Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
308 322. országos ülés oárczius 30. i8;i. ügy végleges és törvényes eldöntését mielőbb eszközölje. Mocsonyi Sándor: T. ház! Én nem osztozhatom a kérvényi bizottság véleményében, a melyet épen most a kérvényi bizottságnak t. előadója felolvasott. Nézetem szerint, — a mint különben a bizottság véleményében is mondatik — itt egyes concret jogi természetű kérdésekről van szó, s én azon átalánosan elismert elvhez képest, miszerint a képviselőház ily egyes jogi természetű conerét kérdések érdemleges bírálatába semmi körülmények között sem bocsátkozhatik : a kérvényben tartalmazott tárgy érdemleges vitatkozásába nem bocsátkozom. En nem tartom helyesnek azt sem, hogy a kérvényi bizottság azon másik kérdésnek megvizsgálásába bocsátkozott, melyet az egyik fél kérvényében elénk vetett, t. i. azon kérdést : vajon az ez ügyben már létező miniszteri rendelet törvényes volt-e vagy nem; jelesen az 1868. IX. t. ez. 9. §-val ellenkezik-e vagy nem ? Nézetem szerint azon kérdésnek megbirálása vagy eldöntése, vajon a kormány eljárása tőrvényes-e vagy nem ? nem tartozik a képviselőház elé, és azt hiszem, egyet fognak velem érteni, hogy e kérdés eldöntésére törvényeink értelmében a főrendiház tagjaiból alakítandó bíróság van hivatva. Ránk nézve tehát e kérdés, ha csak vád alá helyezésről vagy bizalmatlansági szavazatról nincsen szó ; a mi jelen esetben, — nem tudom ugyan mikép gondolkodnak a képviselőtársaim, — meglehet, hogy lesznek olyanok, kik a vád alá helyezést óhajtanák, de az a jelen esetben phisikai lehetetlenség. Tehát én ezen kérdés vitatását egyszerűen meddő vitának tartom és azt, hogy egy közigazgatási utón kibocsátott rendeletet a képviselőház, a törvényhozás, egyszerűen megnem semmisíthet, az világos. Ezeknél fogva ón azt tartom, hogy itt a képviselőház nem tehet egyebet, mint ragaszkodva azon eljáráshoz, melyet az ilyen és hasonnemü ügyekben követett: egyszerűen kimondani, hogy a jogi kérdések vizsgálásába nem bocsátkozik, mindenkinek szabadságában állván jogsérelmeit törvényes bíróságnál kereshetni, s ezért a felek rendes törvényes utón intéztessék el ezen ügyet, a kérvények pedig visszavételéig az irattárba letétetnek. Azon esetben azonban, ha ezen nézetem nem fogadtatnék el: akkor kénytelen volnék ajánlani a t. háznak, hogy a kérvényi bizottság véleményét némi módosítással fogadja el. Nem tudom, hogy kívánja-e a képviselőház, hogy ezen előleges kérdés fölött történjék szavazás és csak ennek eldöntése után tárgyaljuk a kérvényi bizottság véleményét: vagy hogy mindjárt beadjam most másik javaslatomat, (Most!) mely nem egyéb, mint némi módosítása a kérvényi bizottság véleményének? Ez iránt óhajtanám a ház kivánatát tudni, hogy most adjam-e be? (Fölkiáltások: Most!) Az esetre tehát t. ház, ha ezen határozati javaslatom nem fogadtatnék el, hogyha a képviselőház, nem tudom, mi okból szükségesnek tartaná, hogy a kormány közigazgatási utón ujabban intézkedjék ez ügyben: akkor meg kell vallanom, a kérvényi bizottság véleményét, indokolását oly alakban, mint az elénk van terjeeztve, magamévá nem tehetem. Én részemről őszintén megvallom, hogy nem szívesen látom, midőn valamely felekezet kebelében fölmerülő vitás kérdésben, mely kérdés az államot semmi tekintetben nem érinti; kérdés, melyet az egyházi hatóság és az egyház hivei maguk közt vagy bíróság által elvégeznek : mondom, hogy ily kérdés elintézésébe közigazgatási utón bele keveredjék a kormány. Mindazonáltal nem vonakodom elismerni, hogy lehetnek körülmények, a hol talán az ily differentiák, és ellentétek oly éles jelleget öltenek magukra, hogy a felsőbb hatóságot megillető fegyelmi hatalom nem elegendő, hogy más részről miután itt nem egyeseknek ma fe án érdekéról,hanem felekezeti és igy némileg közérdekről van szó, a rendes bírósági eljárás mindig hosszabb időt vévén igénybe, hogy tehát ez idő lefolyásáig is a közérdek sérelmet ne szenvedjen : lehetnek kivételkép körülmények, hol a kormány az őt megillető fölügyeleti jogánál fogva belekeveredhetik közigazgatási utón is az ily viszályok elintézésébe. De egy kétségtelen, hogy bármikor is intézkednék a kormány közigazgatási utón : ily intézkedései soha sem lehetnek véglegesek, mert a jogi természetű kérdések végleges megoldására egyedül és kizárólag a bíróság van hivatva. Én tehát mindenekelőtt, ha tárgyalás alá vétetnék a kérvényi bizottság jelentése és elüttetném előbbi határozati javaslatomtól, azt követelném : hogy a határozatba ne tétessék, hogy véglegesen intézze el a miniszter ; sőt ellenkezőleg fön kívánom tartani m indakét félnek a szabadságát, hogy netáni jogigényeiket a törvényes bíróság előtt érvényesíthessék. (Helyeslés.) Ez az egyik észrévételem. A másik észrevételem az, hogy megvallom, nem látom szükségét, hogy ujabb intézkedés történjék a kormány részéről ; de ha a képviselőház ellenkezőleg velem azt hinné, hogy szükséges ujabb intézkedés ; akkor én a képviselőháznak azon befolyását, melyet ellenőrzési jogánál fogva a közigazgatásra gyakorolni hivatva van, fön kívánom tartani ez esetben is ; mert különben a kérvényi bizottság javaslata szerint, mely egész átalánosságban azt
