Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

220 3!9. országos ft!és márczius 27. !87t. mökkel megvonom a párhuzamot szabadelvüségi szempontból Belgium községi törvénye és a mienk közt. Kezdem a képviselőtestületeknél, miután most épen a képviselőtestületről szóló törvény egyik szakaszáról van szó. Teszem azt annál inkább, mert itt azon megjegyzés tétetett egy oldalról, hogy ime szabadelvű községi törvényt ígértek nekünk : és adnak helyette reactionárius intézményt, adnak oly intézményt, melyben a képviselőtestületek igen csekély számú tagokból vannak összeállítva. Belgiumban a képviselőtestület, vagy az úgynevezett tanács áll kisebb községekben hét tagból, a legnagyobb községekben 30 tagból, vagy hogy jobban fejezzem ki magamat, az 1000 lélekből álló község tanácsa áll 7, a 70 ezer lélekből állóé 30 tagból. Ezen 7 tagból álló képviselet tagjai a következők: Először a király által kinevezett polgármester, és szintén a király által kinevezett két tanácsbeli. Tehát a 7 tag közül 3 tag a korona által neveztetik ki és csak i választatik; tehát azt hiszem, hogy lehet képviselőtestületet képzelni anélkül is, hogy annak minden egyes tagja választatnék, és ezt Vidliczkai t. barátomnak jegyzem meg. A mi képviselői testületünk a mint fölállítjuk, áll fele részben választottakból, fele részben pedig a vagyonosabb osztályok tagjaiból minden kinevezés nélkül, ós így azt hiszem, hogy szabadelvüség szempontjából a belgiumi képviselőtestülettel kiálhatjuk a versenyt. Kik választják a belga képviselőtestületeket ? Választják azok, a kik kis községekben 15 francot, nagyobb községekben 42 franc és 32 centimé egyenes államadót fizetnek. Kik választják nálunk ? Azok, kik egyenes államadó fejében bármily csekély összeget fizetnek jövedelem vagy vagyon után. Azt hiszem tehát, a mi a censust illeti, erre nézve is szabadelvüség tekintetében bátran kiállhatjuk a versenyt Belgiummal. (Élénk helyeslés jobbról.) Belgiumban a polgármestert ő felsége a a király nevezi ki; Magyarországban, a község elöljáróit nagy községekben, azaz városokban a képviselő testület, községekben és kis helységekben az összes adózók, az összes választók minden megszorítás nélkül választják; candidatio nem lévén behozva: méltóztatnak tudni, hogy azt, a kit 10 képviselő ajánl, megválasztják. Belgiumban a rendőri törvényeket a kinevezett polgármester hajtja végre, és átalában a rendőri ügyek felett nem az egész tanács, hanem épen a polgármester, és a király által kinevezett két tanácsnok őrködik: minálunk a törvényeknek végrehajtója, a községben az elöljáróság és a képviselőtestület. Belgiumban a mezei rendőrséget a kormányzó nevezi ki: minálunk e közegeket a község választja meg. A belga kép1 viselőtestületnek minden fontosabb határozatát, a milyenek például a vagyonnak elidegenítése, vagy vagyon szerzése, a községvagyon mikénti élvezetének módosítása, a községi átmeneti dijaknak megállapítása, sőt ha a községnek valaki hagyományoz, vagy ajándékoz, s ha ezen hagyomány a háromezer francot meghaladja, mindez a tartományi gyűlés véleményezése folytán, ő felsége a király által hagyatik helyben, és csak akkor hajtatik végre; perbe pedig a község csak akkor léphet, ha a tartományi gyűlés abba beleegyezik. Ezek t. ház, főbb vonalaiban a belga község-törvény részletei; ezeket tartottam szükségesnek megemlíteni arra nézve, hogy párhuzamot húzhassak, szabadelvüség tekintetében, a belgiumi és a mi községi törvényeink közt. Pedig tudjuk azt t. ház, hogy először Belgium a continens egyik legszabadelvübb állama , oly állam, hol az önkormányzatra igen nagy súlyt fektetnek, és továbbá tudjuk azt t. ház, hogy a belgiumi községek intellectualis tekintetben is bizonyára kiállják a versenyt Európa bármely államának községeivel. Én azt hiszem tehát, hogy a párhuzam megvonásából kijön az, hogy a mi törvényjavaslatunkat szabadelvüség szempontjából, megtámadni alig lehet. (Felkiáltások bal felől: Virilis szavazat l) A mi már magát a virilis szavazatokat illeti, t. ház megvallom, hogy e téren nem akarok a theoria terére lépni; nem mintha a theoriák becsét kisebiteni akarnám; — hiszen minden tudomány, és így az államtudomány is, theoriából áll; ezeknek értékét megtagadni tehát annyit tenne, mint magát a tudományt megtagadni. De többször volt alkalmam e tárgyban felszólalni, nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, a journalisticai téren, ugy mint itt a t. házban, e kérdés eléggé meg volt vitatva. Engedjék meg azonban, hogy mindazokhoz, mik erre nézve már elmondattak, egy gyakorlati figyelmeztetést legyek bátor a t. házhoz intézni. (Malijuk!) Igen tisztelt képviselő Vukovics ur, azt méltóztatott mondani, hogy a vagyonos osztálynak, a közügyekben való részvét által kell maga iránt bizalmat kelteni, hogy a vagyonos osztály, ha ezt teszi: bizonyára az őt megillető jogos befolyást a községi ügyekben meg is fogja magának szerezni. Gondolom, ezt méltóztatott állítani? Ez theoriában tökéletesen áll, és én helyeslem ; de méltóztassék megengedni, a gyakorlat Magyarországban e téren ma a theoriát némileg meghazudtolja. Lehet, hogy az, mit mondandó leszek, nem fog sokaknak tetszeni, s azt fogják mondani, jobb lett volna e körülményt föl nem hozni. De én azt hiszem, hogy parla1 mentális miniszternek, mindenek fölött köteles-