Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-318
182 318. országos ölés márczius 24. 1871. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 23., 24. és 25. §§-at, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa tovább a 26. §-t.) Simonyi Lajos b.: Ezen szakaszra nézve a központi bizottság négy osztályelőadói részéről különvéleményt voltam szerencsés beterjeszteni, mely a következőket foglalja magában: A 26. §. egészen kihagyatván, helyette következő szöveg ajánltatik: A községi adó kivetésére és behajtására vonatkozó határozatot a köztörvényhatóság csak azon esetben veheti fölülvizsgálat alá, ha a) az ellen a községi adó alapját képviselők egy tizedrésze panaszt emel; vagy b) ha a község, mely az államadónak vagy a köztörvényhatósági háziadónak több, mint 30%-val hátralékban van: saját költségvetését fölemeli; vagy végre c) ha a község sem gondoskodik mindazon költségek fedezéséről, melyeket a törvény értelmében teljesíteni köteles. Határozat, mely községi ingatlan vagyon elidegenítésére vagy szerzésére, kölcsönve'telekre, vagy végre a megerősített költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére, felbontására és közmüvek emelésére vonatkozik: csak a törvényhatóság, és ha e törvény a határozat érvényét kivételesen a kormány jóváhagyásától teszi függővé : csak a kormány jóváhagyása után hajtható végre. Ha a törvényhatóság vagy a kormány a fölterjesztéstől 40 nap alatt egyátalában nem nyilatkozik : a fölterjesztett határozat hallgatag helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható.^ T. ház! lín legkevósbbé sem vonom kétségbe a törvényhatóságnak azon jogát, hogy a községi ügyek fölött felügyeletet gyakoroljon, és hogy a kormány közvetve a törvényhatóságok által e fölügyeletet a községekre hasonlókép ne gyakorolja; mert tagadhatlan az, hogy miután a községek a törvények alatt állanak ; egyszersmind a felsőbb hatóságok, milyenek a törvényhatóság és a kormány, mindenesetre fel vannak jogosítva, hogy szigorúan őrködjenek: vajon a községekben a törvények végrehajtatnak-e? De midőn elismerem a tőrvényhatóságnak, s közvetve a kormánynak ezen felügyeleti jogát: egyszersmind kimondom azon nézetemet, hogy szerfölött veszélyesnek tartanám azt, ha ezen felügyeleti jog túlságos gyámkodássá fajulna; mert ez esetben megsemmisülne a községi élet és eltörpülne azon érdekeltség, melynek a község ügyei iránt átalában minden község lakosában kell létezni. Azt hiszem, hogy némileg a felügyeleti jog határán a központ által szerkesztett törvényjavaslat ide vonatkozó szakasza túlmegy; mert kimondja, hogy a községi adó megállapítására nézve a községnek minden határozata a kormánynak beterjesztetik. A mi véleményünkben ugyan kimondatik, hogy mi elismerjük, hogy minden fontosabb szerződések, melyek ingatlan vagyon eladására vagy szerzésére, kölcsönvételekre, vagy terhes szerződésekre vonatkoznak: csakis a törvényhatóság, s ha a törvény a határozat érvényét kivételesen a kormány jóváhagyásától teszi függővé : csakis a kormány jóváhagyása után hajthatók végre. Azt hiszem, hogy ezáltal eléggé gondo kodva van, hogy a község semmi oly intézkedést ne tehessen, minek következtében a törvény korlátait túllépné; de mi azt hiszszük, hogy a törvényhatóság csak azon esetben van feljogosítva, hogy a község határozatát felülvizsgálja: ha ez ellen az adóalapot képezőknek egy tizedrésze panaszt emel; vagy ha az adóban, milyen az államadó, vagy a házi pénztári adó : a község 30 százalékkal tartozásban áll, s mind a mellett, hogy az államadóba tartozik: a községit is föl akarja emelni; végre ha a község nem gondoskodnék afelől, hogy a községi kiadások kellőleg födöztessenek. Ez esetekben mindenesetre illetékesnek tartjuk a törvényhatóságnak s ez által a kormánynak beavatkozását; de a kivetésnek minden esetben fölterjesztését szükségesnek nem tartjuk. Ennek következtében én modositvanyomat a t. ház figyelmébe ajánlom. Ivacskovics György jegyző (olvassa a módositványt.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Az átalános tárgyalás alkalmával bátor voltam többek közt megjegyezni azt, hogy ezen törvényjavaslatnak egvik kiváló pontja az, mikép az egyén jogait a község ellenében megvédi akkor, midőn az egyénnek megadja különösen azon jogot, hogy a költségvetés tekintetében, ha az által jogait sértve látja: felfolyamodhasson a törvényhatósághoz, illetőleg a minisztériumhoz. En a kisebbség véleményében ezen egyéni jognak megszorítását látom, amennyiben a kisebbség csak akkor engedné meg a fölterjesztést, ha a költségvetés ellen a községnek egy tizedrésze appellálna. Oly esetben tehát, midőn egyes birtokos, ki a község költségéhez kilencz tizedrészben járul: nem appellálhatna, ha annyi egyént nem kap magához, a mennyivel együtt egy tizedrészét tenné a községnek, s igy elzáratnék fölfolyamodási jogától. Azért én nem fogadhatom el a módositványt, s kérem: méltóztassék az eredetit megtartani. Tisza Kálmán: T. ház! Miután hallottam, hogy a t. miniszter ur miért nem fogadja el a kisebbség véleményét: most már azon meggyőződésben vagyok, hogy ő el fogja azt fogadni, mert abban nem az mondatik, hogy a
