Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

19S 318. oruágot ulu márczius 24. 1871. felelóbb alakulásánál, a tőrvény daczára is meg teremtené; meg vagyok győződve, hogy ugy, mint a török időben épen a község teljes önállóságra fejlődött: ezen a kor szellemével megegyező fejlődés jövőre nemcsak lehetséges lesz, de valósággal be is fog következni. A virilis szavazatot azonban, a községi törvény jelen tárgyalása alatt levő ezen szakaszának határozmányát, én egyátalában nem sorolhatom ezen hibás, ezen keresztülvihetetlen intézmények közé. Mindenekelőtt állítom, hogy megegyez az magának a községnek fogalmával, lényegével, a mint e fogalom, e lényeg épen e törvényjavaslatban fölfogatott. Jelesen a törvényjavaslat a község illetőségét nem csupán a személyekre, a vagyonra is kiterjeszti, itt nem csupán personal, hanem reálközségről is van szó. A községi terhek legnagyobb része a birtokot nyomja, a községben nemcsak a személyes érdekeket illető határozmányok hozathatnak, hanem, a mint a törvénynek a budgetről szóló szakasza világosan kifejti, a birtokot közösen érdeklő határozmányok szintén illető körébe tartoznak; és mi ezen földbirtokot, e vagyont, melynek érdekei fölött ott eldöntés forog szóban, mely a terheket majdnem kizárólag viseli, kirekeszszük-e abból, hogy ezen érdeket kellő képviseltetésre följogosítsa? kizárjuk-e azon volt földesurakat, kik ezen érdeket mindenesetre első sorban képviselik, a községi tanácskormány köréből 1 Még inkább meg kell ezt gondolni, ha, — mit előttem szólott t. képviselő ur is implicite emiitett — tekintetbe veszszük, hogy eddig a volt földesúr a községhez nem tartozott, és érdekei nem mint a községével egyezők, hanem mint a község érdekeivel szemközt állók tekintettek. Mi ezen érdekellentét helyében érdekegységet akarunk létesíteni. De hogyan létesítjük most ezt, ha a tényezőket, melyek érdekei az egységét elő akarják mozdítani: megakadályozzuk, hogy ezen egységnek öntudatát kifejthessék ? Hogyan mutatják ki a volt földesurak, hogy tökéletesen elismerik, hogy

T mindaz, mi a község érdekeit előmozdítja, előmozdítja minden egyesnek érdekét, ki a községben foglaltatik: ha nem engedjük meg nekik, hogy ezt elötüntethessék? s ha önök erre azt felelik, hogy van indirect befolyásuk, használják föl: én erre csak azt jegyezhetem meg, hogy indirect befolyás ott, hol direct befolyás is lehet, egyátalán nem kívánatos; mert ez indirect befolyás a hatalom egyetlen egy korlátja alól mentesítve van, azon korlát alól, mely egyedül képes erkölcsileg a hatalomnak határt szabni, — a felelősség alól. Befolyás, felelősség nélkül, soha sem kívánatos. De még tovább megyek : azt is megengedem, hogy ott, a hol ezen indirect befolyás létezik, a hol a községben az érdekegység öntudata megvan, és a hol talán meg is választanák a volt földes urat a községi tanácsba, nem szükséges a virilis szavazat intézménye; de tagadhatlan marad az, hogy szükséges ott, a hol épen az által, hogy a volt földesuraknak indirect befolyásuk nincs, abból, hogy meg nem választatik: kitűnik, hogy az érdek-egység átalános meggyőződése még nem fejlett ki. Ezen érv pedig nemcsak a volt földesurak érdeke mellett bizonyít, hanem fontos nyomatékú a polgári elem érdeke mellett. Magyarországban ama sajátságos alakulat fejlődött ki, hogy vannak igen nagy községek, szinte városok, melyek lakosai kizárólag földmiveléssel foglalkoznak. A haladásnak ez kétségtelenül nálunk egyik legnagyobb akadálya: mert a haladás kétségtelenül csak ott lehetséges, hol változatosság van az életben, hol az érdekek összeütközése, különféle érdekek összeütközése ösztönül szolgál a népnek. Ott, a hol ez nincs, haladás lehetetlen; és épen azért, ha fontos az ipar s kereskedelem emelkedése, kérdem, a nagy községekben, hol nálunk az ipar, a kereskedelem egyátalán ki nem fejlett, ki fogja ezen érdeket védeni? mert, hogy az iparosokat az ellen érdeküek beválaszszák, nem várható ; s még a kis községben is, azon értelmes boltos, vagy korcsmáros, ki eddig a községtanácsba beválasztva sehol sem lett: virilis szavazat nélkül be fog-e abba ezentúl jutni? Az ellenvetés erre az, hogy igen ; de a virilis szavazat még sem czélszerü: mert plutocratiát alapit meg. Hogy plutocratiai osztály fejlődjék ott, hol minden községben más a qualificatio, mely a virilis szavazatnak alapul szolgál, hol sok esetben egyes faluban és nagy községben is, a telkesek s a polgári osztály legnagyobb része a virilis szavazat jótéteményében részesül: azt fölfogni képes nem vagyok. így a plutocratia érvét alaposnak egyátalában nem tekinthetem; még pedig annál kevésbé, mert azon kifogás, mely ama szempontból emeltetik a virilis szavazat ellen, hogy egypár krajczárral több adó virilis szavazatra jogosít az egypár krajczárral kevesebb adót fizetővel szemközt, minden censusra alkalmazható. A virilis szavazat e törvényjavaslatban elfogadott módozata pedig még azon előnynyel is kínálkozik egyéb censusokkal szemközt, hogy a közjólét emelkedésével emelkedik, vagyis ha a jólét foka magasabbá válik, akkor magasabbá válik a qualiflcatio is, mely a virilis szavazatnak alapjául szolgál. De fontosabb ellenvetéssel állok még szem közt, s ez az, hogy a virilis szavazat a democ-