Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-321
321. országos «lís márczius 28. 1871 281 Királyi Pál előadó : T. ház! A második sorban ezen szó után „törvény" sajtóhibából kimaradt ezen szó „nem". Kérem ezt betétetni. Várady Gábor : T. ház ! Csak styláris észrevételem van. (Halljuk!) Az első alineában az áll: „kötelesek gondoskodni." Ezen szakasza megelőző szakaszszal semrni összefüggésben nincs ; tudjuk ugyan, hogy kik kötelesek gondoskodni, ezen szakasz nem mondja. Méltóztassék tehát beigtatni ezen szót: „a községek." (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a lll. %-t.) Nehrebeczky Sándor : T. ház! Azon intézkedés, melyre szükség van a községi javak bérbeadásánál, itt kimeritően nincs kifejtve; holott a tanácskozásokon, melyek a központi bizottságban tartattak, tökéletesen kimerittetett az. A második alinea igy szól: „Az árverés módozatait s a kikiáltási árt a képviselőtestület hagyja helyben". Ez hiányos: mert az árverés módozatait és a kikiáltási árt a képviselőtestület állapítja meg, és magát az árverést helyben hagyja. Ily irányban vagyok bátor módositványomat benyújtani, mely szerint a második alinea ekként hangzanék : „Az árverés módozatait és a kikiáltási árt a képviselőtestület állapítja meg s az árverést ugyanaz hagyja helyben." STyáry Pál: T. ház ! Nem tehetem, hogy akkor, midőn a most alakítandó szabad községekről beszélünk: ne szólaljak föl egy ilyen §. ellen, mely a községektől valóban minden önállást megtagad, mert azt mondja a 11. §.: „a községi vagyon bérbeadása rendszerint csak nyilvános árverés utján eszközöltethetik." Hisz kérem, ha a közsógvagyon tulajdona a községnek, a tulajdon használatában épolyan kevéssé lehet korlátozni a .községet, mint az egyént, mert föltehető a községről, hogy annyira csak ért ahoz, mint az egyes. Ha p. o. van községi képviselet és azon képviselőtestület be tudná bizonyítani a községnek azt, hogy ha házilag kezeli vagyonát , sokkal többet jövedelmez az, mintha bérbe adja: miért ne tehetné ezt a képviselőtestület ugy, mint azt a község érdeke kívánja ? Én nem tartom helyesnek e véghetlen gyámkodást; mert igaz ugyan, hogy az utolsó alineában az mondatik, hogy, ha a közárverés sikerre nem vezet, vagy a község érdeke kivételesen a magán utoni egyezkedést javallaná: a vagyon szabad kézből is kiadható ; de erre a törvényhatóság beleegyezése szükséges. Hasonló engedélyezés szükséges az árvavagyont illetőleg, mely árvaszéki és árvákra vonatkozó szabályok szerint történik a megyékben. Ez a gyámokra nézve igen helyes eljárás, de szabadnak nevezett és gyámság alól törvény által fölszabadított községekre nézve ugyanazon szabályokat alkalmazni igen megalázó intézkedés. Elnök % Senkisem kivan szólani ? < (Nem!) Elfogadja a t. ház a 111. §-t• ? Talán jó lenne a módositványt is fölolvasni. Széll Kálmán (olvassa a módositványt.) Elnök : A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 112. §•/.) Elnök % Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 113-iJc §-f.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 114-ik §-£.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 (Elfogadjuk^ Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 115. %-t.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 116. %-t.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 117. %-t.) Elnök t Méltóztatnak elfogadni % Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 118. %-t.) Elnök? Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 119. §-t) Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk! Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 120. §-t.) Elnök : Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 121. %-t.) Győrffy Gyula: Ezen §-ban javaslatba van hozva, hogy azon költségek, melyek a földbirtok érdekében tétetnek, csak az érdekeltek földadója arányában vettessenek ki. Ezen rendelkezés által a törvény bizonyára az igazságos közteherviselés elveit akarta szem előtt tartani. De, nézetem szerint, ezen czélnak nincs egészen elég téve, mert amint igazságtalan dolog volna az. hogy a gazdasági és mezei főlü36*