Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-318

184 318. országos ülés márczius 24. 1371. nincs oly hosszú esztendő, melyben a költségvetés életbeléphessen. Ha megengedtetik a reclamatió, akár ugy, mint a miniszter ur akarja : hogy minden egyes intézhesse azt ; akár pedig ugy, mint én, t. barátom indítványa szerint, helyesebbnek tartom : ugyan mi szükség lenne annak kimondására, hogy valamely községnek ezen vagy azon saját belügyeire vonatkozó határozata csak ugy érvényes, ha azt a megye vagy a belügyminisztérium helybenhagyja ? Mert kinek lehet benne sérelme? Lehet az egyesnek, ha az egyeseknek a reclamatió joga megengedtetvén, sérelmére nézve az illető helyen orvoslást szerez magának. Minek tehát a fölösleges tutelatus? Nem kell azt hinni, hogy valamint az egyesek, ugy a községek jól ne ismernék saját érdekeiket. Nem kell messze mennünk, hogy állitásom mellett meggyőzőbben szóló érveket találjunk. Ha Magyarországnak az 1848-ig fenállott törvények szerint, és súlya alatt kellett volna máig is élnie: azóta már a nemzetek sorából rég kitörültetetfc volna. Ama törvények elvben megakadályozzák az embert, hogy cselekedjék, megakadályozzák, hogy akár anyagi, akár szellemi tekintetben tökéletesedjék, és mi történt? Az, hogy ezen akadályok ellenére is áttört az ember vele született erejével, azon haszontalan törvényeken, és más utón, más csatornákon kivitte mégis, hogy községek keletkeztek Magyarországon, szabad községek nem ugyan törvény szerint, hanem hatalmas, erős községek; kitalálták azt, hogy miután csak nemesnek volt szabad földbirtokot szerezni, kölcsönvették községbeli laktársaiknak nevét, kiknek a törvény megengedte, hogy földbirtokot szerezzenek, és igy ezerekre, mondhatnám százezerekre menő holdakat vettek azok, kiknek a törvény megtiltotta a vételt. És vajon ezen nem törvényes, nem reglementirozott eljárás olyan-e, hogy mi mostan kárhoztassuk, vagy inkább helyeseljük azt ? és miután ezen reglementirozást is keresztültörte a szellem: nem vagyunk-e fölhiva arra, hogy mi minden gyámkodás alól szabadítsuk fel az ország lakosait, és jelöljük ki azon utakat, a melyeken szabadon terjeszkedhetnek mind az anyagi, mind a szellemi téren ? Nincs. egyéb föladatunk, és nincs is jogunk tovább terjeszkedni, mint hogy a módot megállapítsuk, miszerint az egyes, vagy többen, ha magukat sértve érzik, a község határozata által, sérelmeik orvoslását eszközölhessék. Azt gondolom, hogy ez a helyes fölfogás, és ha ebből indul ki a t. ház, csak ugy cselekszik Magyarország összes lakosságának érdekében és a haladás érdekében is, és a községek szabaddá tétele által a törvény korlátai között megveti a községi hatályos működésnek, megveti ezzel egyszersmind Magyarország jövőjének is biztos alapját. T. ház ! A mely országban jelenleg a községek el vannak nyomva : azon országnak nincs joga a jövőre hivatkozni. Az államban, az igaz, benne vannak a községek, ós ha talán az állami institutiók nagyon brilliánsnak látszanak, ugy tetszik az embernek, hogy az a nemzet, a mely ily államot képez : nagyon jó helyzetben van. De ha vizsgáljuk, ha tekintjük az eseményeket, melyek azokra nézve váratlanul közbejöttek, mindjárt fogjuk tapasztalni, hogy azok az államok, bár mennyire brilliáns állapotban látszanának lenni, a legelső mozgalomra, mely ellenükbe támadolag intéztetik: ki fogják mutatni a maguk gyengeségét. Kérdésen kívül az állam az épület, de ezen épületnek a nép által a község kell, hogy alapja legyen; mert ha az alap hiányzik, bármilyen stylben legyen ezen államépület épitve: az bizonyosan az első mozdulat alkalmával össze fog rogyni. Kérem ennélfogva: méltóztassanak elfogadni a módositványt, a mely nem egyebet czéloz, mint kimondván szabadságát a községeknek, alkalmat kivan szerezni az egyeseknek sérelmeik orvoslására, ha netalán a községi határozat által sértve lennének. {Helyeslés bal felől.) Nehrebeczky Sándor: T. ház! Az mondatott a túlsó oldalról, hogy a megyéket nem érdekli, hogy vajon a községek költségvetése milyen ; az mondatott 2-szor, hogy a 26-ik §-ban felállított intézkedés által a községek fölött túlságos tutela gyakoroltatik. A mi az 1-sőt illeti, legyen szabad hivatkoznom egy t. baloldali képviselő urnák nyilatkozatára, kívánatára, a mely szerint ő azt óhajtotta, hogy a községek költségvetései gyűjtessenek össze a kormány által és tétessenek közzé. Ha ez kívántatik, akkor nem értem, hogy mikép fog a megye ezen adatok birtokához jutni és azokat közzétenni. Azon felügyeleti jogot, melyet föntart magának az állam a törvényhatóságokra: ugyanazt kell, hogy föntartsa a községekre nézve. Az nem áll, hogy ez által túlságos tutela gyakoroltatik, a miről meggyőződhetik a t. képviselő ur, ha figyelmére méltatja azon intézkedéseket, a melyek a háztartásra vonatkozó §-ban foglaltatnak. A 117. szakaszban világosan kimondatik, hogy a tőrvényhatóságok hogyan járjanak el a községi költségvetés felülvizsgálatánál; kimondatik: ha panasz nincs, azt egyszerűen tudomásul veszi és csak akkor bocsátkozik tárgyalásába, mikor panasz van. Szükséges, hogy az ország e tekintetben statistikai adatokkal birjon, hogy minden község költségvetését terjeszsze föl. Ezt voltam bátor megjegyezni a költségvetés fölterjesztéséről. A külön vélemény 2-ik pontja az utolsó alineában a „beérkezett" ellen van irányozva; e helyett szán-