Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

318. orszáqos ülés márczius 24. 1871. 185 dékoltatik tétetni „fölterjesztés" szó. Az mondatott t. ház, hogy 40 nap a belügyminisztériumnak mindenesetre elég arra, hogy felülvizsgálja a községek költségvetését. Méltóztassanak azon 40 napnak kezdetét a törvényben tüzetesen megállapítani. E kérést, hogy tudniillik a fölterjesztés napja tüzetesen a törvényben megállapittassék. indokolom azzal, hogy a minisztériumhoz jönnek a megyékből beadványok, melyek januárban vannak keltezve és beérkeznek márczius elején, vagy ha a bizottságban január elsején fölterjesztés határoztatik el, ez csak egy hó múlva érkezik a minisztériumhoz; mert addig tart, mig a megyei és egy-két hónap múlva a kiadóhivatalból kikerül. Gyakran jönnek megyei deputatiók, sürgetik a kormányt, azon hiszemben, hogy ügyük egy hónap előtt terjesztetvén föl : elintéztetett, és a minisztériumban még nyoma sincs. Kérem tehát a „beérkezett" szó megtartását. Királyi Pál előadó : T. ház! Én csak azon álláspontot akarom körvonalozni, mely a központi bizottság többségét elhatározta arra, hogy a kisebbség által benyújtott módositványt részéről ne fogadja el. A bizottság többségét két nézpont vezette ; az első az, hogy a községek fenhagyatván, a minthogy ezt a szerkezet mutatja, a megye kötelékében : a megyével mindazon szoros kapcsolat, mely a jó rend és jó egyetértés fentartására szükséges, épségben tartassák; a másik pedig az, hogy a felügyelet, melyet már maga alkotmányunk megállapít, a legfelsőbbtől le a legalsóbbig, logikai rendben végig vezettessék és ezen szakaszban sértést ne szenvedjen. Ha már most, t. ház, figyelembe veszszük, hogy a községnek megadatik a szabály-alkotási jog, de azon szabály-rendeleteket fel kell terjeszteni a törvényhatóságokhoz; mert azon szabályoknak nem szabad semmiféle országos törvénybe ütközni, sőt összhangzásban kell lenni a törvényhatóságok által kibocsátott szabályrendeletekkel is; ha figyelembe veszi a t. ház azt, hogy az adónak megállapításáról és behajtásáról országos törvény rendelkezik: föltehető, hogy legalább részben oly községek is akadhatnak, melyek ezen, az adó kivetéséről és behajtásáról szóló törvényt részletesen nem ismerik, és azért oly kivetést és behajtást rendelhetnek el, mely e törvénybe ütköznék, mi által a legconsentiosusabbá tétetnék e pont, és sok felszólalásra adhatna okot. En nem látom ezen. módositványnyal itt a bajt megelőzöttnek: — nem; hanem azt látom, hogy midőn a községek épen önállásukban szenvednének: épen egyéni joguk szoríttatnék meg és a czél is tévesztetnék. A központi bizottság tehát'ezen szerkezetet, ezen községek békéje és jóegyetértése érdekében hozta javaslatba, és én kérem a t. házat, méltóztassék azt föntartani. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Bátor vagyok a t. belügyminiszter urat arra figyelmeztetni, hogy nem az a különbség a két javaslat közt, melyet ő felemiitett, hanem az, hogy a központi bizottság által előterjesztett javaslatban az van kimondva, hogy a községnek minden határozata csak akkor hajtathatik végre, ha a törvényhatóságtól jóváhagyást nyert, tehát azon esetre is, midőn a községi adó megállapittatott; mi ellenben azt mondjuk, hogy a községi határozat végrehajtható és nem szükséges a törvényhatóság jóváhagyása, kivévén, midőn fontosabb tényekről van szó. Első pillanatra szabadelvűbbnek látszik az, mit a t. belügyminiszter ur mondott; de ha bővebben megvizsgáljuk, az nem egyébb, mint a községek és ezek által a község lakosai jogainak megszorítása, mert ez által kimondatik az, hogy a község nem intézkedhetik semmiről, még legcsekélyebb ügyeiről sem, mig a törvényhatóság jóváhagyását ki nem nyerte. Arra néiYe, a mit Nehrebeczky t. képviselőtársam mondott, hogy vajon nem illeti-e meg a megyét a felügyeleti jog a községi kezelésre nézve ? megjegyzem, hogy ezen jog a megyét megilleti; a községi költségvetést illetőleg csak azon esetben, ha a községi kezelés ellen panasz emeltetik, mint külön véleményünkben ki is van mondva, a megyének van beavatkozási joga. És ez némileg összeköttetésben van azzal, mit a központi bizottság t. előadója emiitett, hogy t. i. a központi bizottság javaslatának az a czélja, hogy a jó egyetértés fentartassék. A mi czélunk is az; és épen azért mondjuk, hogy ha ezen jó egyetértés nem léteznék, és panaszok volnának : a megye intézkedik; de ha a jó egyetértés megvan : akkor a megyének beavatkozása egészen fölösleges. Még egy különös érvvel élt Nehrebeczky képviselő ur, állítván, hogy miután az mondatott, hogy a kormány gyűjtse össze az adatokat, hogy mennyi a községi adó: ezen községi adó kivetését előre bejelenteni szükséges. Statistikai adatok gyűjtése a kormány feladata; hanem ebből azt következtetni, hogy ezeket előre be kell jelenteni, nem lehet; mert ez oda vezetne, hogy például mert statistikai adat az is, hogy a marha-állomány milyen valamely községben, ha valaki elad egy borjut' a szomszéd faluba, ezt is bejelenteni tartoznék. Annálfogva én most is azon nézethez ragaszkodom, hogy a különvélemény inkább megfelel a czélnak, s azért azt a t. háznak újból ajánlom elfogadás végett. (Helyeslés bal felől.) 24*