Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

238 320. országos Élés márcilos 2B 1871. mert tudjuk azt, miszerint a községekben az ülések rendesen a szünnapokban szoktak megtartatni, vagy vasárnapi napokon, ezért kívánnám, hogy e szó „legalább" a 24 órai időköz elé tétessék. Elnök: Elfogadják-e a szerkezetet e kis módosítással ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Következik Kőrmendy Sándor módositványa. Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Körmendi/ Sándor módositványát.) Az 54. §. 2. és 3-ik bekezdése helyett következő szerkezet teendő: „Elnökét, valamint toll vivőjét és előadóját az igazoló választmány maga válaszsza." Elnök: Elfogadja a t. ház e módositványt 1 (Föíkiáttámk: Nem! Igen!) A kik elfogadják, azok méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 60. §. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 60. §-t). Királyi Pál előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 61. §.) Királyi Pál előadó: Nincs észrevétel. Ghyczy Kálmán: T. ház ! Én az eszmét, mely e szakaszban vau kifejezve, elfogadom; de azt vélem, hogy ezen eszme nincs ugy fogalmazva, és szavakban kifejezve, mint a sffevegezők maguk is talán kifejezni kívánták. Az mondatik a 61-ik szakaszban, hogy a közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvo- és mérnök bir szavazattal, és csak olyan ügyekben, melyek által egyik vagy másik érdekelve nincs. Ezen fogalmazásnak azon értelme is van nézetem szerint, hogy ha az elöljáróság tagjai közül valamely ügyben egyik vagy másik bármikónt érdekelve van : az elöljáróság többi tagjai sem birnak szavazattal. Én nem gondolom, hogy a törvényjavaslatnak szövegezői ezen eszmét akarták volna kifejezni s ennélfogva czélszerübbnek tartanám ezen szakaszt akként szövégeztetni, hogy első bekezdésének 4-ik sorában ezen szó után „ós" tétessék „mindenik.

8 Az 5-ik sorban ezen szavak helyett „egyik vagy másik* mondassék „személyileg.* E szerint az egész szerkezet most így hangzanék; „a közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül csak a polgármester, biró, jegyző, rendőrkapitány, tanácsnok, ügyész, árvaszéki ülnök, pénztárnok, számvevő, közgyám, orvos és mérnök bir szavazattal és mindenik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs." Elnök : Elfogadja a t. ház 1 (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 62-ik §4.) Halász Boldizsár: T. ház ! A 60. §. azt hiszem a tanácskozás xigyrendét magára a községre akarná bizni, de bizony 9

/

10 részét már mi megcsináltuk. Ilyen a 62-dik §. is, és csak azon okból szólok hozzá. Az van itt, hogy a gyűlést, az elnök nyitja meg és zárja be. En nem gondolnám, hogy a t. háznak szándéka volna a községi elnöknek több jogot adni, mint a mennyivel a mi tisztelt elnökünk bir. A mi t. elnökünk a 160-ik §. szerint a ház akaratához képest nyitja meg és oszlatja el a gyűlést. Nem akarhatja azt a t. ház, hogy a község elnöke, ha látja, hogy a többség az ő eszméjére nézve nem kedvező, azt mondhassa : a gyűlést eloszlatom a mi a mi t. elnökünkre nézve szabály, azt a községi elnökre nézve is elégnek tartom. Módositványom tehát igy hangzanék : A községek rendezésére vonatkozó tőrvényjavaslat 62-ik §-ban ezen szó után: „a gyűlést" ezeket: „a képviselő testület kívánságához képest" közbeszuratni indítványozom. Széll Kálmán jegyző (olvassa a mó* dositványt.) Királyi Pál előadó: E módositványnak legfölebb a bezárásra nézve lehetne értelme, de a megnyitásra nézve nem: mert a képviselő testület még akkor nem gyűlvén össze, annak kívánságára az elnök az ülést meg nem nyithatja, legfölebb bezárhatja. Halász Boldizsár: Engedelmet kérek, a ház határozza itt is meg, hogy délelőtt 9 —10 órakor, vagy mikor tart ülést. Ha az elnök maga határozná meg, tehetné az ülés idejét délután 2 — 3 vagy 7—8 órára. Ott megszabhatja tehát a képviselő testület előre az ülés idejét, kivévén a rendkívüli eseteket. A mi a mi t. elnökünkre nézve szabály, nem tudom, mért ne lehetne szabály a községi elnökre nézve is. Tóth Vilmos belügyminiszter: Az 59-ik §., mely szerint az elnök az ülés idejét a képviselő testülettel 24 órával előre tudatni köteles, erről már provideált Elnök: Méltóztatnak a szerkezetet elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát marad a szerkezet. Madarász József: T. ház! Én nem az első bekezdéshez, hanem ugyanezen §. második bekezdéséhez, a hol az ülések bezárásáról van szó: helyesebbnek tartanám, hogy az elnök maga ne határozzon, hanem legalább a bezárásra nézve történjék épen ugy, mint a 2-ik bekezdésnél, a hol a képviselőtől az elnök csakis a képviselő testület határozata folytán vonhatja el a szót. óhajtanám, hogy a 2-ik bekezdésnek 5-ik sora után, és 6-ik sora előtt közbe tétessék j módositványom, mely következőkép hangzik. ,.Az