Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-321
278 321. országos Ülés márczius 29. 1871. Széll Kálmán jegyző: (Újra föblvassa Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: Ezen módositvány természetesen eltér a szövegtől, az első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a ház e §. szövegezését ugy, a mint azt a központi bizottság formulázta, igen: vagy nem? A kik elfogadják méltóztassanak íölállni. (Megtörténik.) Most kérem méltóztassanak azok fölállni, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) 20 tag névszerinti szavazást kór. A kérdés ez: Elfogadja-e a t. ház a 104. §. szövegét ugy, mint a központi bizottság megállapitá? (FöiMáltások: Visszavonjuk a névszerinti szavazásra tett indítványt.) Miután a névszerinti szavazást kérők, erre vonatkozó indítványukat viszavonták, megszámlálás következik. Méltóztassanak fölállani szakaszonkint azok, kik a központi bizottság szövegezését elfogadják: (Megtörténik.) Most méltóztassanak fölállani azok, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A szöveget elfogadta 104, nem fogadta el 87. Győrffy képviselő ur módosítványát azonban a ház elfogadta, „kitűzendő" helyett lesz tehát „kihirdetendő." Ivacskovics György jegyző (olvassa a 105-ik szakaszt.) Körmendy Sándor: (Zaj. Eláll!Eláll! Halljuk!) Még egyetlen egy módositvány nyal leszek bátor terhelni a t. ház túloldalát, de e módositvány nézetem szerint sokkal lényegesebb, mint az eddigiek voltak. (Halljuk!) T. ház! Nézetem szerint ezen egész 105. szakasz fölösleges, tehát szükségtelen: fölösleges azért, mert oly indézkedést akar megállapítani, mire nézve semmi szükség nincs : mert az illető községeknek, ha csakugyan ezen törvényben csak [ egykis látszólagos autonómiát is akarunk adni, i akkor teljesen szükségtelen azt itt meghatározni, hogy költségeik fedezésére micsoda jövedelmek 1 Azon jövedelmek fordíttatnak , fordíttassanak, természetesen, a melyekkel a községek rendelkezni fognak. De nemcsak fölösleges és szükségtelen ezen szakasz, hanem ugy megállapítva, mint ez a szerkezetben van, nézetem szerint igazságtalan is. (Helyeslés bal felől.) Igazságtalan azért, mert a községnek sok oly jövedelme forditatott községi kiadásokra, melyek sajátképen nem községi vagyon jövedelmei voltak, bánén voltak szemben volt földesurakkal a volt jobbágyság jövedelmei. Ilyenek pl., a melyeket az illető volt jobbbágyok maguk szerzettek, pl. az ő korcsmáltatási jogukból folyó jövedelmek, és más ilyen haszonvételek, pl., vásár, s több efféle jogokból befolyó jövedelmek. Ök ezen jövedelmeket több községben maguk közt fölosztották, tehát a volt földesúr, mint adófizető befolyik a község terheinek viselésébe: de másutt, t. ház, az ilyen jövedelmek nem osztatnak ki : hanem fordíttatnak a község közös kiadásainak fedezésére. Ha már most a törvényhozás megállapítja, hogy azon községekben, melyekben eddig is az ily jövedelmek a községi kiadásokra fordíttattak, ezentúl is oda fordítandók : nagyon természetes, hogy azon községek, melyek eddig is terhelve voltak, terhelnék önmagukat, saját akaratuk sz;erint ezentúl a jobb fölvilágositás után vagy egyenlő teherviselésről maguknak szerzett tisztább fogalmak után változtatni akarnának, nemis változtathatnának, mert ez a törvényjavaslat megkötné őket. Ennélfogva én azon módosítást vagyok bátor beterjeszteni, miszerint ezen §. mint — miként előbb is emiitettem — fölösleges és szükségtelen, de a mint utóbb indokoltam, igazságtalanságra vezető, és azt törvény által megörökíteni czólzó, hagyassék ki. Halász Boldizsár: T. ház! Valóban én is remélem, hogy miután a t. képviselő ur ezen módosításának nagy fontosságot tulajdonit, ós módosításai közt mint utolsót sorolja elő, el fog fogadtatni. Csak egyszerű példával fogom illustrálni e kérdést — nem zavarom össze a közbirtokosságot, a volt jobbágysággal, példámat oly helyről fogom előidézni, hol pusztán közbirtokosság létezik, de mindamellett nemesi község. Tudom, hogy ott a legelő egy bizonyos része a jegyző fizetésére. fordittatik, és pedig haszonbérbe adatik de miután bekövetkezett azon idő, midőn a tagosítást akarták keresztül vinni, ezen legelő a közvagyonba lett beleolvasztva. Ha ezen §. kimarad, száz meg száz ily esetben meg lesz kötve az illető keze, ha a közös vagyonba be akarják olvasztani: mert ezen §. tiltani fogja, és nem fog megtörténhetni. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék azon módosítást, miszerint ezen §. egészen kihagyassék, elfogadni. Nehrebeczky Sándor: Azok, kik ezen §. kihagyását kívánják, talán máskép fogják föl annak tartalmát és horderejét, mint az czélozva van. Itt mindenek előtt az van kimondva, hogy a községnek törzsvagyonából befolyt jövedelme nem máshová, hanem a község kiadásainak fedezésére fordíttassák. Ez alapelv meg van minden Európai községtőrvényben és azért — bocsánatot kérek — egészen uj doctrina az, hogy ily intézkedés a község autonómiáját sérti, s tehát fölösleges. Ne méltóztassék a földesúr s a jobbágyokra vonatkozó viszonyokat fölhozni, mert az specificus esetre vonatkozik; minden ily esetre törvényt alkotni nem lehet, és különben ez egészen máshová tartozik.
