Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

322. országos ülés tnárcziys 30. 1871. 303 indokolja elmondja, ezen alap tulajdonjoga visszaesik azon székely családokra, melyek a lovasezredet alkották. Itt tehát tulajdonképen arról lenne szó, hogy a tulajdonról ki rendelkezzék ? Én azt hiszem, t. ház, ezen kérdés itt elő sem jöhet; mert tulajdonról csak a tulajdonos rendelkezhetik. Ha pedig kérdés támadna arról, hogy a tulajdonosok egyenkint kitudhatók-e ' vagy nem ? e felől megint csak a törvény rendelkezik és a bíróság itél; de kegyelmi utón határozatot hozni nem lehet. (Helyeslés.) Én tehát azt hiszem, t. ház, hogy a minisztériumnak azon következtetése, melyet a véleménynél levont: hogy t. i. azon alap a székely családoknak tulajdona és azoknak visszaadandó, — tökéletesen helyes. A mi már most azon nézetet illeti, hogy az elosztás az elfecsérléssel volna egyenlő, meglehet, nem vonom kétségbe, hogy czélszerü volna bizonyos czélokra, pl. iskolákra fölhasználni ezen alapot; de kétségbe vonom, hogy azt kegyelmi utón elhatározni lehessen: mert sem a kormánynak nincsen azon hatalma, hogy valakinek tulajdona fölött rendelkezzék, sem azt kegyelmi utón nem lehet elvenni és kimondani, hogy az csak hasznos czélra fordítható. Ami engemet illet, ezt kegyelemnek tekinteni hajlandó rem vagyok; Ami már most azt illeti: hogy az sokkal czélszerübb volna, ha közczélra fordíttatnék, ezzel egyetértenék; de erre nézve azt tartanám helyesnek, hogy ők maguk ajánlják föl azon közczélra: mert más eljárás megsérti a tulajdonjog szentségét. Én ". nem hiszem a háznak hatalmát a kérvényezési dolgokban, hogy azokat kegyelmi eljárás utján intézhesse el, mint ahogy itt mondatik. Itt nem kegyelmi eljárásról van szó : az illetők nem azért folyamodtak ide, hogy kegyelmi utón intézze el a képviselőház ezen ügyet ; hanem folyamodtak azért, hogy nekik igazság szolgáítattassék, hogy nekik törvényes és jogos követelésök megadassák. Már most azt sem állítom, hogy a képviselőház ezen ügyben ítéletet mondhat; de mindenesetre kimondhatja a képviselőház azt, hogy a kérvényezők jogaiknak érvényesítése végett, az illető rendes bírósághoz utasíttatnak. Akkor biztosítaná a kérvényezőknek, hogy pert indíthatnak és azok megindítanak a pert az ellen, akinek kezében most is le van téve a kérdéses alap, s a bíróság fogja elhatározni azután, hogy van-e joguk ezen alaphoz, vagy nincs ? és ha az határoztatott, hogy van joguk: akkor. hogy kinek van joga hozzá, azt szintén a bíróság fogja elhatározni. De ezt sem adminisztratív, sem kegyelmi utón nem lehet elintézni, sem a képviselőház nem fogna megfelelni magasztos hivatáKÉEV. H. VÜFLÓ 1814- XV, sának, a melylyel hivatva van a ke'rvények dolgában intézkedni : ha azt mondaná, hogy ő kegyelmi utón máskép nem intézkedhetik. Itt nem a kegyelmi elintézésről van szó, hanem arról, hogy utasíttassanak az illetők, hogy rendes bíróság előtt sürgessék és kérelmezzék ezen ügy elintézését. Véleményem tehát az lenne: hogy a t. ház méltóztatnék elfogadni azon határozatot, hogy az illetők, kívánságuknak érvényesítésére a rendes törvényes útra utasíttassanak. (Helyeslés.) Hajdú Ignácz előadó: Engedelmet kérek, a bizottság részéről van szerencsém előterjeszteni, hogy mi ezen dolgokba mélyen beleavatkozni nem kívántunk: ezen tárgyban maga a minisztérium is fönakadt; mert mikor megvizsgáltatta, hogy kiket illett ezen alap, a munkálatok nem sikerültek. Itt a kérvényi bizottságnak teendője az volt, hogy magát ahoz íar tsa, a mi a kérvényben kéretik. Ezen kérvény azt kéri, hogy eszközölje ki a képviselőház ő felségénél, hogy ezen lóbeszerzési alap szemólyenkint fölosztassék: itt tehát nem a közvetlen határozat, hanem közbenjárás kéretett. A kérvény végszavai igy hangzanak: „tisztelettel kérjük a törvényhozó testületet, kegyeskedjék ezen kérvényt tárgyalás- alá véve, a lóbeszerzési alapból, minket tisztelettel alulírott családokat egyformán megillető résznek kiadását kimondani, és legkegyelmesebb urunk és apostoli fölsóg beleegyezését kieszközölni." Szorosan éhez tartotta magát a kérvényi bizottság és véleményében egyedül az van kimondva, hogy kegyelmi utón elintézett dolgokban változtatást eszközölni, a képviselőház nem lehet hivatva ; mert ha csakugyan birói útra tartozik, akár mit mond a képviselőház : fönmarad a birói ut, és a bíró tudni fogja a maga competentiáját, vajon illetékes-e határozni vagy nem 1 de többet tenni a képviselőháznak, ez ügyben nem tanácsos. Nem mondhatja a ház ki azt, hogy ezen ügy a biró competentiája alá tartozik ; mert ennek kimondására csak a biró illetékes: ha concret esetben ily ügy előfordul. Ajánlom a bizottság véleményét a képviselőháznak elfogadás végett. A vélemény ez : „Ezen kegyelmi utón elintézendő folyamadás által e kérvénynek orvoslást eszközölni, nem tartozván a képviselőház teendőinek keretébe: a jelen kérvény visszavételéig az iratárba teendő." Lázár Ádám: Azok, miket Simonyi Ernő barátom elmondott, nagy mérvben hazánk régi törvényein, és azon körülményein alapulnak, melyek ezen folyamodást, meJy a képviselőház előtt fekszik, teljesen indokolják. Eltekintve azon indokoktól, melyek ezen elkobzások után a kormányt arra indítják, melynél fogva kegyelmi utón ezen javak, illetőleg a lóbeszerzési alap nem 89