tekinti, és meg kell vallani, hogy bizonyos tekintetben nemhelyeslését mondja ki azon politikai irány fölött, melyet a kormány e részben követett. Nem fogom tovább indokolni t. ház ezen kérvényeket, hanem egyszerűen fölolvasom azon községek neveit, melyekből beküldettek: Nyitramegye Zerdahely község 12 lakosa ál­tal aláírva; Nyitramegye Chinorán és Zsámbok­rét községe 164 lakosa részéről; Nyitramegye Nagy- és Kis-Bilin és N'edasótz községe 61 la­kosa részéről; Nyitramegye Nyitra város 51 la­kosa részéről; Nyitramegye Parucze község la­kosai részéről; Nyitramegye Szkacsán község 2 63 lakosa részéről; Nyitramegye Szulta, Appony, Ko­varcz és Szolesán községei 278 lakosa részéről; Máramarosmegye Visk város 238 lakosa részéről; 23 aninai polgár részéről; 134 résiczai polgár részéről; 215 pesti polgár részéről; Nagy-Kun­ság ós Kisújszállás mezőváros 327 lakosa részé­ről ; Liptómegye Szt.-Miklós község 64 lakosa részéről; Tordamegye Mező-Böszóny 78 lakosa részéről; Biharmegye Kötegyán község 126 la­kosa részéről; Baranyamegye Martonfa és más községek 249 lakosa részéről; Oláh-Bölkény 21 lakosa részéről; Pestmegye Duna-Pataj 222 la­kosa részéről; Temesmegye Uj-Arad 53 lakosa részéről; Temesmegye Német-Sz.-Péter község 89 lakosa részéről; Barsmegye Léva város 215, Barsmegye K.-Sáró 21, Barsmegye Marosfalva 59, Barsmegye Ujbars 56, Barsmegye Kis-Kálna 23, Barsmegye Ladány 34, Barsmegye Pelső-Kálna 26, Barsmegye G-aranlök 66, Barsmegye Nagy­Endréd 27, Barsmegye Szent-György 106 lako­sainak kérvényét. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasit­tatni/k. Éder István: T. ház! A jelenkor igé­nyeinek és a képviselőház által amryira hangsú­lyozott reform-működésnek megfelelő határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni. Kérem azt fölolvastatni, és kinyomatván, napi­rendre tűzni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a határozati javaslatot) : „Határozati javaslat. Tekin­tettel arra, hogy a jelen országgyűlés teendői egyik legfőbb irányául tűzte a szabadelvű reformok alkotását, — és minthogy a kisebb királyi jo­gok (regálék) gyakorlása egyike azon feudá­lis időkből fönmaradt intézményeknek, melyek igájából a szabadság, egyenlőség és civilisatio felé törekvő magyar nép a kibontakozást hangosan követeli, sőt Magyarország képviselőháza is oly tőrvények hozatalával foglalkozik, melyekkel márcz;us 18. 1871. nemcsak összhangzásban nem áll a regálék fön­állása, sőt ezen uj törvényeknek — minők a va­dászati, ipartörvényhatóságok és községek ren­dezésére vonatkozó törvényjavaslatok — szabad szellembeni alkothatására, nagyobb részben pe­dig életbeléptetésére nézve akadályul szolgálnak, és tekintettel arra, hogy köztudomás szerint, a regálék megszüntetésére vonatkozó törvényja­vaslat már huzamosabb idők óta a minisztérium­nál elkészítve vesztegel: mondja ki a képviselőház határozati]ag, hogy az igazságügyi miniszter fölhivatik, miszerint a kisebb királyi javadalmak, illetőleg jogok (regá­lék) megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot a lehető legrövidebb idő alatt, a képviselőháznak akként nyújtsa be, hogy az még ezen ülésszak alatt tárgyalás alá vehető legyen. Elnök: Kívánja a t. ház, hogy kinyomassák ? (Igen !/Ki fognyora&tni és napirendre fog tűzetni. Kautz Gyula előadó: Van szerencsém az egyesült vasúti és pénzbizottság jelentését az eperjes tarnovi vasút kiépítésére vonatkozólag beadott miniszteri törvényjavaslat tárgyában elő­terjeszteni. Elnök : Ki fog nyomatni és az osztályok­hoz fog utasíttatni. Gr. Andrásy Gyula miniszterel­nök: Ö felsége időközben szentesitvén a birák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, a birák nyugdíj ázásáról, a honvédkerületek uj beosztá­sáról, a honvéd lovas századok szaporításáról, a honvéd orvosi állomások szervezéséről, a honvéd zászlóaljtörzsek személyzetének változtatásáról, és végre a honvédségnél a tisztek és altisztek kiké­peztetós végetti behivatásáról szóló törvényjavas­latokat : van szerencsém azokat azon kéréssel be­mutatni, hogy azok kihirdetését elrendelni mél­tóztassék. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az ő felsége által szentesitett törvényezikket: a birák és a bírósági hivatalnokok felelősségéről.) Széll Kálmán jegyző (olvassa- az ő felsége által szentesitett törvényezikket: a birák és bírósági hivatalnokéit áthelyezéséről stb.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 1868: XLIV. t. ez. 7-ik §-ának módosítása, ille­tőleg a honvédkerületek uj beosztásáról szóló és ő fel­sége által szentesitett törvényezikket.) Széll Kálmán jegyző (olvassa az 1868: XLI-ik t. ez. 13. §-ának bővítése és módosításáról, illetőleg a honvédeknek tiszti és altiszti kiképzés vé­getti lehívásáról szóló és ő felsége által szentesitett törvényezikket.) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa az 1868: XL-dik t. ez. 12. §-ának és illetőleg az 1868 : XLI. t. ez. 3-ik §-ánaJc módosításáról, ille­tőleg a honvéd lovas századok szaporításáról, továbbá

Next

/
Thumbnails
Contents