Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-321
321. országos ülés márczius 29. 1871. 277 mert különben a törvényhatóságnak keliene rá figyelni. Ha pedig a belügyminiszter ur csakugyan elismeri azt, hogy a község tagjai többségének akarata és kivánata irányadó a vagyonnak elidegenítése vagy megtartására nézve : akkor nem lehet továbbra elleneznie ós akadályoznia azt, hogy a község vagyonának eladása csak a községi tagok egyetértésével lehetséges. (Zaj.) T. ház ! Csengery t. képviselőtársam által azt hallottam előhozatni, hogy igen veszélyes volna, hogy ha a községek hallgattatnának meg népgy üléseik utján, akkor ha közös vagyonuk eladatik, mert ebből — úgymond — az következnék, hogy nemcsak a kisebb községek, hanem pl. Pest városa is meghallgatandó lenne. En ezt argumentumul nem fogadhatom el t. ház; nem fogadhatom ej különösen azért: mert ha a népgyűlés iránt sok tulajdonos fogja magát érdekelni: ez nem baj, mert a tulajdonosnak joga is van de kell is magát érdekelnie. Azt mondják, hogy népgyüléseket itten nem tartanak. Hát a franczia-porosz háború érdekében nem tartatott-e itten népgyűlés ? Vagy ime. nem tartatott-e népgyűlés a végből, hogy kivánjuk, miszerint Pest városában a törvény rendelete szerint tisztújítás tartassák? és vajon ottan, hol több ezer ember jött össze, mi baj történt 1 az, hogy elhatározták, a mit óhajtottak. (Ugy van! Derültség.j Ez oly elidegenithetlen joga minden egyes polgárnak, melyet ha valaki el akar venni, az a szabadságnak még árnyékát is el akarja venni. És kérdés az, t. ház : vajon azon urak, kik ezen törvényjavaslatot készítették, és kik a szabadságot ekként békókba akarják verni, ez által a haza boldogitására törekednek-e ? Én ezt kétlem, t. ház : azok nem akarnak jólétet, azok maguk számára akarnak, (Derültség.) kizárólag önkényes hatalmat, (Fölkiáltások jobb felől: Bendre!) a néptől confiseált jogokat akarnak ők. S ez szüljön bizalmat ? Akkor bezzeg, mikor az irtózatos adók elvállalásáról van szó, nem rettegnek a néptől, mikor arról van szó, hogy vért kell kiontania a hazáért, akkor is a néphez fordulnak. De mikor a nép tulajdona fölötti rendelkezésről van szó : akkor a nép semmi! Akkor a virilis szavazatok, és a legtöbb adót fizetők, — kiknek némelyikéről nem tudni, mikép gazdagodott meg, mert hiszen mai nap sokfélekép lehet meggazdagodni : —- akkor ezek gyakorolják a jogot, és ezek rendelkeznek a községi vagyon fölött. Ez t. ház nem vezethet jóra. Ez nem reform, hanem hátramenés, reactio, deform. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Derültség a jobb oldalon.) Mindezen okoknál fogva ezen szakaszt nem fogadhatom el, hanem elfogadom a Tisza Kálmán és Táncsics Mihály képviselőtársaim által beadott módositványt. (Helyeslés a szélső bal felől.) Körmendy Sándor: Nagyon rövid leszek, csupán a belügyminiszter ur által fölhozott indokra akarok egy észrevételt tenni. 0 maga is beismerte azt, hogy ezen lOé. §., ugy a mint van, helytelen, (Nem áll! jobb felől.) mert elismerte annak szükségességét, hogy az illető tulajdonosok végleges befolyást gyakorolhassanak, a községi vagyon — el, vagy el nem adására, — csakhogy oly utón akarja gyakorolni a befolyást, mely engem a régi sérelmi politikára emlékeztet. (Tetszés a szélső bal oldalon.) A helyett, hogy biztosítani akarná a polgárok jogait, a sérelem terére utasítja őket. Kérdem magától a miniszter urtói: vajon helyes politika, helyes közigazgatási törvény lesz-e az, mely az illetőket ily sérelmi útra utasítja? De tovább megyek, s azt kérzdezem a miniszter úrtól, vajon hogyan fogják azon községi tagoknak véleményét, kik e tekintetbeni nézetüket az illető törvényhatóságnak tudomására kívánják juttatni, az illető törvényhatóságok megtudhatni, ha azoknak meg nem adatik a jog összejönni egy helyen és nyilatkozatot adni e tekintetben, a beleegyezés vagy nem egyezés tárgyában ? De ha maga a miniszter ur is elismeri annak szükségét, hogy az illetők véleménye megkérdeztessék : nagyon természetes, hogy nem akadályozhatja annak módozatát sem. Pedig annak nincs semmi más módozata, és ha volna, hamis lenne. Nincs más helyesebb, tisztább módozata mint az. hogy közgyűlésen nyilatkozzanak 91 illetők. Még egyetlen egy indokát akarok fölhozni, t. ház! mely ittevita alkalmával nem érintetett, és ez az, hogy mint tudjuk, a képviselők fele, részben virilis, fele részben pedig választott képviselőkből állanak. Ezen virilis úgynevezett képviselők között nagyon természetesen lesznek többen, vagy talán azok mindnyájan olyanok lesznek, kik a községen rnintegv r kívül állanak vagyoni tekintetben, mint voltak a földesurak, a 1 kiknek tehát, valamint a községi vagyon szerzésében, semmi befolyásuk nem volt: ugy tagadom azt, hogy azoknak joguk lehessen annak eladásába befolyhatni; tehát oly képviselőkre bizni, a községi vagyon ei vagy el nem adása fölötti határozathozatalt, a kik annak megszerzéséhez nem járultak: az ujabb helytelenség lenne. (Helyeslés a szélső bal felől.) Én tehát ezen tekintetekből pártolom a Tisza Kálmán képviselőtársam által e |-nak szabatosabban megállapított módozatát. (Helyeslés szélső bal felől.) Elnök! Méltóztassanak még egyszer meghallgatni Tisza Kálmán módosítását.
