Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

318 323. országos ülés márczius 31. 187). Mocsonyi képviselő ur ama értelmet tulajdonította ezen indokolásnak ; másodszor azért óhajtottam kihagyatni; mert ha újra meg kell vizsgáim az iratokat, ha végig kell járni ezen szövevényes bonyodalmas ügyön: azt ugy kívánom teljesíteni, hogy minden érdeket kellő tekintetbe vegyek; mert ime megint azt hallottam és vettem észre, hogy a Bóldy-féle kiküldetésre való hivatkozást többen ugy értelmezték^ mintha az határozott utasítást tartalmazna. Éppen ezen aggodalmat kívántam megszüntetni mind másokra, mind saját személyemre nézve: hogy t. i. nekem igazság és méltányosság szerint, lehessen eljárnom ugy, a mint az acták, és mint az eddigi irományokból meríthető meggyőződés fogják elém szabni és szükségessé tenni. Ezm nyilatkozatom által ugy gondolom: megfeleltem Pulszky Ágoston képviselő ur aggodalmának is, és azért kérem a t. házat méltóztassék a módositványt elfogadni. (Elfogadjuk.) Pulszky Ágoston: Ezek után visszavonom az általam tett módosítást. Papp Zsigmond: En a kérvényi bizottság véleményét ugyanazon indokoknál fogva el nem fogadhatom. Ha megmaradt az indokolásban az, miszerint mellőztetett a Béldy-féle relatio, és hogy ezen relatio ellentétben van a miniszteri határozattal: ez más szavakkal annyit jelent, hogy a bizottság a miniszternek utasítást ad. Már pedig maguk az ficták bizonyítják, miszerint azon relatio ellen meritorius kifoe cLS LGtetett akkor, midőn a vizsgálat megkezdetett; én tehát sem az egyiket, hogy mikénö járjon el, sem a másikat élnem fogadom. Ennélfogva, méltóztassanak a szerkezetből az indokolást kihagyni és a minisztert tisztán oda utasítani, hogy ezen ügyben az okmányok értelmében járjon el. Lázár Ádám: T. ház! Miután ezen ] ügy minden irányban eléggé ki van merítve, szükségtelennek tartom hozzá hosszasabban szólani, s így csakis a végelintézés tekintetéből volnék bá- j tor egy módositványt a t. háznak ajánlani. (Halljuk!) A módositvány igy szól : ,,A brassói görög és román egyház-községek közt fölmerült kérvények a vallás és közoktatási ügyérnek az 1868: IX.-ik t. ez. értelmében ujabb beható megvizsgálás és elintézés végett, átadatnak" (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa a módositaányt.) Ürményi Miksa: T. ház! Mint azok egyike, kik a kérvényi bizottság véleményére befolytak, csak egy szempontot akarok eljárásunk igazolására fölemliteni. Mi el akartuk kerülni azt, hogy bíráskodó szerepet játszunk, mert tudtuk, hogy a háznak nem szabad bírónak lennie, hogy a háznak nem szabad közigazgatási közegnek lenni: következőleg kerülni akartunk minden ilyíéle indítványt is; és ha mégis megtörtént, aka- I ratunk ellenére történt az, hogy véleményezésünkbe oly valami ment be, mi „írányadásnak a jövőre nézve" tekintethetik, (FölMStás bal felől: Nem mondta senki .') A miniszter ur állította, hogy annak tekinthető. De mi szem előtt tartottunk még egymás körülményt is. En azt hiszem t. ház! hogy a háznak egyik teendőj'e, mit magától el nem utasíthat, a bíráskodás. Ha a ház oly esetekben, hol valaki törvényt sértve hisz, eriticára szólittatik föl: ezen kötelesség alól, ha az eset komoly, magát ki nem vonhatja ós azért tartotta szükségesnek a kérvényi bizottság véleményébe fölvenni azon pontokat, melyek az indokolásban foglaltatnak. Ha csak vélemény kívántatik a kérvényi bizottságtól: akkor ezen hivatásunknak helyesebben nem felelhetünk meg. Hogyha a miniszter óhajtása saerint kihagy atik azon pont, mely itt a királyi biztosról és az erdélyi főkormányszékről szól: ez nem árt a dolognak; de hogy ha az egész indokolás kihagyatik: akkor eritica nem lesz. Tökéletesen igazsága van Mocsonyi t. barátomnak, hogy különös nagy esetekben, hol bírósági eljárásról van szó, a felső ház bírósága itél; de ez nem oly nagy eset, ez a mindennapi esetek egyike, hol ugy, mint az administrativ eljárások felett a ház utólagos eriticát gyakorol, így fogtuk föl teendőnket, s ezért tettük azt, a mit tettünk. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház ! A képviselőháznak ellenőrzési jogát én is ugy értelmezem, mint előttem szólott t. képviselőtársam. A ház a törvény alkalmazását magyarázta mint annak törvényes magyarázója. Ha azután azt látja, hogy a miniszter nemcsak a törvényt magyarázta félre, hanem azt szándékosan roszul hajtotta végre vagy épen megszegte : akkor van helye azután a vád alá helyezésnek; de itt arról sző nincs. Az ellenőrzést itt a ház abban gyakorolja, hogy megmondja, hogy nézete szerint itt a miniszter nem ugy hajtotta végre a törvényt, mint a hogy a ház véleményezte. Mi a jelen kérdést illeti: igen röviden és tisztán objective akarok a kérdéshez szólani. Én nem fogadom el a kérvényi bizottság véleményét azért, mert abban az van, hogy a miniszter e tárgyban véglegesen határozzon. En nem ismerem el azon jogát a miniszternek, hogy véglegesen határozhasson oly ügyben, hol vagyon, tulajdon van kérdésben. Itt nézetem szerint lehetetlen mást kimondanunk, mint azt, hogy ebben csak a bíróság határoz. A. t. miniszter urnák nézetét illetőleg lényegében elfogadom; de némi tekintekintetben szeretném világosabban kifejezni. A miniszter ugyanis azt mondja: miután a kérvényi bizottság jelentéséből kitűnik, hogy a különbféle föl-