Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

306 322. országos Ülés márczius 30. 1871. vagy következése oly tárgyban is, melyben a t. ház directe nem határozhat? Én azt hiszem, hogy a fönforgó eset épen alkalmas a kérdés megfejtésére. A folyamodók azt kérik, hogy mi­után ő felsége a kérdéses elkobzott alapot visz­szaadta, de bizonyos ezélokra rendelte fordíttat­ni, nekik pedig ezen alaphoz egyenkint van jo­guk : a t. ház határozza el, hogy ezen alap föl­osztassék köztük, és e részben ő felsége is nye­ressék meg a t. ház által. Ámde sem az egyen­lő felosztást elhatározni, sem pedig ő felségénél e részben közbenjárni a képviselőháznak nem le­het feladata. Van azonban egy ut, véleményem szerint, melyen a folyamodókon legjobban lehetne segíteni , ez az ut az: hogy, ha ezen tárgy az igazságugyminiszterhez utasíttatnék, azt a mit a ház meg nem tehet, meg fogja tehetni az igazságügyminiszter. (Halljuk!) Ugyanis : minden kegyelmi tény az igazságügyi miniszter közben­jövetelével történik. En nem tudom, hogy 67 óta történt-e ez; (Hajdú Ignácz kőzhessél: E minisztérium alatt tör­tént ) de mindenesetre azt hiszem, hogy a mi­niszter tekintetbe vévén a jogosságot, mit mi is elismerünk, mennyiben ő felsége az elkobzott alapot visszaadatta ugyan, de azt nem a tulajdo­nosok közt fölosztatni, hanem bizonyos közczélra fordíttatni rendelte, a miniszter ujabb előter­jesztése utján eszközölni fogja azt, hogy ő fel­sége ebbeli határozatát megváltoztatván, ezen alapoknak fölosztása megtörténhessék. Én ennél­fogva, hogy még egy harmadik határozati javaslat is legyen, ezt a határozati javaslatot terjesztem elő: (olvassa a mődositványt.) Méltóztassanak már most megengedni, hogy az előbbi indítványokra megtegyem megjegyzé­semet. T. barátom Simonyi Ernő azt mondta, a mit körülbelül a kérvényi bizottság is mondott: t. i., hogy ez nem tartozik ide, de tartozik a törvény útjára. En megvallom, hogy én még ennyiben sem találom illetékesnek az országgyű­lést ; mert az is, hogy valamely ügy mely bíró­sághoz tartozik: a biró elhatározásától függ, a kérvényi bizottság pedig körülbelül szintén azt mondja, hogy nem tartozik ide, ugyanezt mondja tehát Simonyi Ernő t. képviselőtársam is, bár más szavakkal; de én, mint előre bocsátottam, azt hiszem, hogy ott, hol a ház határozatot nem hozhat : találhat mégis oly módot, a tárgyat az igazságugyminiszterhez utasítván, és igy a nél­kül, hogy a maga competentiáját megsértené és túlhágná : a kérvényezőkön mégis segithet. Én erre nézve más utat, mint melyet határozati javaslatomban előterjesztettem, nem látván, ké­rem a t. házat, méltóztassék e tárgyat az igaz­ságugyminiszterhez utasítani. Tisza László : E kérdést én magamis igen fontosnak tartom, nem a kérelmezőkre, ha­nem az összes volt székely katonaságra nézve. Fölfogásom szerint, t. ház, itt a hiba nem a lényegben, hanem az eljárásban fekszik, annyi­ban, hogy ezen lószerzési alap elvileg visszaada­tott ugyan — hogy ezen. kifejezéssel éljek — a nemzetnek, hanem annak fölhasználására nézve különös speciális intézkedések történtek, aa elvi­tathatlanul jogos tulajdonosok megkérdezése nél­kül. Itt tehát, fölfogásom szerint, a hiba az, hogy az elvileg visszaadott alap tényleges föl­használására nézve ki nem hallgattattak az il­lető jogosultak. Nagyon sajnálom, hogy nem az illető vidék egyik vagy másik képviselője adja e részben a fölvilágosítást; de a mennyire a ké­relmezőket szerencsém van ismerni, legkevésbé sem kételkedhetem abban, hogy megkérdeztetve, ezen alapnak valami hazafias czélra való fordí­tásába beleegyeznének. De nem egyeznek bele megkérdeztetésök nélkül abba, hogy ezen tőke elosztására nézve, mely őket illeti, bárki is ha­tározatilag rendelkezhessék. Miután én, t. ház, a kérdést igy fogtam föl, és az eljárásban látom a hibát, de más felől tudom azon körülményt, hogy ámbár egyes székeknek ezen lószerzési alap visszaadatott, ámbár Csikszék a hováforditás iránt megkérdeztetve abba belenyugodott, Három­szék megkérdeztetett, de bele nem nyugodott, Marosszék és Aranyosszék pedig meg sem kér­deztettek ; mondom, miután ezen körülményeket tudom : kérem a t. házat, méltóztassék az egész kérdést Nyáry Pál képviselőtársam indítványa nyomán, az igazságügyminisztariumboz utasítani és az indítványhoz csak annyit leszek bátor csa­tolni, hogy miután a belügyi és igazságügyi mi­niszterek e kérdésre nézve maguknak teljes tu­domást szereztek, az eredeti kérvény alapjáni ho­zott határozat szempontjából a házat értesíteni méltóztassanak. Bethlen János gr.: Azt hiszem t. ház! hogy a kérvényi bizottság vélménye nem prae­judieal annak, hogy ezen utón az illetők pén­zökröl rendelkezhessenek, mert mindig nyitva áll előttük az ut arra, hogy a minisztériumhoz folyamodva követeljék, hogy az összegekről, mely az ő tulajdon pénzökből összegyűlt, rendelkezhes­senek. Ezen pénzek ugyanis remonták vételére voltak szánva, és minthogy egyesek remonták vásárlására nem voltak képesek, egész családok adták össze a pénzt e czélra: ez tehát ezen egyesek tulajdona. Ismétlem tehát, hogy az el­járásban van a hiba és a kérvényi bizottság véleménye nem zárja ki azt, hogy az illetők a minisztériumhoz folyamodhassanak. Én e véleményben megnyugszom; de azon javítást tenném rajta, hogy kihagynám azon

Next

/
Thumbnails
Contents