Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
322 országos ülés márczias 30. 1871. 309 mondja a kormánynak: intézkedjék ismét ugy, a hogy akar, minden irányadás nélkül: azt hiszem, hogy mi 5—6, hónap, talán egy év múlva ott leszünk, ahol ma vagyunk: — a kormány fog ismét intézkedni, rendeleteket kibocsátani, mi a kibocsátott rendeleteket ismét mellőzzük, ujabb kérvények jöhetnek megint be, mi ismételni fogjuk ezen eljárást, ismét kimondatik, hogy a miniszter intézkedjék újonnan, és igy végnélkülí eljárás lesz folyvást azon ügyben, anélkül, hogy benne valami történnék. Ha tehát mi ujabb intézkedést szükségesnek találunk : akkor kívánom, hogy a képviselőház anélkül, hogy túllépné hatáskörét, és talán egyes concret kérdést eldöntene: mondja ki határozatában azon átalános elvet, melyet minden ily természetű kérdésnek elintézésénél a kormánynak szem előtt kell tartania, s melyet a jelen elintézésénél is szem előtt kellett volna tartani. Itt alapítványi kérdésekről van- szó. Minden alapítványi kérdés körül forgó vitában a jogviszonyok rendezésénél irányadóul in ultima analysi csakis az alapítási levelek szolgálhatnak zsinórmértékül. (Felkiáltások: Ugy van!) Én tehát — anélkül, hogy a képviselőház ezen concret esetet eldöntené, anélkül hogy megvizsgálná, mi foglaltatik ezen alapítványi levelekben, — kívánom, hogy mondja ki : hogy a kormány itt is , mint minden ily természetű ügyben az alapítási levelek értelmében intézi el ezen ügyet. Ezen észrevételeim vnnatkoznak a kérvényi bizottság által indítványozott határozatra. Vannak kifogásaim indokolása ellen is. Ugyanis azt mondja a kérvényi bizottság indokolásában, hogy szükségesnek tart ujabb intézkedést azért, mert a miniszteri rendelet eltér ugy az ezen ügyben kiküldött biztosnak, mint a miniszter alárendelt közegeinek véleményétől. En ezen indokolást nem tehetem magamévá azért, mert ezzel a képviselő bizottság már implicite azt eonstatálja, hogy a kiküldött biztos vagy a miniszter alárendelt közegeinek véleménye helyes, eltérvén a miniszter ettől, ennek véleménye helytelen; tehát ujabb intézkedés szükséges. (Szögyényi László közbe szól: És nincsen kellőleg indokolva ?) Bocsánat, erre is visszatérek, ez csak egyik oldala és egyik oka, miért nem fogadom el. Ez által a kérvényi bizottság föltételezteti, hogy ő érdemleges bírói szempontból való tanulmányozásába bocsátkozott ez ügynek, mert különben a kiküldött biztos véleményének helyes vagy helytelensége fölött ítéletet nem mondhat ; ebbe pedig a kérvényi bizottság sem nem bocsátkozott sem nézetem szerint helyesen nem is bocsátkozhatott. Tehát ez által már praejudicált a bírói ítéletnek, vagyis bírói teendőt végzett. — De nem fogadhatom el I a kérvényi bizottság indokolását egy más okból sem. Azt mondia ugyanis: hogy ujabb intézkedés szükséges; mert a miniszter rendeletében levő eltérést ezen véleménytől nem indokolja kellően. T. ház ! Ezt már átalános politikai szem' pontból sem fogadhatom el. Ebben oly elv foglaltatik, mely igenis beleillik a testületi kormányrendszer keretébe; de egyenes ellentétben áll, s nem fér össze a parlamentálís kormányrendszerrel. Épen ebben rejlik egyik lényeges különbség a két kormányrendszer közt, hogy a testületi kormányrendszernél a kormány élén álló elnök egyes tanácsosai szavazatához a végrehajtásban a többség utján létrejött határozathoz kötve van, és igy a felelősséget magára nem vállalhatja, ellenben a felelős miniszter személyében egyesítve van, kizárólag a határozati jog ; minden neki alárendelt közeg, minden biztos, véleményt adhat ugyan ; de a miniszter — hacsak nem akarjuk, hogy ne legyen felelős : — ily véleményhez kötve semmi körülmények között nem lehet. En tehát ezen második szempontból sem fogadhatom el az indokolást. Ezekután bátor leszek, t. ház, felolvasni módositványomat (Közbeszólás a szélső baloldalról: esetleges indítványt.) Igenis esetleges indítvány. „Módositvány a képviselő bizottságnak a „sz.-háromságról" czimzett Brassó belvárosi g.-k. egyház ügyében bejelentett véleményéhez. Tekintve, hogy az, ezen egyházközség tagjai közt fönforgó viszály elintézésére vonatkozó miniszteri rendelet önmagában ellenmondásokat foglal, s igy ujabb intézkedés szükségessége áll főn." ' Itt bátor vagyok megjegyezni, noha nem tartom szükségesnek az ujabb intézkedést, a mi álláspontunknál fogva a nélkül, hogy az érdemleges tárgyalásba bocsátkoznám, csak azt az egy indokot fogadhatom el, hogy ellenmondást foglal magában a miniszteri rendelet. Jöjjön tehát létre egy rendelet, mely az egyik vagy másik irányban határozottan fog haladni és nem fog ellenmondást tartalmazni. Azért nekem az indokolásba is csak azt kell fölvennem, a mit mi constatálhatunk. (Olvassa tovább módositvány át.) Tehát „mondja ki a ház: a kérvények mellékleteikkel együtt kiadatnak a kultuszminiszternek azon utasítással, hogy az ezen egyházközség tagjai közt fenforgó viszályt ujabban az egyházalapítás és alapító levelek értelmében intézze el, föntartatván az ezen intézkedés által ki nem elégített félnek szabadság a netáni jogos igényeit a törvényes bíróság elő't érvényesíthetni." Ajánlom a t. ház figyelmébe.
