Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-318
318 országos •"!•* mirrziai 24. 1871. 39T rendszerbe, azok, kik a virilis szavazatot gyakorolják, nagyrészt, sőt főképen ott, hol a két érdek összeütközik, — t. i. a volt földesúré és a községek érdeke, — mind együttesen a községek mellett lesznek azért, hogy némileg népszerűséget szerezzenek maguknak, azért, mert más tekintetben a viril szavazattal birok a községek érdekeit elnyomják. De én azt sem hiszem, a mi itt fölemlittetett, hogy ez intézmény előnyös volna azért, hogy azon ürt, a mely létezett és létezik a volt földes urak és a községek között, kiegyenlítse. Azt hiszem, hogy azon ür, a mely létezett, ez által még nagyobb lesz, és attól tartok, hogy az, mit önök ezen ür kiegyenlítése végett abba temetni fognak, azon bizalom lesz, melylyel eddig a volt földesurak iránt a nép viseltetett. Azt mondják önök, hogy ez a vagyon képviselete. Ezt az alapot nem fogadhatom el, mert a vagyont nem képviselik a virilis szavazattal birok. Ha egyedül ezt fogadnók el, akkor sok helyen meg kellene engedni, hogy a volt földes ur képezze egyedül a képviselőitsittlet fele részét, és csak a másik fele részt a község lakóinak választottai. {Helyeslés bal felől.) De a virilis szavazattal birok az intelligentiát sem képviselik, mert ugyan hogyan lehet föltenni, hogy az intelligentia holdszámra méressék ? És hová vezetne az önök okoskodása, a mely ily formán szól: „a kinek több vagyona van, annak több esze is van, és igy a kinek V* sessioja van, annak V* esze van, a kinek 1 l s sessiója van: Vs esze, ós csak az egész sessiós gazdának van egész esze. (Élénk helyeslés bal felől.) Azt mondják önök, hogy az intelligentiának és vagyonnak legyen befolyása. Elismerem, hogy mindkettő gyakorolhat üdvösen befolyást, de egy módja van, hogy az tönkretétessék egy varázsütéssel : és ez az, hogy ha mi az intelligentiát és vagyont kiváltsággal látjuk el, mert akkor nem bizalom fog irányukban keletkezni : akkor az intelligentiában csak az uralkodásra való fegyvert, a vagyonban pedig a megvesztegetésre való eszközt fogják találni. (Helyeslés bal felől.) Részemről tehát ezen intézkedés által, mely ezen törvényjavaslatban foglaltatik, veszélyeztetve látom a községek nyugalmát, és fölforgatva a földes urakkal való azon jó egyetértést, a mely eddig létezett. En ezt igen károsnak és viszahatónak tartom, és minden tekintetben a jogegyenlőség elveivel ellenkezőnek, ós ennek következtében a kisebbség véleményét ajánlom. (Élénk helyeslés bal felől.) Halász Boldizsár: T. ház! Azokhoz, a miket t. előttem szólott képviselőtársam mondott, semmit sem akarok tenni, mert án egyenesen a fejezet cziméhez akarok szólani. Én előre látom a következményt, mely az, hogy : miután a többségnek dogmája a virilis szavazat, a kisebbség nézete aligha fog pártoítatni. Egyedül arra kérem a t. többséget, miután a tőrvénynek valóságnak kell lenni, ennélfogva a czimet méltóztassanak legalább oda módosítani: „községeknek fele részbeni képviseletéről 8 , mert ez felel meg a valóságnak. (Derültség.) Ajánlom módositványomat. Pulszky Ágost: T. ház! Midőn a virilis szavazat elvét a községeknél teljes meggyőződéssel elfogadom, teszem ezt azon tudat daczára, hogy az népszerűtlen ; teszem : mert re menyiem, bizonyos vagyok abban, hogy az népszerűtlen maradni nem fog, mert hiszem, hogy ugy a község igényeivel, valamint ezen előttünk levő törvény szellemével megegyezik; ugy életerős, mint hazánk viszonyainak jelenleg tökéletesen megfelelő elv a községi szervezet körében. Előre bocsátom mindenekelőtt, hogy a községet nem tekinthetem semmiképen politikai faktorok, politikai tényezők productorának, a község sokkal mélyebb rétegben gyökerezik, mint a melyből a politikai napikérdósek, vagy maguk az alkotmányok sarjadzanak; eredete túl hat messze magának az államnak eredetén, túl az emberi traditión, túl az emberi emiékezet körén, vissza azon homályos őskorba, melyben a jelenleg fönálló társadalomnak első elemei alakultak. Épen ezért, minthogy a község nem politikai eredetű, kiválólag nem is politikai természetű, mindig administrativ benső társadalmi természetű marad; a politikai hatóság reá ruháztathatik, tőle elvétethetik: de magában a községek lényegének fogalmában nincsen, és ha tőle el is vétetik, ezáltal a községi fogalom egyátalában meg nem szűnik. Ezt nem azért mondom, mintha a községet egyátalában politikai jogokkal fölruházni nem kívánnám. A politikai jogok bizonyos mértéke lehet, hogy czélszerü, ha időnkint reá ruháztatik; ez mindig a körülményektől függ: csak jelezni akartam, hogy lényegében nem politikai, és épen azért, bárhogy intézkedjék irányában a törvényhozás, ezen intézkedéseknek egyenesen a községre nem lesz soha azon tökéletesen átalakító intézmény lényegét megváltoztató hatásuk, melyet nekik más, p. o. az alkotmány kérdésében tulajdonithatni. És épen ezért, ha a törvényjavaslatban számosabb oly határozmány foglaltatnék is, melynek keresztülvitelét nem hinném, hogy sikeresen eszközölni lehessen, ha volna számosabb határozmány, melyet elhibázottnak tartanék: ez nem tartóztatna vissza attól, hogy el ne fogadjam; mert meg vagyok győződve, hogy a népélet, mely Magyarországban mindig erélyesen nyilatkozott, a viszonyok meg-r
