Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

290 322. orszáflíW ülés márczius 30. 187!. állani: „kis községgé". Már a mi a másik mó­dosításban javasolt kihagyásokat illeti, ezeket a képviselő ur előadásában motiválva nem lát­tam. Azt mondja, hogy nem eléggé levén vilá­gos az első tétel attól a szótól, „a rendezett tanácsú város nagy községgé" a miért is azt kihagyandónak véli. A javaslat logikája az, hogy ha puszták akarnak kis községgé, a kis községek nagyokká, és a nagy községek rende­zett tanácsú városokká átalakulni, és épugy visszafelé, ha a rendezett tanácsú város akarna nagy községgé, a nagy község kis községgé ala­kulni, micsoda eljárás követendő ? A t. képvi­selő ur az alternatívának második részét el akarja hagyni, és igy meg akarja fosztani a rendezett tanácsú városokat azon eshetőségtől, hogy ha példának okáért valamelyik a kiadáso­kat sokalván, nagy községgé akarna átalakulni, erre neki a lehetőség megadassák. A módositvány második tétele meg olyan, mely már a tárgyalás korábbi pontja alatt el­döntetett : mert a módositvány a kormány köz­ponti fölügyeletét akarja elvenni ezen pro­cedúrától, és azt tisztán a törvényhatóságra ruházni ugy, hogy a törvényhatóságtól további fölebbvitel meg ne adassék. Én ezen második módosítást, a háznak ko­rábbi határozata által eldöntve látván, és azt hiszem, a ház most sem határozhat máskép, azaz arról ellenkezőleg. A mi a második §. kihagyását illeti, annak nézetem szerint nem levén értelme: kérem ezen 2-ik §-t ugy amint a szöveg tartalmazza, meg­szavazni. {Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadja-e a t. ház mindkét §§-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fel­állani. (Megtörténik) A többség elfogadta. Nehrebeczky Sándor: Miután az általam beterjesztett módositvány nem áll ellen­tétben a §. szövegével, kérem azt szintén sza­vazás alá bocsátani. Elnök : Méltóztatnak elfogadni a Nehre­beczky képviselő ur által beterjesztett módosí­tást ? (Elfogadjuk!) Tehát a szövegben e szó után: „birtokosak" tétetik: „illetőleg községi lakosok". Ivacskovics György jegyző (ol­vassa a 137-ik szakaszt, mely változtatás nélkül dfogadtatik. Olvassa a 138-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó: E §-ban a követ­kező sajtóhibák lennének kiigazitandók: A ne­gyedik sorban „e" szócska kimarad, az ötödik sor­ban : „részesittetné" helyett teendő „részesülni", az utolsóelőtti sorban „mozdítandó" helyett teendő: „indítandó." (Elfogadjuk!) Wabriitann Mór : Bátorkodom egy to­vábbi sajtóhibára figyelmeztetni: a harmadik sor­ban e kitétel; „törzsvagyonnal bir és adóssá­gai vannak" fordul elő; itt „és" helyett „vagy c teendő, mert nem lehet, hogy valamely község vagyonnal „és" adóssággal birjon. (Helyeslés.) Berecz Ferencz: T. ház! Már a21-ik §-nál, melyben arról van szó, hogy valamely puszta önálló községhez kapcsoltassák, elfogadta a t. ház azt, hogy itt fejeztessék ki világosan, hogy: „közigazgatásilag": s ehhez képest e §-nál is, az első sorban e szó után: „terület", kíván­nám hozzátétetni e szót : „közigazgatásilag". (Fölkiáltások: Egyszer már elfogadtuk!) Széll Kálmán jegyző (olvassa a mó­dositványt.) Módositvány. Beadja Berecz Ferencz. A 138-ik §. első sorában e szó után: „terü­lete" tétessék: „közigazgatásilag". Elnök: Elfogadja a t. ház a módosítást ? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Széll Kálmán jegyző : A módosit­ványok, illetőleg kiigazítások után, a szöveg igy fog hangzani: „138. §. Midőn valamely puszta területe közigazgatásilag vahimely szomszéd köz­ség területéhez csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai van­nak, s kérdés támad aziránt: — fog-e és meny­nyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz já­rulni? előbb a törvényhatóság közbejöttével ba­rátságos egyezség lesz megkisérlendő, és ha ez nem sikerül, a kérdés a községekre illetékes bí­róság előtt indítandó per utján fog eldöntetni. (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a 139-ik §-t.) Elnöki Elfogadja a t. ház a 139-ik §-U (Elfogadjuk!) El van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 140-ik §-t.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 140-ik §-t« (Elfogadjuk!) El van íogadva. Gecző János: T. ház! Ezen 140-ik §-hoz kívánok egy indítványt benyújtani. Ezen §. első bekezdésében a községek egyesitéseról van szó. T. ház! 1848. előtt több község egye­sűit némely önkormányzatú várossal. Ezen egye­sülés 1848. után is fönmaradt, sőt azóta egészen átment az életbe. Miután az egyes községek­nek, mint az illető városoknak érdekükben áll, hogy ezen egyesülés többé kérdésbe ne vétessék, e tekintetben egy indítványt vagyok bátor elő­terjeszteni, melyben azt kérem, hogy ezen már megtörtént egyesülés továbbra is fönmaradjou. Széll Kálmán jegyző (olvassa az in­dítványt.) Indítvány a 140-ik §-hoz. Beadja Gtecző János. Tétessék uj kikezdésül a következő : „Azon községek vagy községrészek azonban, melyek

Next

/
Thumbnails
Contents