Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

274 321. országos Illés nárczlus 29. 1871. ezt bízvást rá lehet bizni a képviselő testületre; de nem lehet tagadni t. ház, hogy a törzsvagyon mindenik községlakosnak tulajdona. A tulajdonnak elidegenítése nem történhetik máskép, mint vagy személyesen az eladó által, vagy annak az eladásra speeialiter megbízott felhatalmazottja által. Én azt gondolom, hogy azért, mert itt összesítve van a közvagyon, az egyes lakos a speciális tulajdonjogát nem veszti el : következőleg, ha annak elidegenitéséről van szó, erről épugy nem rendelkezhetik más ; mintha egyes ember elidegeníti vagyonát, ami, mint mondám, nem történhetik másként, mint vagy személyesen, vagy pedig erre speeialiter megbízott által. Én ennélfogva nem mondom, hogy formára nézve tökéletes volna Táncsics képviselő indítványa, de az eszme, mely az indítványban letétetik, tökéletesen egységes, s annál fogva az eszmét elfogadom. Azon kérdés iránt azután, mi módon testesittessék meg ezen eszme, ha az eszmét magát, vagy az elvet elfogadja a t. ház : lehet intézkedni, vagy a központi bizottsághoz való visszautasítása által e §-nak, vagy pedig az által, hogy a minisztérium felhivatik, hogy ebben a tárgyban módosítást vagy uj szerkezetet terjeszszen elő. Királyi Pál előadó: T. ház ! Én az eszmét, melyet Táncsics képviselő ur módositványa kifejez, részemről is pártolom, és ha meggyőződést szerezhettem volna magamnak az eddig előadottakból aziránt, hogy ezen eszme valósággal kivihető: én igen szívesen járulnék hozzá ; hanem ugy az előadottak után, valamint gondolkodva ennek kiviteléről, én nem találok semmiféle oly módozatot, mely itt a község törzsvagyonának vagy megmentője, vagy megoltalmazója, vagy akármely tekintetben gyarapítója lehetne. Ha mind olyan községekről lenne szó, melyeknek lakossága két-háromszáz emberből áll: ám legyen ; de lehetnek olyan községek is, hol a lakosság az 1000-et meghaladja. Ha most arról lenne szó, hogy ezen vagy azon törzsvagyont, hasznosítás czéljából szükséges elidegeníteni : hogy ennek megbirálására a választók egyeteme, a népgyűlés legyen az orgánum, mely az elidegenítés felett legczélszerübben határozna, ezt nem vagyok képes belátni. Mert, ha valakinek czélja lenne egy oly elidegenítés, mely például magának az illető községnek kárára lenne, az ezen czélját sóskái könnyebben elérheti a tömegben, mint talán azon képviselő testületben, mely szavazatáért személyesen felelős, míg a népgyűlés összesereglett tagjai nem felelősek. Én azért ezen § értelmében sokkal inkább látom oltalmazva a községi törzsvagyont, mint látnám, ha e törvényre bízatnék az a fölötti intézkedés. (HdyesUs.) Zichy Nándor gr.: T. ház ! Én a javaslatot ugy, a mint Tisza Kálmán képviselőtársunk módosította,: szívesen elfogadnám; elfogadnám pedig azért, mert az csakugyan a községi törzs vagyonnak biztosítására van irányozva, minthogy a kérdés csak akkor jön a közgyűlés elé, midőn már a képviselő testület az elidegenítést, vagy az átváltoztatást elvben, vagy átalában szükségesnek látta, és elfogadta. Tehát a módositvány azt czéiozza, hogy a közgyűlés határozatának helye legyen, a képviselő testület határozata felett, mely fölhívja a közgyűlést határozatra, midőn ennek szükségét maga a képviselő testület elismerte. Igaz, hogy első sorban, a képviselő testület határozata áll; de másod sorban, a közgyűlés határozatát is szükségesnek tartom: mert csakugyan áll az, hogy midőn magáról a törzsvagyonról van szó, —tehát oly valamiről mi mindenkinek sajátja, — igen megfelelő az eddigi szokásnak, hogy magának a közgyűlésnek engedtessék befolyás az a feletti határozatra. Igaz ugyan, hogy a megyei hatóság, vagy a felsőbb hatósághoz való folyamodás, s a megerősítésnek fentartása biztosítékot ad; a legnagyobb biztosítékot azonban, mindezek mellett még is csak a közgyűlés többségének beleegyezése nyújtja szeriütem. Én ezeknél fogva ajánlom a módosítást elfogadásra. Tóth Vilmos belügyminiszter: Talán egy közvetítő inditványnyal kiegyenlíthetjük a dolgot, ugy, hogy egyrészt kikerüljük a népgyűlést, mit én egyátalában nem óhajtok, és másrészt ki legyen elégítve azon eszme, mely a túlsó oldalon megpendittetett, t. i. mondjuk : hogy a törvényhatóság oly esetben, midőn a községi adófizetőknek nagyobb része az elidegenítést nem óhajtja, vagy az ellen folyamodik : a hatóság soha sem adhatja meg az engedélyt az elidegenítésre. Ily módon megmentve lenne a dolog. Móricz Pál: T. ház! Hogy például politikai jogok körül a község jogait bizonyos korlátok közé akarják szorítani, azt még csak meg értem, legalább bizonyos nézpontokból; de ott, hol tulajdonjogról van szó, hogy tulajdont miként lehessen elidegeniteni mindazoknak részvéte és beleegyezése, vagy legalább azok többségének beleegyezése nélkül, a kik azt bírják: az előttem képtelenség. A mit a miniszter ur méltóztatott mondani, hogy sérelem esetében a megye helybenhagyási joga fönmarad : ez nem nyújt semmi biztosítékot; mert például, egy hatalmas megyei ember ráveti szemét egy községi vagyonra, keresztül viheti szándékát, mind a képviselő testületben, mind a megyében. {Ellenmondás jobb felől.) Eu-