Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

317. ortzigot fiiét miczwi í4. "87! lí-3 •éltások jobb felől: Eláll! Zajos derültség a bal ol­dalon.) Ezen közbejött kis intermezzo is mutatja, hogy az előadó köteles még akkor is teljesíteni tisztjét, ha nem találkozik köztetszéssel, és igy észrevételeimet most is meg kell tennem, habár a vita már teljesen kifárasztotta a türelmet. Azokra nézve, a mik fölhozattak, kénytelen vagyok csupán egyetlen egy pontra fölvilágosí­tást adni, hogy tájékozhassa magát a t. ház a központi bizottság többségének véleménye és ki­sebbségének módositványa fölött. A Szontagh Pál képviselő ur által fölhozott concret esetet véve kiindulási alapul, melyben ő azt mondja, hogy nem arról van szó, hogy valaki megsértett ér­dekében elégtételt a biró által keressen; hanem hogy ha a község határozata által szenvedett érdekében sérülést, az ellen kereshessen a biró előtt orvoslást, (F'öTkiáltások bal felől: Éppen az ellenkezőt mondta.) e tekintetben más nézetben vá­gyót, abban t. i. hogy ha átalában veszem a jogsérelmek orvoslását, akkor senkit attól eltil­tani nem lehet, hogy ha jogaiban sérülést szen­vedett, annak orvoslását rendes utón keresse; ezen. concret esetről gondoskodott a többség ja­vaslata nemcsak a 88 §-ban, hanem a 89-ikben is, még szabatosabban a 90-ikben. A 89 szakasz azt mondja: „Ha az előljáró felsőbb meghagyás falytán és annak értelmében járt el, a kárkeresetek azok ellen inditandók, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték. Községi képviselőtestület azon tagjai, kik a törvénytelen cselekvényt elrendelték: a káro­sult irányában egyetemlegesen felelősek; egymás között azonban a kártérítésre egyenlően köte­lezvék." Tehát itt bárki, ha a község részéről jogaiban sérülést szenvedett, ezen sérelem ellen a törvény előtt magának orvoslást kereshet; attól tehát el­tiltva nincs. A mi Simonyi képviselőtársam észrevételét illeti, mintha a Lajtán túliak fölmondták volna nekünk a viszonyt azért, mert a mi törvényeink nem olyan szabatosak, mint az öveik: méltóztas­sanak elhinni, ezen viszony fölmondása nem azon indokból történik, a mire ő hivatkozni méltózta­tik. Méltóztassanak kereskedelmi törvényeinket ugy megalkotni, a hogy ők kívánják, az öveiké­vel öszszhangba hozni : akkor a viszonyt nem fog­ják fölbontani. A mi pedig a 131. §-ra való hi­vatkozást illeti, a 131 §-t beigtathatta a köz­ponti bizottság többsége a III. osztály javaslata alapján azért, mert e tekintetben egy meghozott törvényre támaszkodhatott: a perrendtartás 30. §-ára, mely a számadások megvizsgálásáról in­tézkedik, mig egyebekre nézve ily szentesitett törvény előttünk nem levén, igen természetesen, niost kellett a felett intézkednünk. Kér m a t. házat, méltóztassék e szakaszt elfogadni. Elnök: T. ház! Be levén fejezve a vita: a kérdés, mivel egy uj szakasznak beillesztéséről van szó, az lehet, vajon elfogadja-e a ház ezen uj szakaszt: igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. [Megtörténik.) Most mél­tóztassanak azok fölállani, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ennélfogva a 27. §. elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (ol­vassa a 28. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; ohassa a 29. §-t.) Simonyi Ernő: T. ház ! Bátor vagyok ezen szakaszra nézve egy igen rövid módosítást tenni. Arra kérem a t. házat, hogy az első sor­ban levő szó „kormány" kihagyassék. Itt ug} r anis az mondatik, hogy a községi szabályrendelet a törvénynyel, ugy a kormány és törvényhatóság szabályrendeleteivel nem ellenkezhetik. Hogy a törvényhatóságok szabályrendeleteket, azaz sta­tútumokat hozhatnak: ez törvénykönyvünkben el van ismerve, azon föltétel alatt természetesen, hogy ezen statútumoknak, vagy szabályrendeletek­nek a köztörvényekkei ellenkezni nem szabad. Arra nézve azonban, hogy a kormány hozhas­son rendeleteket, a törvény egyenesen tiltja azt, hogy a kormány hozz on ily rendeleteket. A kor­mány gyakorlatilag adhat ki rendeleteket és adott is ki mindig, de csak azon föltétel alatt, hogy ha a főn levő törvényekkel ellenkezésben nin­csenek. Ily rendeleteket kiadott már a helytar­tó-tanács, meg a kanczellária is; de törvényeink­ben arra hivatkozás soha sem történt, hogy a kormányrendeletbe ütköző statútumokat hozni nem szabad, és mindig föntartatott az, hogy statútumoknak a köztörvényekkel ellenkezni nem szabad. Hogy a köztörvényeken kivül más aka­dály is lehessen, az nálunk soha el nem ismer­tetett. Ha tehát a kormánynak vannak a tör­vénybe nem ütköző rendeletei, azok természe­tesen érvényesek, és azok ellen nemis lehet ki­fogásunk ; ha pedig ezen kormánynak a rende­letei törvénybe ütközők, akkor már termesze­töknél fogva is érvénytelenek. Ennélfogva ezen szakaszban e szó „kormány" nincs semmi ok, hogy létezzék, s én kérem azt kihagyatni s ezen értelemben módosításomat vagyok bátor a t. háznak ajánlani. {Helyeslés bal felől.) Tóth Vilmos belügyminiszter: Bátor vagyok a t. képviselő urat arra figyel­meztetni, hogy a kormánynak igenis van joga rendeleteket kibocsátani, még pedig törvény alapján; hivatkozom e tekintetben a sajtóügy­ben kibocsátott rendeletre. Csupán erre voltam bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat. 25*

Next

/
Thumbnails
Contents