Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
323. országos ülés márczius 30. 1871. 289 vényhez. (Helyeslés!) Ezen okból nem fogadhatom el a módosít ványt. Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet ugy a mint van? {Elfogadjuk!) Tehát elfog adtatik a szerkezet. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 133-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó : Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 134-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó : Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 135-ik szakaszt.) Szathmáry Miklós: Ezen felolvasott szakaszra módositványt kívánnék beadni. Miután azonban, valamint módosításom, ugy ezen felolvasott szakasz szoros összefüggésben van a következővel, azért tisztelettel kérem a képviselőházat , méltóztassék megengedni, hogy a 135. szakasz a 136-ikkal együtt tárgy altassák. A 135-ik szakasz első bekezdésének második sorában „önálló község" kifejezésből az ,,önálló"-t azért óhajtanám kihagyatni, mert ebből azt értené az ember, hogy a községeknek egy harmadik eategoriája is lenne felállítva. Midőn a nagy község kis községgé, a rendezett tanácsú város nagy községgé alakittatik at, ez akkor történik , midőn anyagi vagy szellemi tekintetben nem képes magát föntartani; miután erről a 137-ik szakasz világosan intézkedik, azért kérem ezen szónak „önálló" kihagyását. Az 136-ik szakasz a) és b) bekezdése alatt világosan meghatároztatik: micsoda kellékek kívántatnak arra, hogy valamely kis község nagy községgé, nagy községek rendezett tanácsú városokká alakulhatnak át. Ezen szakasz utolsó bekezdésében pedig az áll: ,,Ha be van bizonyítva mindaz, a mi a fönnebbiek szerint bebizonyítandó : az átalakulás meg nem tagadtathatik". Miután a törvény az átalakulhatásokról ily világosan intézkedik : elegendőnek látnám, ha ezen törvény végrehajtásával a törvényhatóság ruháztatnék fel; e szerint a 135-ik szakasz első bekezdés, 4., 5., és 6-ik soraiból, javaslatom szerint, „véleményének meghalgatatása mellett és korlátai között a belügyminiszter" kihagyatnók. A 136-ik szakasz a) bekezdése első sorából pedig e szót: „pusztai" kihagyatni indítványozom ; mert nem csak pusztai, hanem községi birtokosok is kívánhatják az átalakulást. A b) után következő bekezdés egészen ki| hagyatnék. A fönebb elősorolt okoknál fogva. ; mindamellett is, hogy a törvény az átalakulhatásokról világosan intézkedik, megtörténhetik, hogy a folyamodók és hatóság között egyesség létre nem jöhet. Ez okból kérem ezen szakaszba utoljára ezen szöveget beigtatni : ,,Ha a község és tőrvényhatóság az iránt, vajon a íönebb emiitett törvényes kellékeknek elég van-e téve, kérdés támad, ezt az illetékes első folyamodásu törvényszék döntse el". Kérem ezen módositványom elfogadását. Széll Kálmán jegyző (újra felolvassa Szathmáry MiJdős módositványát.) Nehrebeczky Sándor: Nekem e szakaszhoz egy módositványom van , mely az első bekezdésben levő hiányt pótolja, és némileg fölvilágosítja előttem szólónak azon aggodalmát, melyet t a „pusztai" szóra nézve kifejezni méltóztatott. 0 annak azért kéri kihagyását, mert nemcsak puszták alakulnak át, hanem községek is. Ez áll; hanem a hiányon segítve igy sem lesz : mert a községben a lakosokat nem birtokosoknak, hanem inkább lakosoknak hivják s csak a pusztaiakat nevezik birtokosoknak. Ennélfogva az első bekezdésre levén azon módositványom, hogy miután az első bekezdés azt mondja, hogy ha puszták alakulnak át községgé, itt mondassák, nem áll az első sor: ,,ha ezen alakulást a pusztai birtokosok" és utána jönne ez : „illetőleg a községi lakosok". így megkülönböztetés van téve a pusztai lakosok és a birtokosok közt. Van szerencsém módositványomat ajánlani. Széll Kálmán jegyző (olvassa Nehrebeczky módositványát.) Módositvány a 136. §.-hoz beadja Nehrebeczky Sándor. Az a) alinea első sorában levő „birtokosok" szó után a következő szavak tétessenek „illetőleg a községi lakosok". Deáky Lajos: T. ház ! Miután Szakácsy barátom módositványa elfogadtatott, mely szerint a „helység" elnevezés töröltessék ki, és miután az az egész törvényjavaslatból kihagyatott, gondolom, hogy ezen szakaszból e szó „helység" kihagyandó. Királyi Pál előadó: T. ház! A t. képviselő ur módositványa némileg hibakijavításokat ajánl, melyek a mennyiben csakugyan tévedésből maradtak ben a szövegben, kijavitandók. így példának okáért e szó „helység" a harmadik sorban tévedésből maradt ben, mert az egész javaslatban osztályozva vannak a községek „kis községekre", „nagy községekre" és „rendezett tanácsú városokra"; tehát a harmadik I sorban levő „helységgé" helyett ennek kell 37*
