Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

25 i 320. országos Dlés márczim, 28. 1871. akarja teljesíteni, a törvényjavaslatban elősza­bott birság alá essék. Második módositványom az lenne, hogy mi­után itt az van mondva, hogy az alispán föl­mentő határozata fölebbezhető a törvényhozás­hoz : azt óhajtom, hogy necsak a fölmentő, ha­nem a terhelő határozat is fölebbezhető legyen a törvényhozáshoz, és pedig még inkább, mint a fölmentő határozat; mert kétségtelen dolog az, hogy a terhelő határozat az illetőre nézve sok­kal sérelmesebb, és igy arra nézve a jogi orvos­lat is igen méltányos. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház ! Az első módositványra nincs észrevéte­lem ; hanem a másodikra nézve meg kell je­gyeznem, hogy a kis községekben a birónak igen csekély, sőt sok helyt épen nincs fizetése, ezen hivatal úgyszólván, nobile officium és igy szükséges az, hogy a törvény intézkedjék, hogy kényszerítve legyen az illető a bírói hivatalt el­vállalni. Nagy köségekben ez nem fordul elő: mert a nagy község jobban fizeti a bíróját; ott tehát nem anynyira nobile officium, hanem fizetésért is szolgálhatnak. Ezért a nagy közsé­gekben nem akarom kényszeríteni a birói hiva­tal elvállalására az illetőt. Huszár Imre : T. ház ! Én épen el­lenkezőleg Győrffy Gyula t. képviselőtársammal vagyok bátor egy módositványt beadni ezen §.­hoz. Én nem kívánom a pénzbírságot fölvétetni a javaslatba : mert szerintem elég a morális kö­telezettség is, és mert azt hiszem, hogy a pénz­bírság sok esetben igen furfangos visszaélésebre szolgáltathatna okot, és azért a pénzbírság el­hagyására a következő módositványt kívánom be­terjeszteni. „Módositvány A községek rendezéséről szóló törvényjavas­lat 72. szakaszához. Az első kikezdésnél „lehet visszautasítani" szó után a többi hagyassák ki. 2-ik kikezdés marad. 3-ik kikezdésben ezen szavak „vagy a bír­ságot lefizette" kihagyandók. Tisza Kálmán: Én csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem áll az, a mit a t. miniszter ur mondott : hogy a kis és nagy községeknél különbség van a bíró helyzetében; mert a birónak kis és nagy községben egyforma a helyzete. Ez a fizetésre nézve sem áll; mert — ne hagyjuk magunkat a név által zavartatni — mi a kis és a nagy község? Nagy község az, mely maga tartja a jegyzőt, tehát nagy köz­ségben épen ugy nem lesz fizetése a birónak, mint nincsen a kis községben. Egyforma hely­zetben lesz a kis és nagy község annyival in­kább, mert mindakettőre kimondatott, hogy a kis és nagy községben milyen legyen fizetése a birónak, az az eddigi gyakorlat szerint hatá­roztatik meg. Ezen körülmény maga mutatja, azt, hogy egyforma helyzetet képzelt a törvény­hozás a bíróra nézve ; ha tehát a birság indo­kolt a, kis községben : akkor okvetlenül a nagy községben is meg kell hagyni. Tóth Vilmos belügyminiszter : Azon megjegyzésem van, hogy nem egyformán áll a dolog kis és nagy községben, mert méltóz­tatnak tudni, hogy á nagy község maga tartja a jegyzőt, és fizet neki 400 frtot; a mely köz­ség jegyzőjét 400 írttal képes fizetni : annak helyzete sokkal kedvezőbb, mint azé, a ki e czél­ból kényszerítve van más községekkel szövetkezni. Az ilyen nagy község tehát bíróját is fizetheti, és nincsen ok, hogy kényszerítsék az egyéneket ilyen helyen a birói hivatal elvállalására. De a kis községekben, miután ott a birónak pénzbeli fizetésre kilátása nincs : van ratiója ezen bir­ságnak. {Elfogadjuk!) Elnök; Méltóztassanak tehát szavazni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 72. §. első bekezdéséhez Győrffy Gyula és Huszár Imre módositványait.) Elnök: Először a központi bizottság szer­kezete levén szavazás alá bocsátandó, méltóztas­sanak azok, kik a központi bizottság szövegezé­sét elfogadják, fölállani. {Megtörténik.) A több­ség elfogadja a központi bizottság szövegezését. Széll Kálmán jegyző (olvassa Győrffy Gyula, és Huszár Imre módositványait a 72. §. második bekezdéséhez.) Elnök: Elfogadja a t. ház az eredeti szö­veget Győrffy Gyula módositványával ? {Elfogad­juk!) Tehát a szakasz Győrffy Gyula képviselő ur módositványával fogadtatott el. Méltóztassanak a főrendiháznak üzenetét meg­hallgatni. Nyáry Gyula b. a főrendiház jegy­zője: Méltóságos elnök ur, igen t. képviselőház ! Van szerencsém jelenteni, miszerint a t. háznak az államköltségvetésre vonatkozó összes határo­zataihoz a főrendek hozzájárultak. Bátor vagyok az illető jegyzőkönyvi kivonatot kézbesítem. Széll Kálmán jegyző {olvassaa főren­diház jegyzőkönyvének kivonatát): Elnök: A főrendek által is elfogadott törvényjavaslat szokott módon ő felségének szen­tesítése alá fog terjesztetni. Folytassuk a tárgyalást. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 73. g-í.) Vécsey Tamás: Már egy §-ban méltóz­tattak gondoskodni a felől, hogy ha a szolga­bíró vagy az alispán a község körüli teendőkben

Next

/
Thumbnails
Contents