Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320, országos ülés márczius 28. 1871. 239 5-ik sor után a 6-ik sor előtt közbe teendő: „A képviselő testületnek határozata folytán" ve­heti el tőle a szót. Jámbor Pál jegyző (újra fölolvassa Madarasa József módositványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a második be­kezdést a központi bizottság véleménye szerint % (El! Nem!) A kik a központi bizottság véleménye szerint elfogadják. méltóztassanak fölállani; (Meg­történik.) most kérem azokat, a kik a központi bi­zottság szövegezését nem fogadják el: méltóztas­sanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 63-űc §-t.) Várady Gábor T. ház! Ez a szerke­zet nem elég világos: mert a szegények pénztá­rába fizetendő a 15 frt; de hogy az 50 frt bír­ság hova fizettessék, arról nem szól semmit. En fölteszem, hogy a javaslat készítésénél ezt is a szegények pénztárába fizetendőnek gondolták, de a törvényjavaslatban nincs kifejezve. Méltóztassa­nak tehát e kitételt ,,szegények pénztárába fi­zetendő* itt kihagyni és akkor az alinea végére jönne: „A bírság is szegények pénztárába jőn". (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (újra olvassa a Várady Gábor módositványát.) ELNÖK: " Elfogadja a t. ház a módositványt, (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a Vl-dik fejezet czimét és a 64-dik szakaszt.) Elnök: Elfogadja a ház. (Elfogadjuk.) Te­hát el van fogadva. Ivacskovics GyöiPgy jegyző (olvassa a 65-dik szakaszt.) Németh Albert : T. képviselőház! A fölolvasott 65-dik szakaszhoz bátorkodom a kö­vetkező megbővitést : jánlani : ,,A községi elöljá­róság áll : kis községekben a bíróból és törvény­biróbói, legalább két tanácsbeliből és legfölebb 6 tanácsbeliből; nagy községekben a bíróból és tör­vénybiróból. legalább 4 tanácsbeliből és leg­fölebb 10 tanácsbeliből. Ezen indítványom támogatására igen rövi­den csak arra a körülményre bátorkodom a kép­viselőház figyelmét vezetni, miszerint a községi ügyek patriarchális módon, a helybeli szokásokhoz és a község terjedelméhez képest különfélekép intéz­tetnek el; nevezetesen a mezőgazdaság körében a pásztorok fogadása, a szőlők kezelése, a korcs­máltatási jog kezelésé, a vásári jog g3^akorlata stb. — usus plura docebit — különféleképen admini­sztráltatnak a községek által. Miután pedig annak két tanácsbeli meg nem felelhet, azt maguk közt föl szokták osztani, és minden ily egyes ág ve­zetésére a tanácsbeliekből mintegy delegálni szok­tak, a mi gyakran az élet mezején elkerülhet­KKPY. H. SAPhÓ 1841 xv­len. Bátor vagyok módositványomat a miuiszter ur és a képviselőház figyelmébe ajánlani. Ivacskovics György jegyző (újra föl olvassa ISémeth Albert módositványát.) Királyi Pál előadó: T. ház ! Németh Albert ur ezen indítványa abban különbözik a központi bizottság javaslatától, hogy ő meghatá­rozza, a maximumát a választandó tanácsbeliek­nek ; hogy a javaslat arra ki nem terjeszkedett, annak oka először a gazdálkodási szempont, hogy ne legyen szerfölött túlterhelve a község költség­gel. De már a 67-ik szakasz intézkedik arról, hogy a nagy és kis községekben átalában'adas­sék-e fizetés, és mennyi fizetés adassék. Tekin­tettel azok viszonyára, ama szakaszban kiemel­tetik az, hogy a fizetést maguk a községek álla­pítják meg. Ha tehát mi a maximumot meghatározzuk, — hogy két, és hat és 4 és 10 tanácsbelit vá­laszszon— megtörténhetik, hogy a maximum mel­lett fognak nyilatkozni és igy saját ügyeinek ve­zetése költségesebb lenne. Ezt akarta a bizottság megelőzni: nem tett maximumot és minimumot; hanem határozott számot mondott, hogy ennyi elég azon ügyek vezetésére. Nehrebeczky Sándor : Mi a törvény­biró elnevezést illeti : méltóztatnak tudni, hogy az országnak nem minden részében van szokás­ban és utoljára is azért van egy biró és két tanács­beli, hogy tanácskozás alkalmával hárman legye­nek. Különbség lesz ezentúl az ily községtanács eljárására nézve abban, hogy előbb a közsé­gekben képviselő testületek nem voltak, most pedig a képviselő testület 12 tagból fog állni, s a község legfontosabb ügyeit az fogja intézni; és ha, mint Németh Albert képviselő ur méltóz­tatott fölemlíteni, több teendő volna, mint a mennyit egy biró s két tanácsbeli elvégezni képes: először is azzal, hogy legalább 2 tanács­nok legyen, nincs kimondva, hogy több nem le­het és 2-or a képviselő testület a maga kebléből is mindig küldhet ki tagokat: annálfogva azt gon­dolom, hogy ezen §. megmaradhatna. De bátorkodom a t. házat ismét egy hibá­ra figyelmeztetni, mely az utolsó bekezdés 4. so­rába becsúszott. A törvényben . ugyanis azon meg­különböztetés czéloztatik tétetni, hogy ahol fő­ügyész és főjegyző van, csak a főügyész és fő­jegyző legyen az elöljáróság tagja; itt azonban becsúszott a „főügyész" szó után ,.üg3 T ész." Ez hiba, melyet kijavíttatni kérek. Ormos Sándor : T. ház! Ezen §. 2. bekezdésében elősoroltatnak a nagyobb köz­ségek elöljárói s azok közt meg van emlitve a községi jegyző. Azonban tudva van, hogy az or­szág különböző részeiben nagyobb községek van­nak, pl. Aradmegyében Magyar-Pécska, Lúgos, 31

Next

/
Thumbnails
Contents