Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

322. országos ülés m térjenek. Én részemről a kérvényi bizottság nézetét _ elfogadom. Ürményi Miksa: T. ház! Én ugyanazt voltam mondandó, mit előttem szóló tisztelt képviselőtársam mondott. Most azokat már nem szükséges ismételnem, s csak azt vagyok bátor megjegyezni Csiky képviselőtársam megnyugtatására, hogy a mit a kérvényezők kérnek : azt lehetetlen teljesíteni, s a leggyöngédebb eljárás, melyet ez esetben követni lehet, épen az, melyet mi hoztunk javaslattá. Azt mondják ők : hogy a ház deeretálja. De én azt hiszem, hogy ez nem a ház teendője, szóval lehetetlen dolgot kérnek a háztól; mi pedig mégsem akartunk utjokba vágni. Meglehet, hogy ő felségéhez, vagy a bírósághoz fognak folyamodni, mire nézve mi azonban tanácsot nem akartunk adni, hogy melyiket tegyék a kettő közül, és azért legegyszerűbbnek véltük ezen eljárást. (Helyeslés.) Gecző János : T. ház! A kérvényi bizottság nézete, szerintem, nem helyes: mert ezzel ellentétben áll. Bocsánatot kérek a t. háztól, ezen ügy akkor, a midőn elintéztetett: nem különálló ügy volt, hanem négy más ügygyeí együttesen terjesztetett elő, metyek részint Csikszék, részint Háromszék különböző osztályainak érdekeit képviselték. Ezen együttesen elintézett ügyek igen is, használtattak az elintézés alkalmával kegyelem jogczime alatt; de nem szóltak arról, hanem szóltak a havasok kérdéséről, a pénz visszaadásáról és különböző ezimek alatt visszaadott vagyonról. Akárhogy adatik vissza a vagyon , az nem szolgálhat akadályul a kegyelemre nézve. Engedje meg a t. ház megjegyeznem azt, hogy ily beszerzési pénzalap minden tagot illet. Ezen beszerzési pénzalap illeti nemcsak Háromszéket, hanem illeti Csikszéket ós még másokat is. A törvényben ki van mondva, hogy ők jelöljék meg az alapot, melyen a kiegyezést kívánják. Ezzel az összes huszárezred meg van elégedve; mert azon czélra fordítják, a melyre kívántatik, mihelyt ugy tekintik, a hogy tekinteni kell : hogy t. i. az érdekeltek szempontját nem fogják semmisnek tekinteni, hanem azt meghallgatják. Az én nézetem szerint tehát az volna a teendő, hogy a folyamodvány, illetékes elintézés végett, a belügyminisztériumhoz utasíttassák. Győrffy Gyula: A dolog érdeméhez szólni nem akarok, csupán azt jegyzem meg egész röviden, hogy Simonyi Ernő tisztelt barátom észrevételét a dolog érdemére nézve egész terjedelmében pártolom, és csak azt sajnálom, hogy a kérelem oly módon van előterjesztve, és a kérvényezők saját szavai olyanok, hogy óhajtásuknak elegettenni nem lehet, miután a ház rczius 30. 1871. gQg nincs hivatva arra, hogy ő felsége kegyelmének kiesaközlésénól tényező legyen. Egyedül azért szólaltam fel, hogy módositványt ajánljak az előadói tervezetre, és arra kérjem a t. házat, hogy, ha azt elfogadni méltóztatik: méltóztassék annak első passusát „kegyelemutoni elintézés tárgyában" kihagyni miután az fölösleges. Én nem akarom elismerni, hogy ezen ügy kegyelem utján már elintézve van; és ezt azért sem találom helyesnek : mert ez elzárná a törvény útját. Azért mellőzni kívánnám. Deáky Lajos : Nem vagyok egy véleményen az előttem szóló tisztelt képviselő úrral, mert azt hiszem, hogy midőn a törvényhozás két factorból, t. i. az országgyűlésből és a királyból áll: akkor, ha a kérelmezők azt mondják, hogy mi azon jogunkról nem mondunk le, és tiszteletteljesen kérjük a törvényhozó testületet, méltóztassék ezen kérvényt pártolva, a lobeszerzesi pénzalapból mindenkinek az illető rész kiadatását elrendelni, és ő fölségét is aziránt megnyerni; azt hiszem, nem érthettek egyebet, mint hogy a törvényhozás két factorát nyeljék meg arra nézve, hogy kérésök teljesíttessék. Csodálkozom, hogy akkor, midőn minden elkobzott vagyon visszaadatott: egyedül a ló-beszerzési alap az, mely nemis az illetőknek adatott vissza, hanem egészen más czélra fordíttatott. Én magam részéről per útjára utasítani nem kívánom a kérelmezőket, hanem járulok azon véleményhez, hogy adassék ki a bel- vagy igazságügyminiszteriumnak, a mely minisztérium az ante actákat beszerezvén, oda fog hatni, hogy ezen ügy békés utón egyenlittessék ki; különben a magyar kincstárt fogják beperelni, és ha azt megnyerik, azt tartom: a törvényhozó testület s az ország fogja kárát vallani. Oly elintézést, mely a kérelmezők vagyonát, ezek hire tudta s beegyezésök nélkül másra ruházza : helyes elintézésnek nem tekinthetvén, sérelmöket a minisztérium utján véleményezem orvosoltatni. Hajdú Ignácz előadó: A kérvényi bizottság részéről én a Győrffy Gyula ur részéről beterjesztett módosítást elfogadom : mert valóban a kérvényi bizottságnak sem volt szándékában, hogy a folyamodók, ha más utón akarnak orvoslást keresni, attól elejtessenek. Én tehát a kérvényi bizottság nevében ezen módositványt, miután alapjában megfelelő, elfogadom. Elnök: Simonyi Ernő képviselő ur módositványa fog felolvastatni. Széll Kálmán jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát.) Nyáry Pál: T. ház ! Egy különös kérdés merült fel e tárgy előterjesztése alkalmával, mely nem egyéb, mint az, hogy a ház elé terjesztett kérvényeknek lehet-e valami hatása, 39*