Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

304 32 országos ülés márcziíi 30. 1871 az illetők beleegyezésével, hanem az illetők nyilvános ellenzése daczára, a tulajdonjog szentségének megsértésével, más ezélokra fordítani határozta ; eltekintve azon ténytől, hogy Magyarország azon időben, midőn hivatva lett volna az ily elkobzott javakat visszaadni a székely nemzetnek, mely a trón és az alkotmány-jog megvédésében tettleg részt vett 1848 —49-ben, ezáltal a haza háláját megérdemelte: az illető kérvényező családoknak azt nem adta vissza. Azok után, miket Simonyi Ernő elmondott, hogy komolyan megfontolandó, melyik utat kövessük t. i. a kegyelmi úttal szemben az igazságügyminiszter ur meghallgatásával szintén a kegyelmi utat-e, vagy pedig a székely polgártársakat a törvény útjára utasítsuk ? mely utón tudjuk, mily eljárás fog követtetni, nem levén semmi iránytű a tekintetben, hogy az illető jogosult családok közt a lóbeszerzési alap micsoda arány szerint osztassék ki, az államügyész, mint a kincstár képviselője, hivatkozni fog ő felsége kegyelmi tenyéré, és ezáltal ez ügy be lenne fejezve, s azt fogja mondani, hogy ez kegyelmi tény, mely ellen a biró Ítélete semmi hatással nem bir ; — sokkal czélszerübbnek tartanám, ha a képviselőház e tárgyat a kegyelmi úttal szemben, melyet a minisztérium a nemes háromszéki tisztség rósz informatiója alapján követett, a helyet, hogy igyekezett volna őket az önkéntes lemondásra birni : akként intézkednék, hogy a kérvény az igazságügyminiszterhez tétetnék át a végből, hogy az ez ügyre vonatkozó véleményes jelentését, annak alapján eszközlendő tüzetes tárgyalás végett, terjeszsze a ház elé; mert én a kegyelmi eljárást, mint igen helyesen jegyezte meg Simonyi Ernő t. képviselőtársam, — ily nemjogosult eljárással szemben, a képviselőháznak sem állásával, sem méltóságával megférhetőnek nem tartom. Papp József: T. ház! Még a peres eljárásnál is áll azon axióma : „actio regulata partes, quam judices." A kérelmezők csak azt kérik, hogy kérvónyök ő felségének ajánltassék. A kérvényi bizottság erre azt mondja, hogy kérelmök teljesítendő. Azt hiszem, ennél tovább nem mehetünk. (Fölkiáltások: Nem az a vélemény) Bay Ferencz előadó: A kérvényezők azt kérelmezik, hogy ha a képviselőház a kérdéses alapot visszaadatni rendeli: eszközölje ki, hogy ő felsége ezt helybenhagyja. Tehát közvetítést kérnek ezen magántermészetű ügyben. Papp József: Én azt hiszem, hogy a kegyelmi ut mellett a törvény rendes útja nincs kizárva, s annálfogva a kérvényi bizottság véleményét pártolom. (Helyeslés.) Csiky Sándor: T. ház! Én is azon elvből indulok ki, hogy ha valaki valakitől valamit kér : annál tovább nem mehet az, kihez a kórvény intézve van, mint a mennyit a kérvényező óhajt; de ugy látom ezen kérvény tártai- mából, hogy a kérvényezők nem azt kérték, hogy a kegyelmi utón ő felségénél vesse magát közbe érdekükben a képviselőház; (FölMáltásók: De azt!) hanem kérik azt, hogy a képviselőház kegyeskedjék ezen kérdést tárgyalás alá véve, a lóbeszerzési pénzalapból őket illető résznek részükre leendő kiadatását kimondani, (Fölhiáltások: csak tovább!) s erre legkegyelmesebb apostoli királyunk legmagasbb beleegyezését kieszközölni. Ök tehát törvény alkotását kívánják. De természetesen kérni lehet; hanem az a kérdés : vajon a képviselőháznak az eléje terjesztett kérvényt, — ha mindjárt hibásan terjesztetett is elő— csak vagy teljesítenie, vagy egyszerűen visszautasítania lehet-e, és nincs-e más ut, melyen a kérvény teljesítését a ház állásával és méltósá • gával összhangzólag eszközölni lehetne 1 Azt hiszem: van. Azt, hogy ezen pénzek a kérvényezőknek kiadassanak, és köztük akként osztassanak föl, mint ők kívánják: ugy találom, hogy itt kimondani, különös tárgyalás nélkül, nem lehet. A bírósághoz való utasittatásuknak az volna következése hogy a bíróság, mint ezt Lázár képviselőtársam emiitette, azt mondaná: az ügy kegyelmi utón már elintézve van. Miért mondaná ezt? azért, mert a ház által más irány elő nem szabatik, tehát egy 3-ik utat kelletik használni a ezél elérése tekintetéből : mert hisz a kérés igazságos és jogos, és azt a t. ház teljesítheti. Én azt volnék bátor ajánlani : adassék ki az igazságügyminiszternek a kérvény, hogy az minden iratot számbavéve, adjon véleményes jelentést a ház elé, a melyet a ház aztán tüzetes tárgyalás alá veend. Akkor nem fog kelleni ítéletet mondani. Én nem fogadom el a kérvényi bizottság véleményét, hanem azt ezen utasítással egyenesen az igazságügyminiszterhez kérem utasíttatni. Halász Boldizsár : T. ház! Igen sokszor voltak már kérvények a ház előtt, és volt rá eset, hogy a képviselőház, mintegy ajánlólag kívánta azokat ide vagy oda áttenni, a mikor én voltam bátor mintegy megmagyarázni, hogy a képviselőház sem nem bb-ó, sem nem kormányzó testület, és nem compromittálhatja magát azáltal, hogy valamit ajánlólag terjeszt valahova. Osztozom azokban, miket Simonyi tisztelt képviselőtársam elmondott ; de kénytelen vagyok kimondani azt is, hogy a képviselőház sem az igazságszolgáltatási, sem a közigazgatási térre nem léphet, és még kevésbbé teheti azt, hogy tanácsot adjon a teleknek, hogy a törvény rendes útjára