Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
322. országos ülés márczius 30. 1871. 307 kifejezést, hogy „kegyelem utján" elintéztetett: mert kegyelem utján senkinek vagyona fölött rendelkedni nem lehet. Még bátor vagyok megjegyezni, hogy nem az összesé a követelés, hanam egyeseké, és ezek megtalálják majd módját annak, hogy a minisztériumhoz folyamodjanak mely őket kibékitendi. Legkárosabbnak azt tartanám, ha ezen együttvéve szép összeg megint szétosztatnék; mert akkor azon jó czél, a nevelésügye, a népnek magának erején nem mozdittatnék elő s a helyett az illetők 50—60—40 frtot kapnának fejenkint. Ennélfogva én megnyugszom a kérvényi bizottság véleményében. Csak azt vagyok bátor t. határomnak helyreigazításul megjegyezni, hogy Maros-széknek és Udvarhelyszéknek ebben része nines, mert ott katona nem volt. Tisza László : Aranyosszéket mondtam. Hajdú Ignácz előadó: Csak arra lesz igen rövid észrevételem, mit Tisza László képviselő társam mondott, hogy t. i, e folyamodók hajlandók lennének ez összeget közczélra adni, csupán azt neheztelik, hogy nem kérdeztetnek meg. Ezzel ellenkezik a folyamodók kérvénye, mely határozottan azt nehezteli, hogy az alap közczélra adatik. „Még csak azt vagyunk bátrak megjegyezni — igy szól a folyamodvány — hogy mi e pénzeknek közczélra fordításában beleegyezésünket soha sem nyilvánítottuk, s az ellen mindig tiltakozunk." Tisza László: Csak egyszerűen azt jegyzem meg, hogy én nézetemet nem a kérvényre alpitottam, melyet jól ismerek, s ezt ki is fejeztem; hanem azt mondtam, hogy úgy ismerem azon embereket, hogy a minisztérium közbejöttével el lehetne érni azon czélt, hogy az az alap közczélra fordittassék. Elnök : Senki a szólásra többé följegyezve nem levén, méltóztassék a t. ház határozni. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a kérvényi íizottság véleményét.) Széll Kálmán jegyző {olvassa Simonyi Ernő, Csiky, Nyáry, Gecző és Győrffy modosítványait.) Simonyi Ernő: En igen szívesen viszszavonom indítványomat, melynek egyedüli czélja volt, hogy az ügy végkép elintézettnek ne tekintessék. Győrffy t. barátom indítványát helyesnek tartom és elfogadom. De legjobban szeretném, ha akár Csiky, akár Nyáry t. barátaim módositványa, mely az ügyet az igazságügyminiszterhez utasítja, kellő figyelembe vétel és törvényes intézkedés végett fogadtatnék el. Elnök : Miután a kérvényi bizottság előadója Győrffy modositványához hozzá járult, bátor vagyok a kérvényi bizottság véleményét Győrffy módositványával együtt szavazás alá bocsátani. Méltóztatnak azt elfogadni? (Elfogadjuk.) Tehát a kérvényi bizottság véleménye Győrffy módositványával elfagadtatik. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a XXXIX. sor jegyzék 147—153. sorssámai alatti kérvényeket végig, az azokra tett véleményekkel együtt.) Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság véleményét? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Következik a XL-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Szögyényi László előadó (olvassa a XL. sorjegyzékben foglalt kérvényeket az 1-ső sorszámtól a 20. sorszámig bezárólag, melyekre a bizottság véleménye észrevétel nélkül e fogadtatik ; olvassa tovább a 21. és 22. sorszám alatt.) 5099. A brassói görög nemzeti egyházközség a kultuszminisztérium, a brassói „Sz. Háromság" -hoz czimzett templom tárgyában tett intézkedéseit kéri megsemmisíttetni. 5883. A brassói belvárosi görög-keleti egyház oláh ajkú tagjai az iránt folyamodnak, hogy a kérdéses egyházközség oláh ajkú tagjai a görög ajkuakkal az egyház-vágyon igazgatására és kezelésére nézve egyenjognaknak jelentessenek ki. A bizottság véleménye következő: A kérvényi bizottság tanulmányozva ezen két ellenirányú kérvényt és mellékleteit, azon meggyőződésre jutott, hogy a különböző felfogások sarkpontját tisztán jogi kérdések eltérő értelmezése képezvén, az ügy alapjainak bírálata nem tartozhatik a ház teendőinek körébe; de meggyőződött a bizottság egyszersmind arról is, hogy ezen törvévényes ügynek végleges eldöntése halaszthatlan szükséggé vált, s azért is a vallás és közoktatási minisztérium ideiglenes intézkedéseit törvényes vagy törvényellenes természetének kiderítése czéljából hivatalos tudomást szerzett magának a bizottság a nevezett minisztérium okmányaiból, olvasván nevezetesen a minisztérium ez ügyben működő közegeinek, u. m. az erdélyi főkormányszéknek és Béldy Gergely kormánybiztosnak jelentéseit és a miniszternek e tárgyban kibocsátott rendeleteit. Ezen okmányokból a bizottság azon meggyőződést merítette, hogy a miniszter ideiglenes intézkedései nincsenek összhangzásban közegeinek véleményével, és hogy az eltérés nincs kellőleg igazolva — sőt, hogy a miniszter rendelete önmagában is tartalmaz ellenmondásokat, ugy, hogy e téren ujabb intézkedések okvetlen kikerülhetlenek. Véleményeztetik ezek folytán kimondani, hogy e kérvény a vallás- és közoktatási miniszter úrhoz azon utasítással adassék ki, hogy az