Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

321. országos i'lés márczi»s 29. 1871. 279 Itt csak községekről, mint ilyenekről, és nem mint földesúr, és a jobbágyok közti viszonyról van szó. Hogy azon bővebb magyarázat adatik itt, hogy leginkább azon vagyon, mely eddig is ide fordíttatott, fordíttassák ezentúl is a község kiadásainak fedezésére: ezzel épen a községi autonómia épannyiban meg van védve, hogy többi jövedelmeit máshová fordíthatja; de ezek mindenesetre erre fordítandók. Mi az oka? Méltóztatik tudni, hogy ha a törzsvagyon jövedelmeiből a községi költségek nem fedeztetnek, az egyes polgárokra községi adót kell kivetni : azt hiszem igazságos, hogy mindenekelőtt a törzsvagyon jövedelme fordíttassák a kiadások fedezésére, s a mi abból ki nem telik, azt a lakossokra kivetendő adó utján fedezzék. Németh Albert: Előttem szóló t. képviselőtársam különösen hangsúlyozván azt, hogy mi az igazság ? hogy én élő példája legyek annak, hogy mennyire igazságos kívánok e kérdésben lenni: inkább vele szavazok, semmint t. barátaim Körmendy és Halász Boldizsárral ; mert itt a háttérben vannak olyan gyakorlati dolgok, melyeket vellikálni szükséges. A községeknek ugyanis lehetnek olynemü jövedelmei, melyek a ioealss érdekek és régi gyakorlat szerint mindig a maguk rendeltetési helyökre fordíttatnak. Például van némely községnek rétje, és azon réten lekaszált szénája és azt a község bikája eszi meg télen. (Derüliség.J De igy áll ez kérem, és ezt még csak tréfának sem lehet venni. Vagy valamely falunak egyik zegzugában van egy darab elhagyott földje, melyet a község sohasem használ egyébként, mint hogy kukoriezát vet belé, vagy valaki kiveszi felébe, s a rajta termett kukoriezát a község disznai, a helységnek, tenyésztésre szánt kanjai eszik meg. Ily jövedelem iránt tehát intézkedni a község dolga. Hanem vannak rá esetek, hogy a községnek úgynevezett fertály-korcsmáltatási jövedelme fordittatik néha a jegyző fizetésének javítására, vagy a segédjegyző tartására. Én tehát, hogy Nehrebeczky t. képviselőtársamnak igazságot adjak : bátor volnék ajánlani ezen egy szót, mely aztán praecizirozva a dolgot, mégis meghagyná annak az útját, hogy a közös költségre oby jövedelmek fordíttassanak, melyek közös természetűek. Talán ezen egyetlen szó a szövegbe toldva, kifejezné azt, t. i. a községi vagyonnak olynemü jövedelme, mely eddig is a község gazdászati, parentesis közt majorsági, kiadásainak födözósére fordíttat ott : ezentúl is mindenekelőtt ezen czélra legyen fordítandó. (Maradjon a szöveg.) Királyi Pál előadó: T. ház! Én a fölhozott módositványt, tudniillik, hogy ezen szakasz kihagyassók, el nem fogadhatom; el nem fogadhatom pedig azért : mert maga az KÉPT. H. HAÍ1Ó 18" * XV. ok, mely a módositványtevőt vezette, nem áll. Ot ugyanis ezen módositvány benyújtására az indította, hogy, miután most a közséj gekhez a földesurak is tartozni fogoak : ha talán a községi vagyon jövedelme a községi kiadásokra fordíttatnék: a földesurak, mint a községeknek tagjai, az ily kiadásokban részt nem vesznek. Azonban ellenkezőleg áll a dolog : mert szerintem községi vagyon nem az, mit a község mint úrbéres ezen természeténél fogva birt, pl. korcsmái tatás stb., és mi az övé, mint községé levén, ahoz a földes urnák semmi joga épen ugy, mint a földes ur korcsmáitatásához nincs joga a községnek. Itt tehát csak oly vagyon értetik, mely a községet mint földesurat illeti. Hogy pedig ezen vagyon oda forditassék, a hova eddig fordíttatott: igen természetes : mert az a földesurat egy krajczárral sem fogja kevésbbé terhelni, mint ha nem fordíttatnék oda ; mert a földesúr aránylag csak ugy fog járulni azon kiadásokhoz, melyek a rend föntartásához, az előljárok ellátásához stb tartoznak, mig például a külső telkek rendezéséhez stb, a földesúr a nélkül sem járul. Tehát én kérem, méltóztassanak ezen §-t, mint szükségest föntartani. (Helyeslés jobb felől.) Körmendy Sándor: {Nagy zaj. Fölkiáltások: Nem lehet kétszer szólani!) Mint indítványozót talán megillet a kétszer szólás joga. Elnök: Figyelmeztetem a t. képviselő urat a házszabályokra. (Olvassa :) „A módositvány elleninditványnak nem tekintetvén, annak előterjesztőjét a kétszer szóihatás joga nem illeti." Ez van a 126. §-ban. (Helyeslés.) Nyáry Pál: T. ház! E kérdés nem oly egyszerű, mint a milyennek első tekintetre látszik; és ha e pontnál határozni akarunk, nem lehet visszamennünk azon pontra, amely pont jövőben alakítja a községeket. A községek, meglehet, megmaradnak mostani alakjokban igen sok helyen; de változni fognak másutt már azon tekintetből is, mert egy pontja és — véleményem szerint — leghelyesebb pontja a törvényjavaslatnak azt rendeli: hogy, ,mindenkinek valamely községhez kell tartozni." Már most mi módon fog a község alakulni az ily hozzáadásokkal jövőben, micsoda tekintetbe fog jönni p. o. a földesúr, vagy mások, kik eddig nem voltak tagjai a községnek? Ezek mind oly kérdések, melyeknek megfejtése nem oly könnyű lesz. Például ha ezután a volt földesúr maga is, nem tudom hány ezer hold birtokával a község tagja lesz: ekkor is azt mondani, hogy mindenekelőtt a községnek eddigi jövedelmei fordíttassanak a községi költségekre, melyekben ezután a földesúr is kell hogy aránylag részt vegyen : képtelenségre vezetne ; mert miután a községnek tagja 36