Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

318. ors:ágos íiiés máreziys 24. 1871. 189 seti jogot, Tisza Kálmán javaslata, az illető félnek egyenesen a kormány közegei, a közigazgatási tisztviselők ellen adja meg. Azon javaslat, melyet a bizottsági kisebbség most terjeszt elő, sokkal szűkebb körben mozog. Azon javaslat csupán azon jogsérelmekre vonatkozik, melyek községi határozat által követtettek el, habár fokozatos íölebbvitel utján a minisztériumhoz terjesztetett is fel, s a mint az előttem szóló kisebbségi előadó helyesen emelte ki, a kereseti jogot nem a közigazgatási közegek ellen adja meg: hanem azon ellenfél ellen, ki nyertes lett közigazgatási utón azon tárgyban, melyben közöttük vitás kérdés forgott fen. A kisebbség javaslata tehát szűkebb körben mozogván, mint Tisza Kálmán tegnapi javaslata : én azt hiszem, hogy a ki tegnap a többet nem fogadta el, következetlenség nélkül szavazhat ma arra, mi kevesebb, mi szűkebb körben mozog. Néhány szóval akarom még támogatni a kisebbség véleményét: esak azt akarom megemlíteni, hogy azon elv, melynek szempontjából a a kisebbségi vélemény kiindult, egyátalában nem uj sem nálunk, sem más országokban. Hogy nálunk nem uj, ezt bebizonyítottam nézetem szerint, tegnap a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvény XV-ik szakaszának felolvasásával. Erről tehát most szólani nem akarok. Csak arról akarok néhány szót mondani, hogy ezen elv nem uj más országokban sem. E szempontból nem fogok sem Angliára, sem Belgiumra, sem Amerikára hivatkozni, sokkal közelebb fogok maradni, legközelebbi szomszédságunkban Bécsben, az ő felsége uralkodása alatt levő német, szláv országok terén. Hivatkozott Simonyi Lajos képviselő ur már egy törvényre, mely a birodalmi tanács által elfogadtatott s nézetem szerint igen helyesen hivatkozott rá. Bátor leszek egy más hasonértelmü törvényre szintén hivatkozni. Előttem fekszik, a birodalmi tanács által elfogadott tőrvény a birói hatalom gyakorlásáról, mely ő felsége szentesítését is megnyerte. Bzfin tőrvénynek 15-ik §-át, ha a t. ház megengedi, bátor leszek az eredeti szövegben felolvasni, nehogy a fordítás hűsége gyanú alá vétessék. Ezen 15-ik §. 2-ik alineája így szól: „Wenn ausserdem Jemand behauptet, durch eine Entscheidung oder Verfügung einer Verwaltungsbehörde, in seinen Rechten verletzt zu sein, so steht es ihm frei, seine Ansprüche vor dem Verwaltangs-Gerichtshofe, ím öífentlichen, mündliehen Verfahren, wider einem Vertreter der Verwaltungsbehörde geltend zu maciién.* Ez körülbelül az, a mit tegnap Tisza Kálmán t. barátom indítványozott, és a mi a tegnapi szavazással eldőlt. De ugyanazon szakasznak 1-ső alineája ekkép szól: „In allén Fállen, wo eine Verwaltungsbehörde naeh den bestehenden, oder künffig zu erlassenden Gesetzen über einander widerstreitende Ansprüche von Privatpersonen zu entseheiden hat, steht es den durch diese Entscheidung in seinen Privatrechten Benaehtheiligten frei, Abhilfe gegen die andere Parthei im ordentlichen Bechtswege zu suchen." Ez szorul szóra az, a mi a kisebbség javaslatában foglaltatik. Ezen sorok felolvasása után semmi egyebet nem mondok, csak fájdalmamat fejezem ki, melyet amiatt érzek, hogy Magyarországnak alkotmányos érzületeit, a szabadság élvezetét őseiktől nyert hagyományként megszokott polgáraitól, kormányunk és a háznak többsége azon polgári jogokat, a szabadság azon biztosítékait is megtagadja, melyeket a Lajtán túli országoknak absolut hatalom alatt nevelkedett, de a szabadságot érdeme szerint becsülni tudó férfiai, és pedig, a mit különösen megjegyeztetni kívánok, ő felségének, a közös fejedelemnek beleegyezésével kivívták maguknak. (Élénk helyeslés bal felől.) Pártolom a kisebbségi javaslatot. Hoffmann Pál: Mind b. Simonyi, mind Ghyczy képviselő urak szövegeket olvastak fel a Lajtán túli tartományokban érvényben levő törvényekből, és ezen felolvasott téleleket azon okból hozták fel, hogy az által a házat a beterjesztett módosításoknak elfogadására indítsák. Legyen szabad mindenekelőtt erre vonatkozólag röviden csak azt jelentenem ki, hogy az eszmének önmagának igazolása czóljából nem szorulunk ezen törvényekre, mert e házban senki ez eszme ellen nem nyilatkozott. (Zaj és felkiáltások a hal oldalon. Mit éraz eszme, ha nem alkalmazzák Halljuk!) De kérdem a t. ellenzéki urakat, kik azokat felolvasták: méltóztassék megmondani, mely törvénynek alkatrészeit képezik ezen §-ok ? Vajon ezen §§. alkatrészeit képezik-e egy külön törvénynek, melyben per tangentem, a részleteknek megoldása nélkül hozatik be olynemü intézmény mint a t. ellenzék részéről czéloztatik, t. i. vajon szintén csak ugy odavetve dobatik-e oda az eszme, avagy meg van-e állapítva az intézmény a Verwaltungs-Gerichtshof felállítása által? (Helyeslés jobb felől.) Ha a tisztelt ellenzék, amint a minap mondám, azon eszmét, melyet hangsúlyoz, nem fogja odadobni pár szóval, hanem azt megállapítva előterjesztendi ugy, hogy keresztülvihető legyen, ugy miként azon törvényben van megállapítva, melynek csak első §-át méltóztatott felolvasni: akkor e házban az ily indítványt senki ellenezni nem fogja. Ennélfogva az itt felolvasott §§. nem azt indokolhatják, hogy mi fogadjuk el az ellenzék által beterjesztett elégtelen szövegezést, hanem azt mutatják, hogy az